2009. augusztus. 31. 07:30 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 21. 15:48 Gazdaság

Itt a banktitok vége? Svájc ügyféllistákat osztogat

Úgy látszik kezdi meghozni a gyümölcsét a gazdasági nagyhatalmak adóparadicsomok ellen meghirdetett harca. Sorra törnek meg a nemzetközi nyomás alatt az eddig oly ellenállónak mutatkozó adóparadicsomok kormányai és válnak egyre közlékenyebbé az adócsalás elleni küzdelemben. Itt a banktitok vége?

A válság erőteljesen megnyirbálta a kormányok bevételeit, ami – egyebek mellett – méginkább felerősítette az adóparadicsomok elleni harcot. Az utóbbi időben Liechtenstein és Luxemburg után Svájc került célkeresztbe. Előbb az egyesült Államokról, majd legutóbb Franciaországról derült ki, hogy egy 3 ezer ügyfél bankszámla adatait tartalmazó listát kapott Svájctól a két ország között múlt héten megújított kettős adóztatásról szóló egyezmény keretében – írta az AP hírügynökség egy francia lap vasárnapi cikkére hivatkozva. A francia költségvetési miniszter, Éric Woerth a Le Journal du Dimanche-nak nyilatkozva mintegy 3 milliárd euróra (4,3 milliárd dollár) becsülte a francia hatóságok által így „láthatóvá” váló vagyon nagyságát.

Abban, hogy Svájc ilyen kezes báránnyá vált, óriási szerepe van az elmúlt időszakban – de főleg a tavaly év elején kirobbant németországi adócsalási botrányt követően – beindult intenzív nyomásgyakorlásnak a nagyhatalmak részéről. A svájci banktitok megtörését – és egyúttal a belé vetett bizalom megingását – ezúttal az USA-nak köszönheti a világ, hiszen az alpesi ország azután engedett a híres banktitok szigorából, hogy az amerikai hatóságok elkezdték ostromolni a válság által egyébként is megtépázott UBS bankot közel 52 ezer feltételezett adókerülő amerikai állampolgár adatait követelve. A közben diplomáciai szintre emelkedett vitában az amerikai fél komoly szankciókat helyezett kilátásba. A bank az első körben, ez év februárjában 250 számlatulajdonos adatait kényszerült kiadni és 780 millió dolláros büntetést is ki kellett fizetnie. A további tét – szakértői becslések alapján – egy 2,3-4,4 milliárd dolláros bírság mellett a bank amerikai leányvállalatának működési engedélyének bevonása volt. Az alpesi ország legnagyobb pénzintézete mintegy fél évig tartó kínos huzavona után végül kénytelen volt beleegyezni abba, hogy 4450 olyan amerikai számlatulajdonos adatait szolgáltassa ki, akik – az amerikai adóhatóság (IRS) szerint – összességében 18 milliárd dollárnyi vagyont rejtettek el a hatóság szeme elől és korlátozott betekintést engedjen az ügyfelek adataiba.


UBS. Nemcsak a válság húzza
© AP


Amellett, hogy mind Franciaországban, mind az USA-ban adóamnesztiát hirdetett a kormány, óriási hajtóvadászat indult a vagyonukat külföldön tartó állampolgárokkal szemben – eddig több-kevesebb sikerrel. A francia állampolgárok ez év végéig az amerikaiak pedig 2009. szeptember 23-ig kaptak haladékot arra, hogy bevallják az eltitkolt jövedelmüket. Ez az engedmény azonban csak büntetlenséget takar, egyik ország esetében sem jelenti azt, hogy ne kellene befizetni az elmaradt adót, a különféle pótlékokat illetve a bírságot.

A francia kormány eddigi törekvései a külföldre menekített vagyonok felderítéséről a Journal du Dimanche szerint ezidáig kudarcot vallottak. Most viszont a francia kormány azt reméli, hogy a bankokat rábírja az együttműködésre és átadják azoknak az ügyfeleknek a névsorát, akik adóparadicsomokba utalták át vagyonukat

Az amerikai hatóságok ezzel szemben sokkal inkább az elrettentéssel próbálkoznak és az önkéntes bevallásra igyekeznek rábírni az állampolgárokat. Egyrészt az illetékesek azt kommunikálják, hogy az eddigi önkéntes bevallások alapján számos más külföldi bank is a hatóságok látókörébe került, másrészt az ügyészség eddig mintegy 150 amerikai UBS ügyfél ellen indított nyomozást és már rekord gyorsasággal el is ítéltek egy amerikai bankárt, aki adócsalásban való segédkezésért 40 hónap börtönbüntetést kapott. A hatóságok pedig emellett azzal fenyegetőznek, hogy a nap mint nap előkerülő újabb nyomok és bizonyítékok alapján minden ügyet ki fognak vizsgálni és eljárásokat indítanak az adócsalók és segítőik ellen. Mindennek pedig súlyos következményei lesznek. Azt viszont, hogy ez eddig milyen sikerrel járt még nem lehet tudni.

Enyhülő ellenállás (Oldaltörés)



A világ legnagyobb offshore bankközpontjának számító Svájc, amely 2 ezer millárd dollárnyi külföldi vagyont kezel a Boston Consulting Group és a Svájci Bankár Szövetség (Swiss Bankers Associacion) szerint,  Franciaország esetében immár másodszor egyezett bele abba, hogy a szigorú banktitokra vonatkozó szabályait félretéve adócsalással gyanúsított külföldek bakszámla adatait kiadja. Ez döntő csapást mérhet a svájci megbízhatóságra, hiszen az amerikai követeléssel szemben is az volt a döntő érv sokáig, hogy 75 éve törvényben garantált a banktitok védelme. Ez a szigor az amerikaiakkal aláírásra váró szerződés alapján most arra enyhül, hogy az eddigi bizonyított adócsalás helyett az adóeltitkolás gyanúja is elég lesz ahhoz, hogy segítséget kapjon az IRS. Vagyis az alpesi ország továbbra sem ad korlátlan betekintést a svájci banki ügyfelek adataiba, ugyanis a kért adatokat először a svájci hatóságoknak továbbítja, amelyek azután dönthetnek arról, hogy mennyire „szűrve” adják át az adatokat a másik fél hatóságainak.

A megrendült bizalom ára

Az elmúltidőszak banktitkot érintő fejleményei a befektetők részéről sem maradt válasz nélkül. A liechtensteini bankokat nagyon rosszul érintették a németországi botrányok, egy év alatt mintegy 30 százalékkal csökkent az ottani 15 pénzintézet által kezelt betétállomány. Az UBS esetében – a Bloomberg szerint – az ügyfelek 147,7 milliárd dollárnyi vagyont vittek el a banktól tavaly március óta. Az UBS helyzetét ezzel együtt stabilizálta is az adóelkerülésben elért amerikai megállapodás: a svájci kormány bankmentésként juttatott 6 milliárd frankos tőkeinjekciója során szerzett részesedését megvásárló intézményi befektetők értékelték az egyezséget, szerintük ugyanis csökkent a pénzintézet helyzetével kapcsolatos bizonytalanság.

Az USA mellett még több európai ország – Franciaország és Németország vezényletével – lépett fel erélyesebben az adóparadicsomok ellen és próbálkozott az amerikaihoz hasonló információszerzéssel a saját állampolgáraik svájci bankszámláit illetően. Miután az OECD országok áprilisi találkozóján gazdasági szankciókat helyeztek kilátásba azokkal az országokkal szemben, amelyek nem hajlandóak a szervezet által lefektetett szabályok szerint együttműködni, a svájci kormány ígéretet tett arra, hogy újragondolja a banktitokra vonatkozó szabályozását és az adott országokkal kétoldalú adóegyezményeket köt, de továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy a banktitokra vonatkozó törvény megmarad.

A kilátásba helyezett szankciók hatására azonban több más eddig ellenállónak bizonyuló adóparadicsom is beadta a derekát. A Svájccal szomszédos Liechtenstein is – amely tavaly év elején kirobbant németországi adócsalási botrány miatt került nyomás alá – kétoldalú szerződésekkel igyekszik eleget tenni a nemzetközi elvárásoknak.

A fenyegetés Ausztriára is hatott. Az osztrák pártok szintén a múlt héten állapodtak meg a külföldiekre vonatkozó banktitok enyhítéséről, amely az adócsalás gyanújával, külföldi hatóságok által elrendelt vizsgálatokban való együttműködést könnyíti meg. A törvénymódosító javaslatot várhatóan az e hét keddi kormányülés hagyja jóvá. Bár Ausztriát nem sorolta az OECD az adóparadicsomok közé, de rajta van a nem teljesen együttműködő országok „szürke listáján”, ahol olyan államok szerepelnek, amelyek beleegyeztek ugyan az átláthatóságra vonatkozó előírások végrehajtásába, de még nem írták alá a vonatkozó nemzetközi egyezményeket.

Ausztria ezzel a megállapodással elkerülheti a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G20-ak által kilátásba helyezett szankciókat. A döntés meghozatalához minden bizonnyal az is nagyban hozzájárult, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) a közelmúltban rendelt el büntető intézkedéseket az OECD „szürke listáján” lévő országokkal szemben, melynek értelmében a bank a jövő év márciusától nem finanszíroz a névsorban szereplő országok részvételével tervezett befektetéseket. Ausztriát, egyedüli európai uniós tagországként, igen érzékenyen érintette volna a rendelkezés.

A történet azonban itt még nem ér véget. Németországgal is hamarosan tárgyalásokat kezd Svájc. A Bloomberg információi szerint szeptember 8-án kezdődnek megbeszélések a két ország közötti adómegállapodás újratárgyalásáról.

Az APEH is belelát a dolgokba, ha akar
Az elmúlt években az EU-n belül élénkült az információáramlás a tagországok között, ami szintén az adócsalás elleni harc jegyében szigorított szabályoknak köszönhető. Ennek következtében a magyar adóhatóság előtt sem feltétlenül maradnak elrejtett számlák. Az APEH ugyanis egyrészt számos uniós és EU-n kívüli országtól eleve automatikusan kap adatokat, ha nem, akkor pedig megvan a lehetősége rá, hogy saját maga kezdeményezze az adatszolgáltatás kérését.









Sz.Zs.
zöldhasú
Hirdetés