2009. március. 26. 12:11 MTI Utolsó frissítés: 2009. március. 26. 12:07 Gazdaság

A kínai boltosoké a fő haszon a magyar ruházati piac átalakulásából

Tavaly egy család átlagosan 108 500 forintot költött ruhaneműre és cipőre, nagyobb részét felsőruházati termékekre – állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet tanulmánya.

Az elemzés szerint a magyar háztartások ugyanakkora hányada vásárolt 2008-ban ruházati termékeket, mint 2007-ben. A ruházati piac továbbra is „kétpólusú” Magyarországon, jelentős az igény mind az olcsóbb, mind pedig a drágább, márkás termékek iránt.

Az elmúlt évben az általános ruházati üzletek fejlődtek, a vásárlók azonban az olcsóbb vásárlási lehetőségeket sem hagyták ki. Növekedett a használt ruha üzletek és a szupermarketek, sőt, az élelmiszer diszkontok piaci részesedése is a ruházati piacon.

A közzétett tanulmány szerint 2005-ig növekedés jellemezte a ruházati piacot értékben és mennyiségben egyaránt. Míg az új évezred elején a bővülés kétszámjegyű volt, addig 2003-tól kezdődően a lendület megtorpant és a lassú növekedés stabilizálódott 2005-ig.

A következő évben azonban már a megvásárolt ruházati termékek mennyisége csökkent. Így értékben is jóval az infláció alatti növekedést regisztráltak az elemzők. A gazdasági megszorító intézkedések hatása 2007-ben a ruházati piacon is érződött: mind értékben, mind pedig mennyiségben ismét csökkent a piac mérete.

Ruhabolt. Csak olcsó legyen, vagy drága...
© hvg.hu
Tavaly azonban újra a növekedés jellemezte a piacot. A valamivel 4 százalék feletti forgalombővülés nagyobb része a megvásárolt mennyiség növekedéséből adódott, míg az átlagár csak minimálisan emelkedett. A múlt évben a ruházati piac mérete mennyiségben kifejezve 239 millió eladott terméket tett ki, a forgalom értéke pedig 360,8 milliárd forint volt. A GfK Hungária adatai azt mutatják, hogy 2008-ban a háztartások ugyanakkora hányada vásárolt ruházati terméket, mint egy évvel korábban.

Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében a 2000-2004 közötti időszakban lényeges változások következtek be, teljes átstrukturálódás figyelhető meg. Míg az évtized elején a hipermarketek tudták növelni piaci részesedésüket, addig 2004-ben az értékesítés az olcsó üzletek felé tolódott: főként a távol-keleti üzletek irányába. A távol-keleti érdekeltségű boltok egyre erőteljesebb térnyerésével párhuzamosan viszont a ruházati szaküzletek (márkaboltok, butikok) meg tudták őrizni piaci pozíciójukat.

Később, 2005-2007 között a mennyiségi forgalom 23 százalékát már a távol-keleti működtetésű üzletekben bonyolították. Eközben az utcai árusok és a piaci értékesítés szerepe folyamatosan csökkent (bár az értékesített mennyiség közel negyede innen származott).

Tavaly az általános ruházati üzletek fejlődtek, köszönhetően a minőségi konfekcióruházatot elérhető áron kínáló nemzetközi ruhaházaknak. A vásárlók az olcsóbb boltokat sem hagyták el: a textildiszkont mellett tovább növekedett a használt ruha üzletek és a szupermarketek eladásainak piacrésze is. A kisebb ruházati és textil szaküzletek viszont a vesztesek közé tartoznak, számuk folyamatosan csökken 2007 óta.

zöldhasú
Hirdetés