Gazdaság hvg.hu 2021. november. 04. 16:43

Az európai átlag felét tudják elkölteni a magyarok

Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 42 európai ország közül Magyarországon a 13. legalacsonyabb. Elkészült a településenkénti lista is.

7643 euró, vagyis 2,75 millió forint az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Magyarországon – derül ki a GfK Vásárlóerő Európa 2021 című tanulmányból. 12-vel elosztva ez azt jelenti, hogy egy magyarnak egy hónapban átlagosan 229 ezer forint áll rendelkezésére.

Ez ugyan nem mond el semmit arról, hogy mekkora a szakadék a gazdagok és a szegények között, de a nemzetközi összehasonlítás miatt így is fontos:

a kontinens 42 országát vizsgálták meg, amelyek közül a 13. legszegényebb lett Magyarország, az európai átlagos vásárlóerő 51 százaléka a magyar.

Látványosak az országon belüli különbségek. Budapest húzza fel az átlagot, a fővárosban élők egy főre jutó vásárlóereje az országos átlag 127 százaléka, ezen kívül csak négy megye – Komárom-Esztergom, Fejér, Pest és Veszprém – került egyáltalán az átlag fölé. Az utolsó helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, az ottani vásárlóerő 78 százaléka az országos átlagnak, 40 százaléka az európainak. Persze a jólét is relatív: a budapesti mutató még így is csak az európai átlag 65 százaléka.

A felmérést elkészítették településekre lebontva is. Csak az 5000 lakosúnál nagyobb településeket vették figyelembe, tehát Felcsút egy főre jutó vásárlóerejéről nincs információ. A 10 leggazdagabb település listája két kivétellel a budapesti agglomerációban lévőkből áll:

1. Üröm – az egy főre jutó vásárlóerő az országos átlag 160 százaléka
2. Paks – 150,2
3. Nagykovácsi – 150,1
4. Budaörs – 148,1
5. Solymár – 143,1
6. Diósd – 140,4
7. Szentendre – 135,9
8. Törökbálint – 130,5
9. Dunakeszi – 127,4
10. Győrújbarát – 127,3

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2025. február. 15. 19:30

„Tudom, hogy nagyon fáj, de tartson még ki egy kicsit”– a kórházba belépve a méltóságukat is leteszik a küszöbön

Az egészségügyben számtalan módon sérülhet a méltóság, egy-egy empátiát kifejező gesztus ugyanakkor csodát tesz. Hogyan lehetne humánusabbá tenni az ellátást? Miért nehéz az egészségügyben dolgozóknak túllátniuk azon, hogy a páciens nem elvégzendő feladatok halmaza, hanem ember? Hogyan lehet a demens betegeket is segíteni a méltóságuk megőrzésében? És mit várunk el a haldoklótól? Sipőcz Diána kulturális antropológussal és Zsák Éva tanatológussal, a Méltóságért Alapítvány munkatársaival ezekről beszélgettünk.