A munkanélküliség októberben 7,7 százalékra nőtt az euróövezetben a szeptemberi 7,5 százalékról, jelentették szintén pénteken. Az elemzők 7,6 százalékot vártak októberről.

Novemberben a legnagyobb ütemben csökkent az infláció a közös statisztika 1997-es kezdete óta. Előzőleg, októberben stagnáltak a fogyasztói árak az euróövezetben az előző hónaphoz képest, és 3,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly októberben. Szeptemberben 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Elemzők szerint az infláció novemberi csökkenése még nem a recesszió jele, hanem a kőolaj és az élelmiszerek meredek világpiaci olcsóbbodásának a következménye. Mindazonáltal előbb-utóbb a kereslethiány is nyomni fogja az árakat. Ezt jelezték az euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók előzetes novemberi adatai a múlt héten. Mind a kibocsátás, mind az új megrendelések mutatói akkora zuhanást jeleztek az előző hónaphoz képest mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltatásokban, mint a felmérés tízéves történetében még soha.

A feldolgozóiparban ezt mind a beszerzési árak, mind a termelői árak csökkenése kísérte. A szolgáltatásokban a bekerülési árak még emelkedtek - annál rosszabb a szolgáltatóknak, hogy a kibocsátási áraikat viszont már kénytelenek voltak csökkenteni, az apadó kereslet, a fogyatkozó megrendelések miatt. A keresletre nézve nem jó előjel a munkanélküliség hirtelen növekedése sem.

Ha a kőolaj ára is a mostani szinten marad, jövőre példátlanul alacsonyra, az év közepére akár 1 százalék alá is enyhülhet a tizenkét havi infláció az euróövezetben, mondják elemzők. Ez úgyszólván "kötelezővé" fogja tenni a további kamatcsökkentéseket az Európai Központi Bank (EKB) számára, amelynek legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell folyamatosan megcéloznia. A legközelebbi enyhítés jövő héten esedékes, újabb fél százalékpontos vagy akár nagyobb arányban, mondták piaci elemzők pénteken.

Az irányzatot jól jelzi Németország: ott már novemberben az EKB riadószáma alá, 1,4 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció az októberi 2,4 százalékról, miután tavaly április óta makacsul a 2 százalékos riadóküszöb fölött volt.

Az euróövezetben júniusban és júliusban tetőzött a tizenkét havi infláció, 4,0-4,0 százalékon. Ez rekord volt a közös statisztika 1997-es bevezetése óta. Az ütem tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött. A rekordra tekintettel az EKB, egyéves szünet után, július elején negyed százalékponttal 4,25 százalékra emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés azonban nem bizonyult életképesnek, miután hamarosan felgyorsult a nemzetközi pénzügyi válság, súlyos reálgazdasági következményekkel fenyegetve. Az EKB már október elején kénytelen volt meredek enyhítésbe kezdeni a mértékadó központi bankok egyeztetett, egyidejű kamatcsökkentése keretében, és mostanáig két lépésben 3,25 százalékra vitte le alapkamatát.

Az euróövezet gazdasági teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedhez képest. A második negyedben is 0,2 százalékos visszaesést mértek az előző negyedévhez képest. Két egymást követő negyedévi visszaesés recessziót jelent, ilyen még soha nem fordult elő az 1999-ben megalakult euróövezet történetében.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva az euróövezet átlagos GDP-növekedése 0,7 százalékosra lassult a második negyedévi 1,4 százalékról. Az elemzők 0,1 százalékos negyedéves visszaesést és 0,7 százalékos éves összehasonlítású növekedést vártak a harmadik negyedévről.

Az EU statisztikai hivatalában már ismert adatok szerint a gazdasági növekedés, éves összehasonlításban, Németországban 0,8 százalékra lassult a második negyedévi 1,9 százalékról, Franciaországban 0,6 százalékra 1,2 százalékról, Spanyolországban 0,9 százalékra 1,8 százalékról, Nagy-Britanniában 0,3 százalékra 1,5 százalékról, Hollandiában 1,8 százalékra 3,0 százalékról, Belgiumban 1,2 százalékra 1,9 százalékról, Ausztriában 1,5 százalékra 2,0 százalékról, Görögországban 3,1 százalékra 3,6 százalékról, Magyarországon 1,0 százalékra 1,6 százalékról, Szlovákiában 7,1 százalékra 7,9 százalékról. Olaszországban 0,9 százalékos visszaesés volt éves szinten is a második negyedévi, 0,2 százalékos GDP-csökkenés után, rajta kívül még Észtországban volt éves szintű visszaesés, 3,3 százalékos a második negyedévi, 1,1 százalékos rosszabbodás után, és Lettországban 4,2 százalékos éves szintű visszaesés követte a második negyedévi, 0,1 százalékos növekedést.

Az egész EU-ban csak Csehországban gyorsult az éves szintű gazdasági növekedés: 4,7 százalékra a második negyedévi 4,6 százalékról. Az előző negyedévhez mért, egymást követő második negyedévi visszaesésre tekintettel a harmadik negyed után recesszióban volt Németország, Észtország és Olaszország, illetve afelé haladt - még csak egy negyedévi visszaeséssel - Spanyolország, Magyarország és Nagy-Britannia.

Az egész EU összesített GDP-je a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedhez képest, miután a második negyedben stagnált. Éves összehasonlításban a növekedés 0,8 százalékosra lassult a második negyedévi 1,7 százalékról.

Az Európai Bizottság e hónap elején 1,2 százalékra rontotta az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését a tavaszi előrejelzésében jósolt 1,7 százalékról. Jövőre 0,1 százalékos évi átlagos GDP-növekedést valószínűsít az euróövezetnek, a tavasszal jelzett 1,5 százalék helyett, 2010-re 0,9 százalékos növekedést tart valószínűnek.