Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elkezdődött az új év, és vele rengeteg új szabály is élesedik január 1-jén. Mostantól a nyugdíjra félretett pénzt el lehet költeni lakásra, megemelnek több adót, de a napelemesek is készülhetnek változásra. Mutatjuk, milyen új szabályokkal kell megismerkednünk 2025-ben.
Az ország legnyugodtabb embere lehet Varga Mihály: a szilveszteri buli után legközelebb csak márciusban kell bemennie dolgozni, miután a Pénzügyminisztérium megszűnt, ő pedig kap két hónap pihenőidőt, mielőtt a Magyar Nemzeti Bank élére kerülne át. Ezzel pedig Nagy Márton már nem csak a gyakorlatban, hanem a jog szerint is a magyar gazdaságpolitika első számú irányítójává vált.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a 21 pontos gazdasági akciótervétől reméli a gazdaság beindítását – ennek egyik kiemelt területe a lakáspolitika. A SZÉP-kártyára érkező pénzek felét mostantól lakásfelújításra is fel lehet használni, és 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat lakáscélra is el lehet költeni. A kormány ezzel is próbál pénzt pumpálni a gazdaságba, de egyelőre arra még oda kell figyelni, hogy ha valaki feltétlen szeretné elkölteni a nyugdíjra félretett pénzét most, ezt csak ebben az egy évben teheti meg. A korábbi ideiglenes kedvezmények közül most az szűnik meg, hogy a Babaváró hitelt az anya 41 éves koráig lehetett 2024 végéig igényelni, az új felső korhatár mostantól 35 év (nem pedig 30, mint amennyit korábban terveztek).
Mostantól jön a munkáshitel is: a kamatmentes, tíz éven belül törlesztendő hitelt mindenfajta megkötés nélkül költhetik el azok a 17-25 év közötti szakképzésben tanulók, illetve érettségi után elhelyezkedő fiatal munkavállalók, akik a diákhitelre nem jogosultak.
A minimálbér bruttó 266 800 forintról 290 812 forintra, a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintról 348 820 forintra emelkedik az új évtől. Ez nem csak azoknak fontos, akik erre az összegre vannak bejelentve, hanem egy sor más juttatás és adó is megemelkedik, hiszen rengeteg ezek közül automatikusan követi a minimálbér változását – ezeket itt soroljuk.
Aki pedig már nem dolgozik, hanem nyugdíjat kap, az arra készülhet, hogy 3,2 százalékkal nő a nyugdíja, hiszen a kormány úgy számolt, hogy ekkora lesz az idei infláció.
Így változik tehát az, hogy hogyan kereshetünk – na de hogyan adózunk az új évben?
2025-2026 egyik nagy változása az lesz a pénzügyekben, hogy két lépcsőfokban megnő a családi adókedvezmény, de ebből januárban még semmit nem veszünk észre, júliusban kezdik el az új rendszer bevezetését. Ellenben a dohánytermékek jövedéki adója 8, a cégautó adója pedig 20 százalékkal nő meg már januártól,
és jön az igazi magyar innováció is, az inflációkövető adóemelés.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy mostantól minden év január 1-jén automatikusan annyival nő az üzemanyag és az alkohol jövedéki adója, a gépjárműadó, valamint az átírási illeték (2026-tól pedig már a cégautóadó, a dohány jövedéki adója és a regisztrációs adó is), amennyi az előző év júliusi inflációja volt. Az MNB úgy számol, hogy 2025-ben egyedül ez 0,3 százalékponttal megdobja majd az inflációt.
Nagyot nő a szobakiadással foglalkozók átalányadója, legalábbis ott, ahol a vendégéjszakák száma meghaladta a kétmilliót – kevésbé bonyolult megfogalmazással Budapesten. Ott szobánként 150 ezer forint átalányadót kell fizetni ez után az eddigi 38 400 helyett.
A kiskereskedelmi adót pedig azoknak is meg kell fizetniük, akik online piacteret üzemeltetnek. Megszűnik viszont a gyógyszergyártás és a távközlés különadója, amelyekről eredetileg azt ígérték, hogy legkésőbb 2023 végéig maradhatnak.
Változás még az adórendszerben, hogy a globális minimumadó előleg formájában már a 2025-ös évet is érinti, a belföldi kiegészítőadó-előleget első alkalommal majd 2025. november 20-ig kell megfizetni.
A tb-hozzájárulás megnő már januártól: azoknak, akiknek nincs biztosítási jogviszonyuk, vagyis nincs munkahely, hanem saját maguknak kell befizetniük a pénzt, az eddigi 11 300 helyett 11 800 forintot kell utalniuk havonta.
Az új évre sok település a helyi adók megemelésével készült, hogy legyen valahonnan pénzük sok év kormányzati pénzelvonások után. A legújabb ilyen az, hogy az iparűzési adó 2024-eshez képest befolyó többletét egy járási alapba kell befizetniük, azaz nem csak a jellemzően több adót beszedő városok oszthatják el a pénzt, hanem a járás összes települése között dobják szét azt. Eddig ilyen módszerrel csak a különleges gazdasági övezetek kapcsán élt a kormány, ezek most megszűnnek. A négy övezet – a gödi, az iváncsai, a mosonmagyaróvári és a paksi – eddig a város helyett a megyének fizette az adót (és valahogy épp pont arra volt alkalmas, hogy az ellenzéki városvezetéstől vegyék el a pénzt), mostantól más módon a járáshoz megy a pénz.
Nem egy olyan dolog is történni fog, amely nem adózás, de nagyon fontos része lesz a hétköznapi pénzügyeinknek.
Az például gyakorlatilag az összes magyar pénztárcáját érinti, hogy lejárt az a határidő, ameddig a bankok nem terhelhették át a lakossági ügyfeleikre a megemelt pénzügyi tranzakciós illetéket. A lakossági számlaköltségek újév napján még csak az OTP-nél módosulnak, február közepéig azonban az összes magyarországi bank át fogja terhelni az illetéket.
A közlekedésben szokásos ilyenkor, hogy a tavaly augusztusi infláció mértékével emelkednek az autópályák díjai, de lassan drágul a városi autóhasználat is. Budapesten majd csak 2026-tól és 2027-től jönnek a parkolási rendszer igazán nagy átalakításai, 2025-től fővárosi szinten csak annyi változás jön, hogy az autómegosztó rendszerben üzemeltetett kocsik parkolhatnak a lakossági várakozóhelyeken is, továbbá havi 30 ezer forintra emelik ezeknek a havi átalánydíját.
Addig is a parkolásban sokkal inkább kerületi szinten lesznek változások, annyi helyen okoz már problémát az, hogy több a kiadott parkolási engedély, mint amennyi a parkolóhely. A VI. és a VII. kerületben 36 ezer, Ferencvárosban 20 ezer, Angyalföldön a zónától függően 15-30 ezer forint lesz az első autó éves parkolási engedélye, Zuglóban pedig 30 ezer forintért lakossági parkolóbérletet lehet venni – azért ha valaki ezt gigantikus autósüldözésnek érezné, ossza le ezt 365-tel, és megkapja, hogy napi 41-98 forintért lehet autót tárolni közterületen.
Nagy változások jönnek az elektromos autóknál is, hiszen 2024 és 2027 között sok lépésben állnak át arra, hogy már csak a tisztán elektromos és a nulla emissziós járművek számíthatnak környezetkímélőnek, a külső töltésű hibrid és a növelt hatótávú hibrid kocsik nem. Ami ebből most január 1-jén élesedik, az az, hogy mostantól az újonnan forgalomba helyezett tölthető hibridek (5P és 5N környezetvédelmi besorolással) után már meg kell fizetni a gépjárműadót, a regisztrációs adót és ha a cég adja a kocsit, akkor a cégautóadót is. Aki még 2024-ben vagy korábban vett ilyen autót, annak egyelőre nem kell az adóügyekbe beleásnia magát, számukra 2026. december 31-ig él a mentesség.
Akad azért a közlekedésben, ami úgy változik, hogy kíméli a pénztárcát: a BKK járatain kutyát és kerékpárt ingyen szállíthat az, aki saját magának vett bérletet, és ugyanez lesz érvényes a személy-, zónázó és gyorsított vonatok Budapesten belüli szakaszán. A BKK januártól kivezet egy sor olyan bérlettípust (leginkább tanulók és nyugdíjasok bérletei közül), amelyekre már szinte semmi igény nem maradt a 2024-ben év közben bevezetett kedvezmények megjelenése után, a Mol Bubi bérlési díja pedig percenként 50 forintra, a havibérleté 1500 forintra változik – igaz, ez utóbbi majd csak január 7-től.
Szó volt már korábban a lakhatásról, de nem szabad azokról sem elfeledkezni, akik a már meglévő lakásuk rezsijét szeretnék csökkenteni. Számukra lehet fontos az, hogy minden jogi akadály elhárult a bruttó elszámolási rendszerben lévő háztartási napelemesek elől, hogy a hivatalos átvételi árnál magasabb piaci áron eladhassák a többlettermelésüket. Hivatalosan január 1-jétől jelenthetik be az erre szakosodott cégek a szándékot, hogy a velük szerződők többlettermelését piaci áron értékesítsék, az első ilyen vállalat nemrég azt ígérte a HVG-nek, hogy ha nem is az 1-jei munkaszünet alatt, de január elején megteszi a bejelentést, így a következő hónap, február elején indulhat a hozzájuk csatlakozók aggregálása, azaz a márciusi számlákon megjelenhet először a hálózatba táplált többlettermelés. A napelemeseknek még egy határidő közelít nagyon: január 15-ig pályázhatnak a Napenergia Plusz Programban kínált támogatásra.
Ami miatt pedig a könyvelőkkel érdemes elbeszélgetni: átírja a Központi Statisztikai Hivatal a TEÁOR-kódokat, azaz azt a listát, hogy melyik munka milyen típusú tevékenységet jelent. Ez 2008 óta nem frissült, márpedig azóta már elég kényelmetlen lett a könyvelésnél, ha mondjuk egy influenszer vagy egy elektromosautó-töltőállomás üzemeltetője meg kellett, hogy adja, milyen iparágban is dolgozik ő. A KSH minden gazdasági szervezetnek elkészíti a saját új besorolását, akinek ez nem tetszik, annak fél éve van mostantól szólni.
Ez persze semmi ahhoz képest, amilyen bonyolult sokak számára az átállás lehet, amikor majd kötelező lesz a kétfaktoros azonosítás az Ügyfélkapun – nem csak azért, mert sokaknak olyan a digitális képzettsége, hogy ezt még bonyolultnak érzik, hanem azért is, mert a könyvelőirodák sem tudnak majd csak úgy belépni az ügyfeleik jelszavával (ami persze így biztonságosabbá is teszi a rendszert). Ez a változtatás nem rögtön újév napján élesedik, csak január 16-án fog, de itt az idő felkészülni rá.
Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Fazekas István
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
