Az Interfax hírügynökség által idézett diplomáciai forrás úgy vélte: „Két gazdasági társaság gazdasági tevékenységének túlpolitizálása kontraproduktív lenne”.

A magát meg nem nevező diplomáciai forrás annak kapcsán nyilatkozott, hogy Budapesten bekérették a külügyminisztériumba a nagykövetet. Mint mondta, a hírt csodálkozással fogadták Moszkvában, mivel a dinamikusan fejlődő orosz-magyar gazdasági kapcsolatok mellett már régen nem került sor ilyen lépésre.

„Kapcsolataink annyira pozitívak, hogy az olyan lépések, mint a nyilvános demars és a nagykövet bekéretése nem gyakorlat, különösen ha gazdasági ügyletekről van szó” – mondta az illető. Rámutatott, hogy az érintett üzlet teljességgel átlátható, s részletesen beszámolt róla a sajtó. „Ezért a magyar fél diplomáciai lépéséről szóló hír valószínűtlennek tűnik számunkra és csodálkozunk. Lehet hogy egyszerűen a budapesti orosz nagykövetnek korábbi egyeztetés alapján volt találkozója a magyar külügyminisztériumban" – vélekedett az illető.

Az Interfax hírügynökség ismertette a nagykövet bekéretéséről szóló hírt, valamint mindazt, amit magyar partnere mondott a találkozón. Hozzátette: maga a Mol a budapesti tőzsde honlapján jelezte, hogy az április 23-ra kitűzött közgyűlésen módosítani akarja az alapszabályt az ellenséges átvétellel szembeni védelem erősítése céljából.

A Szurgutnyeftyegaz, az egyik legnagyobb és mindenképpen a legzárkózottabb orosz kőolaj-ipari konszern március végén állapodott meg az OMV-vel, hogy 1,4 milliárd euróért megveszi az osztrák konszern tulajdonában lévő, 21,22 százalékos Mol részvénycsomagot, s az üzletet a tervek szerint április 8-án zárják le. A Mol az ügyletet barátságtalannak minősítette, s az OMV-t azzal vádolta, hogy az orosz konszern érdekében vásárolta a részvényeket.

A Interfax arról is beszámolt, hogy az ügylet a magyar politikai körökben is ellenállást váltott ki, a Fidesz ellenzéki párt ennek kapcsán „kollaborációval” vádolta meg a szocialista kormányt és hatalomra kerülése esetére intézkedéseket helyezett kilátásba a gazdasági „invázió” megakadályozására. Veres János pénzügyminiszter azt mondta, hogy a kabinet felveti a kérdést az orosz kormánynak, a PSZÁF pedig vizsgálatot kezdett.