Megérkeztek a legvadabb gazdasági jóslatok 2025-re – bármilyen hajmeresztőek is, érdemes felkészülni rájuk

Trump 2.0 hatalmas vámokkal a feje tetejére állítja a globális pénzügyi rendszert, a dollár pedig elveszti dominanciáját

A második világháború után kialakult „szabad világ” a kereskedelmi útvonalak védelmét szolgáló amerikai biztonsági garanciák és a dollár dominanciájának kombinációjára épült. Az amerikai fizetőeszköz globalizált gazdaságban betöltött uralmát az sem rengette meg, hogy Nixon elnök 1971-ben megszüntette a dollár közvetlen aranyra válthatóságát.

Jöttek azonban a 2016-os amerikai választások és Trump elnök színre lépése, és ezzel emberemlékezet óta az első amerikai elnök, aki a globális rendszer alapjait támadta: vámokkal sújtotta az importált árukat, hogy ellensúlyozta az USA hatalmas kereskedelmi deficitjét, és kompenzálta a biztonsági rendszer fenntartási költségeit. Az Egyesült Államok szövetségesei megdöbbentek, Kína pedig ellenlépésekkel próbálkozott.

Jött azonban a világjárvány, majd Biden elnöksége, és sokan megnyugodtak, hogy Trump csak egy kisiklás, nem pedig az új norma. Aztán jött a 2024-es amerikai választás és Trump visszatérése. Ha Trump 1.0 a bemelegítő volt a globalizáció visszafordítására, akkor Trump 2.0 lesz a fő esemény, annak minden következményével az amerikai dollárra nézve – vetítik előre a Saxo Bank elemzői.

2025-ben az új Trump-kormányzat masszív vámokat vet ki az importra, miközben az Elon Musk vezette kormányzati hatékonyságért felelős új minisztérium (DOGE) csökkenti a hiányt. A következmények az amerikai dollárra nézve katasztrofálisak lesznek, mivel az intézkedések elvágják a dolláralapú globális pénzügyi rendszer olajozott működéséhez szükséges dollárellátást, miközben meggyengül az amerikai dollár árfolyama is. A világ gazdasági szereplői pedig alternatív megoldásokat találnak: Kína és a BRICS+ országok aranyfedezetű digitális pénzzel és egy új, aranyfedezetű offshore jüannal bonyolítanak tranzakciókat. Európa is teljesen átáll az euróra alapozott kereskedelemre. A globális pénzügyi piacok átalakulásában az aranyhoz kötődő kripto-stabilcoinok is jelentős szerepet kapnak – jósolnak merészet az elemzők.

A piaci hatás robbanásszerű lesz: A kriptopiac megnégyszereződik, és meghaladja a 10 ezer milliárd dollárt, miközben az dollár árfolyama a főbb devizákkal szemben 20 százalékkal, az arannyal szemben pedig 30 százalékkal esik.

Az MI-verseny addig fokozódik, hogy azon már szinte csak az Nvidia nyer, így a vállalat értéke az Apple értékének kétszeresére nő

A forradalmi MI-chipekkel felfegyverkezve a technológiai óriás Nvidia kétszer akkorára nőhet, mint az Apple, és minden idők legnyereségesebb vállalatává válhat – fantáziál egy elemző.

Egy amerikai közmondás szerint az aranylázban csak egyvalaki gazdagszik meg biztosan: az, aki ásókat árul, mivel a legtöbb bányász nem talál aranyat. Sokak szerint, amit a mesterséges intelligencia területén látunk, az nagyon hasonlít az aranylázra: informatikai óriások és startupok tömegei igyekeznek kihasználni a generatív mesterséges intelligencia ígéreteit.

A mesterséges intelligencia aranylázában az Nvidia a legfontosabb ásó: hiszen a vállalat egyrészt a felturbózott chipek, másrészt a legtöbb MI-adatközpont szoftveres ökoszisztémájának tervezője.

2025-ben az Nvidia sikere tovább fokozódik a forradalmi 208 milliárd tranzisztoros Blackwell chip sorozatgyártásával, amely a korábbi, 80 milliárd tranzisztorból álló H100-as generációhoz képest akár 25-szörösére növeli a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges számítások teljesítményét egységnyi energiafelhasználás mellett.

A mesterséges intelligencia körül kialakult fokozódó versenyben egyetlen óriásvállalat és kormányzat sem akar lemaradni, de mivel a mesterséges intelligenciát támogató adatközpontok áramköltségei az egekbe szöktek, a nagyobb teljesítményű és ugyanakkor kevésbé energiaigényes Blackwell chipek iránt kielégíthetetlen kereslet támad, ami az Nvidiát minden idők legnyereségesebb vállalatává teszi – vetítik előre a banknál.

A jóslat szerint az Nvidia jövőre könnyedén túlszárnyalja az Apple 105 milliárd dolláros rekordnyereségét, és mivel a várakozások szerint még gyorsabb növekedés várható, a piaci kapitalizációja közel megduplázódik, így kétszer akkora lesz, mint az Apple-é. Ezzel a világ összes többi vállalata fölé emelkedik 7 ezer milliárd dolláros értékével, ami a globális részvénypiac 10 százalékát jelenti. Eközben az Apple és más technológiai óriások értéke relatíve rosszul alakul, mivel nyereségüket csökkenti, hogy gigantikus adatközpontokat kell építeniük, hogy lépést tudjanak tartani a mesterséges intelligencia aranylázában. Azaz a vállalati nyereségek egyre nagyobb részét egyedül az Nvidia zsebeli be.

Mindennek eredményeképp az Nvidia részvényei jóval 250 dollár fölé emelkednek, mígnem a monopóliumi státuszával kapcsolatos szabályozási ellenőrzések elkezdik rontani a kilátásokat.

Kína brutális méretű gazdasági ösztönzőkkel indítja újra a gazdaságát

Miután Kína létrehozta a történelem legnagyobb adósságbuborékát, fogadkozik, hogy a sokezer milliárd jüanos költségvetési ösztönzők jelentik az egyetlen választ. Kína viszont így is az 1990-es évek Japánjában látott klasszikus pénzügyi recesszióba süllyed – jósol nagyot az elemző.

Az ország a világgazdaság történetében soha nem látott méretű vállalati adósság- és ingatlanadósság-buborékot fújt fel. Kína vállalati adósságállománya eléri a GDP 150 százalékát, a helyi önkormányzatok adóssága pedig a GDP további 80-90 százalékára rúgnak. A háztartások adóssága nem olyan magas, mint máshol, de nagy része a szenvedő ingatlanpiachoz kapcsolódik.

Ebben a helyzetben a gazdaság minden szereplője, mind a köz-, mind a magánszféra arra törekszik, hogy a mérlegek helyreállítása érdekében visszafizesse az adósságot. Ezek az erőfeszítések viszont csak rontják a kilátásokat, mivel a gazdasági növekedés lassul, a kereslet összeomlik.

Bár a kormány sokféle utat választhat egy ilyen recesszióban, de mindegyik jelentős kockázatokkal jár. Ha leírja az adósságot, a gazdaság leáll, a hitelezők összeomlanak. Ha nem tesz semmit, az ország évtizedekig tartó recesszióban maradhat. Ha hatalmas kereskedelmi többletet termel, hogy kvázi más országok finanszírozzák a mérlege rendbetételét – amivel Kína már most is próbálkozik –, akkor más nemzetek haragját és kereskedelmi háborúkat kockáztat. Ha masszív fiskális ösztönzőkkel erőlteti a gazdasági fellendülést, az elszálló infláció társadalmi zavargásokat okozhat.

A Saxo Bank elemzője szerint ez utóbbi forgatókönyv teljesülhet 2025-ben: A kínai vezetés úgy számol, hogy kezelni tudja az inflációs kockázatokat, miközben egy sor olyan gigantikus költségvetési kezdeményezést indít, amelyek 2025-ben és az azt követő években összesen több mint 50 ezer milliárd jüan (7 ezer milliárd dollár) értékű gazdasági ígéretet tesznek. Az állami élénkítő kiadások jelentős része a fogyasztók zsebébe kerül az e-jüan digitális valután keresztül. Így a pénz közvetlenül a gazdaságba kerül, nem pedig az adósság törlesztésére. Kína az ösztönző intézkedésekkel párhuzamosan jóléti intézkedéseket is hoz, arra ösztönözve a vállalatokat, hogy az életminőség javítása érdekében csökkentsék a munkaidőt. Ez növeli a szabadidőt, a fogyasztást, emellett a cégalapítási, a családalapítási és a gyermekvállalási kedvet.

Az első bionyomtatott emberi szív a hosszú élet új dimenzióját nyitja

Egy elemző már azt is elképzelhetőnek tartja, hogy 2025-ben odáig jut a tudomány, hogy a biotechnológia és az orvostudomány ötvözésével a tudósok sikeresen bionyomtatnak egy emberi szívet, ami milliók életét hosszabbíthatja meg. A kutatók példátlan tudományos áttörése a fejlett 3D bioprinting technológia segítségével történik. Eszerint a tudósok nagy felbontású CT-felvételekből kiindulva egy bonyolult digitális modellt hoznak létre, amely a szív összetett szerkezetének minden apró részletét megörökíti. Ez a modell szolgál tervrajzként a legmodernebb 3D-s bioprinter számára, amely aprólékosan rétegzi az emberi őssejteket és a biológiailag lebomló vázanyagot, hogy nagy pontossággal megépítse a szervet.

Miután kinyomtatták, a születő szívet egy speciális bioreaktorba helyezik, amely az emberi test fiziológiai körülményeit utánozza. Itt a szív több héten keresztül érik, lehetővé téve a sejtek számára, hogy megfelelően szerveződjenek és differenciálódjanak, kialakítva a normális szívműködéshez szükséges, létfontosságú véredényhálózatokat és elektromos pályákat.

Az eljárás azt ígéri, hogy enyhíti a donorszervek globális hiányát azáltal, hogy az egyes betegek DNS-éhez igazított, bionyomtatott szíveket biztosít, csökkentve ezzel a kilökődés kockázatát. Ez az áttörés megnyitja az utat az emberi élettartam meghosszabbításához is, hiszen a meghibásodott szerveket személyre szabott, teljesen kompatibilis szervekkel helyettesítik majd. Az eljárás ráadásul megnyitja az utat más összetett szervek bionyomtatása előtt is, forradalmasítva a regeneratív orvoslást és a személyre szabott egészségügyi ellátást.

A területen kibontakozó innovációs és beruházási hullám átformálja az egészségügyi ágazatot, ami jobb betegellátást és jelentős gazdasági növekedést eredményezhet.

A zöld átállás felgyorsulása bedönti az OPEC-et

Ahogy az elektromos járművek egyre megfizethetőbbé válnak, az olajban gazdag kitermelő országok szervezete, az OPEC is jelentéktelenné válik 2025-re, majd szép lassan eltűnik a történelem süllyesztőjében.

Ennek valószínűségét erősíti az elemző szerint az is, ahogy néhány év alatt Kína megcsúfolta az összes korábbi előrejelzést az elektromos járművek gyártásának és eladásának lehetséges emelkedéséről. A Schroders, egy közel ezer milliárd dolláros vagyonkezelő 2021 elején a kínai elektromos járművek gyártásának növekedési potenciáljáról még azt prognosztizálta, hogy az EV-eladások 2024 végére megközelíthetik az 5 millió járművet és 15 százalékos piaci részesedést érhetnek el. A merész előrejelzéseket a valóság viszont bőven túlszárnyalta, hiszen az eladott kínai villanyautók száma már 2023-ban 8 millió fölé emelkedett. 2024 szeptemberére pedig az új autók eladásából az e-autók részesedése 45 százalék fölé nőtt Kínában, miután értékesítésük éves növekedése meghaladta a 40 százalékot. Ez mintegy hat évvel gyorsabb a vártnál.

Ahogy más országok is csatlakoznak Kínához a termelési kapacitások kiépítésében az ágazat exponenciális növekedésnek indul. Ennek része, hogy az akkumulátorok ára is tovább csökken, az elektromos autók olcsóbbak lesznek benzinüzemű társaiknál, még támogatások nélkül is.

Mindez az olaj iránti kereslet óriási csökkenését vetíti előre. Mivel az olaj kétharmada benzin vagy gázolaj formájában személygépkocsikba és teherautókba kerül, így a villanyautók gyors elterjedése az OPEC jelentőségét tovább csökkenti. A kitermelési kvóták jelentőségüket vesztik, aminek előjele, hogy egyes tagok már most is kijátsszák a termelési kvótákat, hogy minél több bevételhez jussanak, miközben a kereslet csökken. A tagok többsége hamarosan rájön, hogy felesleges a további civakodás, majd kulcsfontosságú tagok távoznak. A korábbi tagok a piaci részesedés fenntartása érdekében maximalizálják a kitermelést, ami az olajárak jelentős csökkenéséhez vezet.

A nyersolaj árának csökkenése a légitársaságok, a vegyipari, a festék- és gumiabroncsgyártók, valamint a szállítmányozási és logisztikai vállalatok nyereségét dobja meg. A magasabb költségű kitermelők, különösen észak-amerikai drága palaolaj-termelők tönkremennek. A japán és európai autógyártók kétségbeesett versenyben próbálnak helytállni, és felzárkózni a villanyautó piacon.

Az Egyesült Államok adót vet ki az MI-adatközpontokra, mert annyira elszállnak az energiaárak

A mesterséges intelligencia (MI) forradalmának energiaigénye óriási. A jelenlegi villamosenergia-ellátás messze elmarad attól, amire a hatalmas új mesterséges intelligencia-adatközpontok működtetéséhez szükség van. A nagy IT-vállalatok már most drámai lépéseket tesznek a stabil áramforrás biztosítása érdekében. A Microsoft például szerződést kötött a Constellation Energyvel a Three Mile Island egyik régi atomreaktorának újraindítására. A Google és az Amazon megállapodást köt amerikai közműszolgáltatókkal és más szolgáltatókkal, hogy kis moduláris atomreaktorokat (SMR) hozzanak létre a tervezett mesterséges intelligencia-adatközpontjaik számára. Ezek azonban mind hosszú távú projektek – az utóbbi kettő esetében 2030-ra és azon túlra. Mi a helyzet az energiaszükségletekkel itt és most, amikor a mesterséges intelligencia körüli verseny már 2025-ben a végsőkig kiéleződik?

Az elemző azt sem látja kizártnak, hogy 2025-ben az amerikai áramárak sok helyen a lakosság számára is az egekbe szöknek, miután a legnagyobb technológiai vállalatok igyekeznek biztosítani a folyamatos áramellátást mesterséges intelligencia adatközpontjaik számára.

Ez felháborodást vált ki a lakosság körében, amire válaszul számos helyi hatóság lépéseket tesz a politikai választók védelmében, adókkal, sőt bírságokkal sújtva a legnagyobb adatközpontokat.

Bár az adók a naperőműparkok felé terelik a beruházásokat, ezek mellé azonban terheléskiegyenlítő akkumulátorokat és több tucat új földgázzal működő erőművet is építenek. Noha ez átmenetileg enyhíti az energiahiányt, a kereslet azonban továbbra is gyorsabban nő, mint a kínálat.

Mindez jelentős piaci átrendeződést generál, például hatalmas beruházásokat indít a villamosenergia-infrastruktúrába, ami a kapcsolódó vállalatok részvényárait jelentősen felértékeli; a nagy akkugyártók szárnyalnak, miközben a hosszú távú földgázárak több mint duplájára emelkednek, ami ismét jelentős inflációs nyomást okoz – delirál a banki elemző.

A természeti katasztrófák először döntenek be egy nagy biztosítótársaságot

A 2024-es év szélsőséges időjárása után 2025-ben katasztrofális viharok sújtják az Egyesült Államokat, ami először visz csődbe egy nagy biztosítót, amely alábecsülte az éghajlatváltozás kockázatait.

Az éghajlatváltozás a földi vízkörforgás gyorsulását eredményezi. Ahogy a légkör melegszik, több nedvességet képes megtartani, ami a hideg légáramlatok hatására kicsapódik, intenzívebb esőzéseket hozva Európában, Afrikában és Amerikában.

Az éghajlatkutatók szerint a hevesebb esőkben a hirtelen lehulló csapadék mennyisége is világszerte egyre magasabb. Ez azt jelenti, hogy olyan esőzések, amelyek korábban 100 vagy akár 1000 éves eső- és árvízrekordokat állítottak fel, akár évtizedenként, vagy még gyakrabban előfordulhatnak.

A Saxo Bank legrosszabb várakozása szerint 2025-ben egy katasztrofális vihar jön az Egyesült Államokban, amely felkészületlenül éri a biztosítási ágazatot. Mindez a 2005-ös Katrina hurrikán 40 milliárd dolláros kárigényének többszörösét okozza.

A jóslat azzal kalkulál, hogy az egyik legnagyobb amerikai biztosító jelentősen alábecsülte az éghajlatváltozásból eredő biztosítási kockázatokat, ami az érintett régióban alulárazott biztosítási kötvényekhez vezetett. Mivel a tartalékok nem elegendőek a kárigények fedezésére és a biztosítás nem megfelelő a szélsőséges esemény költségeinek mérséklésére, a pánik az egész ágazatban elterjed. Válság bontakozik ki, ami kormányzati szintű vitákat indít arról, hogy a széles körű kockázati fertőzés megelőzése érdekében meg kell-e menteni a csődbe jutott vállalatot és az ágazat más problémás szereplőit.

A válság miatt a természeti katasztrófák árazása átalakul, ami számos ingatlanpiacon jelentősen csökkenti az ingatlanok értékét. A fogyasztói bizalom megsínyli, hogy sok lakástulajdonos legnagyobb vagyontárgyának, a házának értéke bizonytalanná válik.

A font ledolgozza a brexit utáni euróval szembeni gyengülését

Miközben Európa gazdasága nehézségekkel küzd, az Egyesült Királyságban új fiskális politikai szelek fújnak, amelyek az angol fontot az euróval szemben a brexit előtti idők óta nem látott szintre erősítik vissza – áll a Saxo jóslatában.

Az Egyesült Királyság kilátásai a brexit utáni korszakban relatíve javultak az eurózónához képest, ugyanis annak a központi országai, Franciaország és Németország erősen gyengélkednek.

Az Egyesült Királyságban viszont, ahol az új brit munkáspárti kormány olyan költségvetési prioritásokat jelent be, amelyek támogatnák a növekedést például azzal, hogy az azt leginkább károsító jövedelem- és nyereségadó-emeléseket elveti, miközben a nem produktív támogatások – például a nyugdíjasok téli tüzelőanyag-támogatása – csökkentésével, az ingatlan- és feldolgozóipari beruházások ösztönzésével a következő években biztos növekedési pályára állíthatja.

Az európai kontinensen viszont minden pont ellenkezőképpen alakul. Franciaországban megbukott a kormány, így annak most sem sikerült rendbe tenni az évekkel ezelőtt elszabadult költségvetést. Mindezt ráadásul úgy, hogy növekedést gátló intézkedéseket és megszorításokat viszont bejelentettek.

A jóslat szerint Németország gazdasága eközben végképp behúzza a kéziféket, nem hajlandó ugyanis hiteltámogatásokkal megsegíteni a hazai lakás- és infrastrukturális beruházásokat, pedig égetően szükség lenne rá, és könnyen meg is engedhetné magának. Az olcsó orosz energiahordozókon alapuló korábbi gazdasági modellje, amely hatalmas ipari bázisát és feldolgozóipari exportját hajtotta, romokban hever. A nem luxusautó-gyártók pedig versenyképtelenné váltak mind a magas energiaköltségek, mind pedig az új akkumulátor-technológiával beelőző kínai villanyautók miatt. Németországnak új utat kell találnia.

A briteknél 2025-ben a hazai beruházások ösztönzése és az erőteljesebb növekedési kilátások a gyengélkedő euróval szemben támogatják az angol font árfolyamát, amely 1,27 fölé emelkedik az euróval szemben, vagyis átlépi azt a szintet, amelyen a brexit-népszavazás előtt kereskedtek vele. Emellett a londoni tőzsde is erős teljesítményt mutat majd jövőre – álmodták meg az elemzők.

Nyitóképünkön tőzsdeügynök mutatja pólóját a New York-i tőzsdén 2024. november 6-án. Fotó: AFP/Thimothy A. Clary

–

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, amely nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!