Itt a várt bejelentés: Kelet-Európa 24,5 milliárd eurót kap
Két éven át összesen 24,5 milliárd eurós közös finanszírozási programot állítottak össze a kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei, köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely a maga részéről pénteken Londonban hivatalosan bejelentette a kezdeményezést.
A közlemény szerint 24,5 milliárd euróig terjedő finanszírozási csomagról van szó. A bejelentés az EBRD mellett az Európai Beruházási Bankot (EIB) és a Világbankot említi név szerint a részvevők között.
A londoni bank szerint a terv a válságra adott nemzeti szintű válaszlépéseket egészíti ki. Célja "gyors, nagyarányú és összehangolt" pénzügyi segítség a reálgazdaságnak - különösen a kis- és közepes vállalatoknak - nyújtandó hitelezés támogatására, magánbankokon keresztül.
A legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval; az EBRD 2009-2010-re 6 milliárd eurót nyújt, elsősorban a térségi pénzügyi szektornak. A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval vesz részt a finanszírozási programban.
Thomas Mirow, az EBRD elnöke a bejelentéshez fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a csomagban részes pénzintézetek azért léptek, mert kiemelt felelősséggel viseltetnek a térség iránt. Hozzátette: Európa integrációja hosszú évek óta a jólét és kölcsönös előnyök forrása, ezért nem szabad megengedni a folyamat visszafordulását.
Az EBRD már a hét közepén, éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy jóllehet tavaly - az 1998-as orosz fizetési válság óta először - veszteséges volt, ennek ellenére azonban az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után.
A bank már az eredmény-beszámolóban is jelezte, hogy az idei évre szánt összegből a legtöbbet a kelet-európai pénzügyi szektor támogatására fordítja: erre a célra 3 milliárd eurót irányoz elő a 2009-es terv. Az EBRD londoni székhelyén pénteken azt mondták: ez az összeg már része a pénteken bejelentett, két évre szóló, 6 milliárd eurósra tervezett térségi banksegítő csomagnak. A vállalati szektornak 1,5 milliárd euró, infrastrukturális és energiaipari fejlesztésekre 2,5 milliárd euró jut az idei EBRD-finanszírozásokból.
A mentőöv szükségességéről az elmúlt napokban a nyugati sajtó is intenzíven cikkezett, amelyekben általában annak az aggodalomnak adtak hangot, hogy Kelet-Európából egy újabb globális válsághullám indulhat el. Egyes elemzések a ’90-es évek kelet-ázsiai pénzügyi válságának megismétlődését is emlegették, mások a valutaunió összeomlását sem zárták ki, Robert Zoellick, a Világbank elnöke pedig Európa ismételt szétszakadásának rémképéről beszélt a Financial Times-nak adott interjújában.
Egyes magyarországi elemzők tegnap úgy vélekedtek, hogy a nyugati sajtóban folyó „keleteurópázás” eredménye oly módon mutatkozott meg, hogy a tőzsdei árfolyamokat lefelé tolta.
A nyugat-európai sajtó által felvetett aggodalmaknak van alapja, hiszen kelet-európai országok teljesen beépültek az eurózónás piacokba. A kelet-közép-európai régióban északon, középen és délen megvannak azok az instabilitási pontok, amelyek közül, ha valahol bekövetkezik egy összeomlás, tényleg kifejthet egy nagy húzóerőt lefelé, vagyis kedvezőtlenül befolyásolhatja az egész régió sorsát – mondta el a hvg.hu kérdésére Andor László, az EBRD igazgatóságának tagja. Ennek a problémának a gyökerei azonban több évre nyúlnak vissza, de a kockázatokra, vagyis a régiós fejlődés instabilitására eddig nem fordítottak kellő figyelmet Nyugaton – tette hozzá.
Ez a 24,5 milliárd eurós csomag azonban elég szűkösnek tűnik annak fényében hogy a Világbank elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a kelet-európai bankok újratőkésítéséhez 120 milliárd dollárra (95 milliárd euró), Thomas Mirrow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Le Figaro című francia napilapban megjelent nyilatkozatában pedig úgy vélekedett: a csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros (277 milliárd euró) támogatásra lenne szükségük.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a napokban a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy a kelet-európai országok gazdaságának, bankrendszerének és vállalatainak megsegítésére egy 180 milliárd eurós „Európai Stabilizációs és Integrációs Program” összeállítását kéri az Európai Uniótól, amelynek tervét a március elsején megtartandó brüsszeli csúcson prezentálná.
A 4cast nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport pénteki értékelése szerint az aznap bejelentett 24,5 milliárd eurós csomag jelentős, ha ezt a pénzt a térségi reálgazdaság kapja. Ha az összeget az egyes országok között a GDP-értéknek megfelelő arányossággal osztják el - és Ukrajna, Oroszország, valamint más egykori szovjet tagköztársaság nem kap belőle -, akkor Magyarországnak, Csehországnak és Romániának két év alatt egyenként 3-4 milliárd euró, Lengyelországnak csaknem 9 milliárd euró, Szlovákiának 2 milliárd euró, a balti köztársaságoknak és Bulgáriának 0,5-1 milliárd euró jut.
A 4cast londoni elemzői szerint ennek az elvi elosztási becslésnek az alapján a Magyarországra jutó éves összeg például a pénzügyi szektoron kívüli magyar vállalati szféra tavalyi teljes hitelfelvételének 35 százalékát, vagy a teljes magyarországi vállalati és lakossági hitelkihelyezés 12,5 százalékát tenné ki.
A cég szerint felmerül azonban az a kérdés, hogy a térségben aktív külföldi tulajdonú bankok milyen mértékben tekintik majd a csomagot saját hitelkihelyezési tevékenységük helyettesítő finanszírozási forrásának, vagyis egy euróövezeti bank nem fogja-e például vállalati ügyfeleit EBRD-kölcsönök felé terelni. Ha a részleteket úgy alakítják ki, hogy ezt nem lehet kizárni, akkor a csomag, vagy annak egy része "kvázi euróövezeti bankkisegítő csomaggá" alakulna, ahelyett, hogy a kelet-európai reálgazdaságot segítené, áll a 4cast pénteki londoni elemzésében.
A cég szerint az EBRD-EIB-Világbank pénzügyi csomag "határozottan kedvező" fejlemény a térségi reálgazdaságnak, de nem kínál megoldást minden bajra. A 4cast londoni elemzőinek megfogalmazása szerint "számos olyan lyuk maradt, amelyeket más zsebekből kell betömködni", és például a magyar kormányfő, Gyurcsány Ferenc által felvetett 180 milliárd eurós EU-alap "inkább hasonlít" arra az összegre, amely a megoldást jelenthetné.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.