2009. április. 08. 14:41 MTI Utolsó frissítés: 2009. április. 08. 14:40 Itthon

Sólyom aggódik a Mol-ügylet miatt

Sólyom László köztársasági elnök szerdán aggodalmát fejezte ki Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának a cégben szerzett orosz olajipari vállalat tulajdonszerzésének hatásai miatt - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).

Az államfő a Sándor-palotában fogadta a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki arról a tranzakcióról tájékoztatta Sólyom Lászlót, amelynek keretében az orosz Surgutneftegaz olajipari vállalat részesedést szerzett a magyar olajtársaságban - olvasható a közleményben.

Mint írják, a találkozón az államfő kifejezte aggodalmát a tulajdonszerzés lebonyolításának módja és lehetséges hatásai miatt. Sólyom László jelezte: kérni fogja a kormányt, hogy az energiaellátás biztonságát és a tranzakció lehetséges hatásait a jövőben is vegye figyelembe az ügyben tett lépéseinél - írják.

Az osztrák OMV a múlt héten jelentette be: eladta a Molban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegas-nak. Az ügylet értéke, az OMV közleménye szerint 1,4 milliárd euró volt. Oroszországi elemzők szerint a cég a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol részvényeket, a hír meglepetést keltett ipari körökben.

Az orosz társaság közleményében jelezte: a részesedés megszerzése jelentős lépés stratégiai céljának teljesítése felé, és az üzlet révén erősödni fog Európa energiaellátásának biztonsága. Ezen a héten kedden a Külügyminisztériumba kérették a budapesti orosz nagykövetet a Mol-részvények orosz felvásárlásának ügyében. A külügyi szakállamtitkár a találkozón közölte, hogy a magyar kormány a végsőkig kitart a Mol függetlenségének megőrzéséért.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.