A magyar kormány péntek éjfélig jelentheti be Brüsszelben, hogy 2010-ben bevezeti-e  az angol nevének kezdőbetűiből SPS-nek (Single Payment Scheme) nevezett egységes agrártámogatási rendszert. Szerdai ülésén, gyakorlatilag az utolsó pillanatban ilyen értelmű döntést hozott. A döntés előtt nagy erők mozdultak meg: a társas vállalkozó agrártermelőket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a hozzá csatlakozó 15 agrárszervezet – köztük a Magyar Agrárkamara – Bajnai Gordon miniszterelnöknél lobbizott az SPS bevezetése mellett, és nyílt levélben követelte az Alkotmánybíróságtól (AB), hogy ne halogassa az SPS-ről szóló törvénnyel kapcsolatos döntését. Az új támogatási rendszert a kormány már idén bevezette volna, miután tavaly október 20-án az Országgyűlés elfogadta az erről szóló törvényt. Csakhogy azt Sólyom László alkotmányossági kifogásokra hivatkozva, véleményezésre megküldte az AB-nak, amelyik azóta sem határozott az ügyben.

SPS: A gabonatermelők rosszabbul járnának. © MTI - H. Szabó Sándor

Az SPS-t alkalmazza az EU 15 régi tagállama, illetve Szlovénia és Málta. A gazdálkodóknak korábban, különböző jogcímeken nyújtott támogatások alanyi joggá váltak, azokat a gazda attól függetlenül megkapja, hogy mit, illetve mennyit termel. A változtatást azzal indokolták, hogy közelíteni kell a kínálatot a piaci igényekhez, azaz a gazdák ne a támogatásért termeljenek – azt mindenképpen megkapják –, hanem olyan terméket állítsanak elő, amely a piacon is versenyképes.

Magyarországon -- EU tagállammá válása óta -- a közvetlen kifizetésű, területalapú termelői támogatások rendszere van érvényben, azaz a támogatást a földterület nagyságának arányában adja az EU. Ezt egészíti ki a nemzeti területalapú támogatás, amelynek forrása a magyar költségvetés.

Magyarország az elfogadott, de ki nem hirdetett SPS-törvényben a támogatási jogosultság kiszámítására az úgynevezett hibridmodellt választotta, azaz részben egy adott bázisidőszak (a törvényben 2006) alatt kapott támogatások, részben pedig az adott régióra jellemző, egy hektárra jutó dotáció alapján számítják ki. A támogatási jogot pedig a föld használóját illető vagyonértékű, adható-vehető jogként határozták meg. A jog, elvileg, el is válhat az eredeti birtoktól, de annak tulajdonosa csak akkor juthat támogatáshoz, ha valamilyen földterületet fel tud mutatni. Sólyom László éppen ezért kérte az Alkotmánybíróság véleményét, mert attól tart, hogy a támogatási jog önállósítása csökkenti a bérbe adott termőföldek forgalomképességét és értékét. Márpedig  - érvel a köztársasági elnök - a jogbiztonság megkövetelné, hogy a tulajdonosok a föld bérbeadásakor tisztában legyenek annak következményeivel.

A Magyarországnak járó uniós támogatás – idén 860 millió euró – összege ugyanakkora maradna a jelenlegi, illetve az SPS-rendszerben is. Csakhogy – hangzik a kormány, illetve az SPS-t támogató agrárszervezetek érvelése – a jelenlegi támogatás-elosztási szisztéma halálra ítélné az állattenyésztőket. Azok ugyanis csak az unió területalapú támogatását kiegészítő nemzeti forrásból kaphatnak szubvenciót. E nemzeti forrás pedig 2013-ig fokozatosan megszűnik, ahogy a Brüsszelből érkező agrártámogatások közelítenek az EU-15-ök dotációs szintjéhez. (A 2004-es csatlakozáskor az új belépők agrártermelői csupán az EU-15-öknek járó pénz 25 százalékát kapták Az EU évi 5, majd évi 10 százalékponttal növelte, illetve növeli az új belépők támogatását, a nemzeti kormányok pedig évi 30 százalékponttal egészíthetik ki az uniós forrást,  maximum k 100 százalékra.)

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége számításai szerint 2010 és 2013 között 15-40 százalékkal csökkenne az állattenyésztők támogatása az idei évhez képest, ami 10-15 százalékos, 55-80 milliárd forintos kiesést jelenthet az ágazatban. A jelenleg masszívan veszteséges tejtermelők például a jelenlegi rendszerben tejkilogrammonként 7-8 forintot, az SPS-ben pedig 12 forintot kaphatnának. Raskó György, a Lajoskomáromi Győzelem Kft. tulajdonos-ügyvezetője, az Antall- és a Boross-kormány agrárállamtitkára a hvg.hu-nak kifejtette, szerinte az SPS-ről szóló döntés helyes, de megkésett. Cége, amely jelentős állatállománnyal rendelkezik, 40 százalékkal több támogatáshoz jutna az új rendszerben.

Alkotmányos kotlás

Vajon miért nem hozott döntést az AB az elmúlt háromnegyed évben? Sereg András, az AB szóvivője az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a testület ősszel tűzi napirendjére a kérdést. Tavasszal már kétszer is tárgyalta, „de a döntéshez szakértői anyagok beszerzését tartották szükségesnek az alkotmánybírák, akik az illetékes minisztériumhoz kérdéseket intéztek”. Ezeket a hvg.hu információi szerint az agrártárca még tavaly novemberben megválaszolta, Gráf József földművelésügyi miniszter pedig négyszer sürgette levélben a döntést. Ha másért nem, az agrárminisztériumi noszogatás miatt az AB-nek tudnia kellett volna, hogy az uniós szabályok miatt július végéig döntenie kell.

Az új rendszerben csökkenne viszont a gabonatermelők jelenlegi, hektáronkénti 40 ezer forintos támogatása. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége ennek ellenére támogatja a változtatást, mivel – ahogy azt Vancsura József, a szervezet elnöke a hvg.hu-nak elmondta – számukra az állattenyésztők jelentik a legbiztosabb piacot, ha ők tönkremennek, az a gabonatermesztőknek is nagy csapást jelent.

A Fidesz és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) támadja az SPS bevezetését. A Fidesz szerint az SPS-rendszer nem igazságos, mert egyetlen esztendőhöz, a 2006. évi bázishoz köti a támogatások nagyságát. (Gráf József szerint uniós követelmény volt a támogatás alapját képező bázisév meghatározása, ez pedig csak elszámolt támogatású év lehetett.)

 A Magosz emellett állítja, hogy az SPS bevezetése többmilliárd forintos költséggel jár – a kifizető ügynökségnek ugyanis egy új, bonyolultabb informatikai rendszert kell kifejlesztenie és beüzemelnie. Az átállás bizonytalanságot, nehézséget okoz a mezőgazdaságban, az uniós pénzek kifizetése arendezetlen viszonyok miatt akár éveket késhet. "Ha a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul, kettős földár- és kettős földbérleti díj rendszer alakul ki, és a vidék a spekuláció terepévé válna" - tartalmazza a közlemény.

A Magosz érvelése mögött az is meghúzódhat, hogy tagjai között kevés az állattartó. Raskó adatai legalábbis erre utalnak: a sertésállomány 72 százaléka a gazdasági társaságok tulajdonában van, míg a tejtermelés 90 százaléka nagy, intenzív telepeken folyik. Ráadásul – a jelenlegivel ellentétben - az SPS-ben egy sor egyéb kritériumnak, például környezetvédelmi és állatvédelmi előírásoknak is meg kell felelni, ami többletköltséggel jár.

Ha az Országgyűlés még az ősszel elfogadja a kormány döntését, az új rendszer január 1-jén hatályba léphet, függetlenül az Alkotmánybíróság késlekedő döntésétől. Az agrártámogatási igényeket május 15-éig kell benyújtani, amihez márciusig meg kell hozni a szükséges jogszabályokat. Ám az országgyűlési választások eredménye nyomán felálló új kormány leállíthatja az SPS bevezetését, feltéve, hogy március végén- április elején döntésképes helyzetbe kerül.

Kelemen Zoltán