Több tényező együtt dönti el, hogy mennyit fizetünk a húsvéti ünnepen fogyasztott füstölt húsárukért a boltban. A miniszterelnök európai manőverei áttételesen felelnek azért, hogy épp hány forintot kérnek egy euróért, az euró-forint árfolyam pedig akkor is hat a sertéshús-piacra, ha a magyar húsgyártó a magyar disznótenyésztőtől veszi meg a sonkára valót.
De a drága gáz miatt a gáztűzhelyekből is kevesebb fogy.
Euróban számolva egy bukaresti lakos számára jóval nagyobb elkölthető jövedelem áll rendelkezésre, mint egy budapestinek. Ám Romániában nagyok a területi különbségek. Az országos átlagokat nézve Románia és Magyarország fej fej mellett állnak.
Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 42 európai ország közül Magyarországon a 13. legalacsonyabb. Elkészült a településenkénti lista is.
Idén egy átlagos európai polgárnak 13 894 euró áll rendelkezésére elkölthető jövedelemként. Egy magyarnak 6 871 euró, amivel továbbra is a 30. helyen vagyunk a kontinensen – derül ki a „GfK Vásárlóerő Európában 2020” című tanulmányból.
GFK kódnéven futott az a készülék a Facebooknál, amely kialakításában hozott volna újdonságot a mobilipar számára. A fejlesztésről viszont még a dolgozóknak se mondtak igazat.
Nagykovácsi kettőt előzve feljött a második helyre, Gödöllő helyett Dunakeszi került az első tízbe.
Látványosan nő a vásárlóerő Magyarországon, de még így is rosszul állunk európai összehasonlításban.
Befektetést ugyan igényel az üzletek átalakítása, de jelentősen megdobná a forgamat a kiterjesztett és a virtuális valóság tudatos alkalmazása az elektronikai üzletekben – állítja a GfK kutatóintézet.
Csak a diszkontok tudták növelni a részesedésüket.
A tavalyi negyedik negyedévében a tartós műszaki cikkek értékesítése 3,5 százalékkal haladta meg 2015 azonos időszakának a teljesítményét. A bővülést a hét mért szektor közül kettő – a háztartási nagy- és kisgépek árucsoportja – húzta. Durván csökkent az it-berendezések és a fotóeszközök forgalma. Az idei kilátások még rosszabbak.