Borítékolható a francia kormány bukása, újabb görög típusú pénzügyi válság jöhet Európában

Úgy tűnik, Michel Barnier alig három hónapos francia miniszterelnökségének szerdán délután három órakor elkerülhetetlenül vége szakad. Az EU korábbi Brexit-főtárgyalójának kormányával szemben ekkor tartják ugyanis a bizalmatlansági szavazást, amelyet várhatóan elveszít.

A francia kormány összeomlása igencsak jelentős lyukat üthet Európa szívében, hiszen Németország is választási üzemmódba lép, éppen abban az időszakban, amikor Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszatér a Fehér Házba.

A Franciaországban kialakult politikai káosz ráadásul komoly pénzügyi válságot idézhet elő az eurózóna második legnagyobb gazdaságában, és a bizonytalanság hullámait keltheti az egész blokkban. A francia miniszterelnök eddig azért küzdött, hogy megnyugtassa az ideges piacokat és olyan költségvetést fogadjon el, amely fenntartható pályára állítja a francia pénzügyeket. Ezek az erőfeszítések, most úgy tűnik, kárba vesznek.

Barnier nem kapott volna elegendő támogatást a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvényjavaslat elfogadásához, ezért hétfőn egy vitatott alkotmányos manőverrel megkerülte a parlamentet. Válaszul az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, a Marine Le Pen fémjelezte szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) pedig bejelentette, hogy csatlakozik hozzá. Együtt megbuktathatják a kisebbségi jobbközép kormányt.

Ha a parlament valóban leváltja Barnier-t, 1962 óta ez lenne az első alkalom, hogy egy francia kormány elveszít egy bizalmatlansági szavazást, és Barnier kormányának hivatali ideje a legrövidebb lenne 1958 óta.

A mostani helyzet közvetlen előzménye, hogy hétfőn a Nemzeti Tömörülés újabb engedményt próbált kicsikarni a kormánytól, azt kérve, hogy halasszák el a döntést a nyugdíjak inflációhoz kötött indexálásának felfüggesztéséről. Barnier azonban úgy ítélte, hogy ezt a határt nem lépheti át, egy ilyen intézkedés ugyanis több milliárd eurós további kiadással terhelné az egyébként is jelentős hiánnyal küzdő költségvetést. Ezzel véget ért a Barnier és Le Pen közötti játszma: a miniszterelnök korábban többször is engedett, visszavonta például a vényköteles gyógyszerek támogatásának csökkentésére irányuló javaslatot, a múlt héten pedig visszavonta az áram adójának tervezett emelését.

Sokak már azt is megpendítik, hogy a megszorító költségvetés nélkül Franciaország egy görög típusú válság felé tarthat. A múlt héten a francia kormány szóvivője, Maud Bregeon is utalt a pénzügyi zűrzavarra, amely Görögországot egy évtizeddel ezelőtt az európai adósságválság idején szorongatta.

Ezek a vélemények túlzónak tűnnek, a dolgok azonban tényleg gyorsan rosszabbra fordulhatnak, a politikai válság valóban nem is jöhetne rosszabbkor.