A BDO Forte közleményében rámutat, hogy a magas adókulcsú államok a jelenlegi világgazdasági környezetben nem tudnak, és már nem is akarnak az alacsony adókulcsú területekre áthelyezett, és ily módon kieső adóbevételeikről lemondani.

Egyedül az USA évi közel 100 milliárd dollár adóbevétel-kiesést jelez az alacsony adókulcsú területekre áthelyezett vállalati és magán tranzakciók miatt, és az ilyen területekre mentett tőke összértékét 11 500 milliárd dollárra becsülik – hívja fel a figyelmet a cég.

Az adózás alól kivont 7,3 milliárd dollárnyi magánvagyont Svájcban (27 százalék), az Egyesült Királyságban és a Csatorna- szigeteken (24 százalék), Luxemburgban (14 százalék), a karib szigeteken (12 százalék), Szingapúrban (7 százalék), az USA-ban (7 százalék), Hongkongban (3 százalék) és egyéb területeken (6 százalék) működő pénzintézetekben helyezték el.

„A közelmúltban számos gyakorlati példa mutatta, hogy az eddig semmifajta adójogi együttműködésre nem hajlandó adóparadicsomok is fokozatosan változtatnak korábbi elutasító magatartásukon, és akár egyezmények hiányában is vállalják a kölcsönös információcserére vonatkozó kötelezettséget a fejlett, de magas adókulcsú államok irányában” – hangsúlyozta Gerendy Zoltán, a BDO Forte ügyvezető partnere a közleményben.

Szerinte ez a trend a lezajlott G20 csúcstalálkozó eredményeinek ismeretében egyértelműen tovább erősödik, amelynek során a vezető gazdaságok az alacsony adókulcsú területeket a nemzetközi pénzügyi rendszer egyik olyan kiemelt kockázati elemeként nevezték meg, amelyre vonatkozóan egységes és gyors megoldások szükségesek.

Az adóparadicsomokban bejegyzett társaságok tevékenységének adójogi korlátozása és működésük átláthatóságának megteremtése számos gazdaságilag vezető szerepet betöltő országban már évek óta napirenden van, de ez a folyamat az érintett országok ellenállása miatt eddig csak elszigetelten, és nem összehangoltan történt.

A BDO Forte szerint ez a helyzet most alapvetően megfordulni látszik, és a korábban még elérhetetlennek, adatbiztonsági szempontból biztonságosnak tartott távoli, alacsony adókulcsú területek mára a magas adókulcsú, gazdaságilag fejlett államok közös céltáblájává váltak.

Az adóparadicsomokat az OECD évek óta minősíti, és legutóbb 2008-ban készített átfogó felmérést a nemzetközi adójogi együttműködés aktuális helyzetéről, valamint az ez év áprilisi londoni G20 csúcstalálkozóval egy időben egy úgynevezett progress reportot is közzétett az egyes adóparadicsomok együttműködési készségéről, az információcserét is tartalmazó nemzetközi adójogi együttműködés helyzetéről – emlékeztet a BDO Forte.

Az idén áprilisi OECD besorolás szerint már csak négy ország (Costa Rica, Malajzia, Fülöp-szigetek és Uruguay) nem mutat elkötelezettséget a nemzetközi adózásnak megfelelő szintű együttműködésre, azaz a korábbi besorolások szerint még nem együttműködőnek minősülő három utolsó európai ország, Lichtenstein, Monaco és Andorra is vállalta időközben az egyoldalú adatszolgáltatást adózási kérdésekben.

Az együttműködés célja az információcsere, azaz az adóparadicsomban működő társaságra vonatkozó banki, tulajdonosi és számviteli információk megszerzése adójogi célokra. A kapott információkat az adóhatóságok adótitokként kezelik, és kizárólag az adók számításához és beszedéséhez, kivetéséhez, végrehajtásához, valamint adóeljárási döntéshez kapcsolódóan használhatják fel.

Az adóparadicsomból származó információk átadásáról az érintett belföldi adóalany alapvetően nem kap értesítést, ezért az információcserét kezdeményező adóhatóság rendkívül kellemetlen helyzetbe tudja hozni, különösen, ha az illető korábban az adatcsere során kapott információkkal ellentétes tartalmú nyilatkozatot tett.

Az adóparadicsomok elleni összehangolt nemzetközi fellépéssel és az adóhatóságok közötti nemzetközi együttműködés jelentős kibővülésével lezárulhat ezeknek a területeknek a korábbi időszak információszegény helyzetéből eredő relatív biztonsága. Hogy mit hoz a jövő, még nehéz megjósolni. Az azonban már biztosnak látszik, hogy a korábbi „paradicsomi” adómodellek újbóli átgondolásra szorulnak, és a jövőben a nemzetközi adótervezés még mindig jelentős előnyöket kínáló, de biztonságos és áttekinthető új irányai fognak felerősödni – állapítja meg a cég.