Gfk: a vásárlási hajlandóság esett a leginkább
Az idei év első negyedévében tovább csökkent a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért Fogyasztói Bizalom Index (FBI) az előző időszakhoz képest. A magyar háztartások kedvezőtlenebbnek látják jelenlegi pénzügyi-anyagi helyzetüket, és az ország jövőbeli gazdasági helyzetét illetően is borúlátóbbak.
Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét igen kedvezőtlennek ítélték a válaszadók: 92 százalékuk szerint a gazdasági helyzet rosszabb, mint egy évvel korábban volt. Honfitársaink ráadásul a jövőre vonatkozóan is borúlátóbbak lettek: tízből nyolcan úgy vélik, az ország rossz helyzetben lesz a következő 12 hónapban.
A Vásárlási Hajlandóság Indexében (VHI) mutatkozott a legnagyobb mértékű csökkenés: 15,6 pontos esés után értéke jelenleg 102 pont, ami minden eddiginél alacsonyabb
Az FBI alakulása 2007. március és 2009. március között © Gfk Hungária |
Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét igen kedvezőtlennek ítélték a válaszadók: 92 százalékuk szerint a gazdasági helyzet rosszabb, mint egy évvel korábban volt. Honfitársaink ráadásul a jövőre vonatkozóan is borúlátóbbak lettek: tízből nyolcan úgy vélik, az ország rossz helyzetben lesz a következő 12 hónapban.
A Vásárlási Hajlandóság Indexében (VHI) mutatkozott a legnagyobb mértékű csökkenés: 15,6 pontos esés után értéke jelenleg 102 pont, ami minden eddiginél alacsonyabb.
Forrás: Gfk Hungária |
A munkanélküliségre vonatkozó várakozások továbbra is pesszimisták: a megkérdezettek többsége (86 százalék) a munkanélküliség növekedésére számít a következő egy évben.
Az inflációs várakozásokat illetően a megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) számít az árak emelkedésére az elkövetkező egy évben. Ez kissé magasabb arány, mint az előző negyedévben (66 százalék), de még mindig alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakában mért 91 százalékos arányhoz képest. A megkérdezettek átlagosan 10,2 százalékos inflációval számolnak.
A család reáljövedelmével kapcsolatos várakozások változatlanul azt mutatják, hogy a megkérdezettek kétharmada az inflációnál kisebb mértékű jövedelemnövekedésre számít a következő 1-2 évben.
Az előző időszakhoz képest nem változott a hitelfelvételi kedv: tízből hatan soha sem vennének fel hitelt, egyharmaduk pedig az időpontot nem tartja megfelelőnek. A megkérdezettek több mint fele (56 százalék) számít növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.
Nem változott számottevően a válaszadók véleménye az előző negyedévhez képest a megtakarításokkal kapcsolatban. A megkérdezettek fele szerint (53 százalék) nem alkalmas az idő a megtakarításaik felhasználására. A válaszadók egyötöde (20 százalék) pedig nem rendelkezik megtakarítással.
Továbbra is alacsony a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv: 2009 első negyedévében a válaszadók közel egyharmada szerint nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Ha vásárolnak, leginkább azért teszik, mert szükséges.
A lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya stabilan 40 százalék körül mozog, ezzel szemben a lakásuk eladását a válaszadók kevesebb, mint egytizede tartja érdemesnek. (Egy év alatt negyedére csökkent az arányuk). A vásárlás mellett szóló legfőbb érv, hogy jó befektetés, viszont a hitelfelvétel feltételeinek szigorítása jelentősen megnehezíti a lakásvásárlást.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.