A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szerdai térségi helyzetértékelése szerint növekszik a kockázata annak, hogy a piac nagymértékű, forintvédő célú MNB-kamatemelés beárazásába kezd az év későbbi szakaszára.

A cég szerint a magyar jegybank érzékeny a forint jelenlegi gyengeségére, tekintettel arra, hogy a háztartások hitelállományának 60 százaléka devizaalapú.

A JP Morgan londoni elemzők azzal számolnak, hogy az MNB óvakodni fog az eddigi ütemű pénzügypolitikai enyhítés folytatásától. A ház fél százalékpontról negyed százalékpontra vette vissza a Monetáris Tanács jövő hétfői ülésére általa jósolt kamatcsökkentés mértékét, de megjegyzi, hogy ezt az előrejelzési módosítást a 295-300 forintos euróárfolyam-szint idején hajtotta végre.

A JP Morgan szerint a jelenlegi, 300 forint feletti árfolyamok mellett megnőtt annak a kockázata, hogy a magyar jegybank nem változtat alapkamatán a következő monetáris tanácsi ülésen.

Az elemzés szerint a határidős kamatpiac (FRA) máris azt mutatja, hogy a piaci szereplők a következő hónapokra már nem várnak kamatcsökkentést, sőt az FRA-piac "kis eséllyel nagy kamatemelést, vagy nagy eséllyel kisebb - negyed százalékpontos - kamatemelést" áraz. A JP Morgan londoni elemzői szerint a piac elmozdulhat a még további pénzügypolitikai szigorítások árazása felé.

Az elemzés szerint a másik forintvédő módszer az intervenció lehet, különös tekintettel a bankközi forgalom alacsony szintjére, és arra, hogy az árfolyam most valószínűleg jóval kevésbé érzékenyen reagálna a magasabb jegybanki kamatra, mint a múltban. Mindezekkel együtt is azonban a JP Morgan szakértői úgy gondolják, hogy egy MNB-kamatemelésnek kedvező hatása lenne a forintra.

Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője a szerdai Financial Timesnak azt mondta: a bank nem látja, hogy mitől szűnhetne meg a közép-kelet-európai valutákra nehezedő eladási nyomás - hacsak nem lesz jelentős mértékű piactámogató beavatkozás az EU és/vagy az euróövezeti jegybank (EKB) részéről.

Andrew Garthwaite, a Crédit Suisse értékpiaci stratégája a londoni gazdasági napilapnak úgy vélekedett, hogy a kelet-európai helyzet rosszabbnak tűnik az 1997-1998-as ázsiai válságnál is. A szakértő szerint az ázsiai gazdaságok rugalmasabbak voltak, és a világgazdaság korántsem mutatott olyan mértékben szinkronizált visszaesést, mint jelenleg, így az ázsiai országokat az export akkor ki tudta húzni a bajból.

Londoni elemzői vélemények szerint a kelet-európai valuták újabb meredek gyengülésében érdemi tényező volt a Moody's Investors Service előző napi értékelése arról, hogy az eddigi gyors növekedést támogató külső finanszírozás szűkössé válása miatt a kelet-európai recesszió a világátlagnál is valószínűleg mélyebb lesz.

A 13 oldalas jelentést alaposan megszenvedték a nyugat-európai nagybankok, valamint azok keleti leányvállalatai is, mivel a Moody's azt írta: a fő kelet-európai banki piacok helyzetének romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre, és ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja.

A hitelminősítő szerint "szelektívebbé" válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás, és megnövekedett a kockázata annak, hogy a nyugati anyabankok egyes esetekben fel is hagynak a támogatással, vagy kiszállnak e befektetésekből, jóllehet számos érv szól egy ilyen döntés ellen.