A CBI a szeptemberben kiadott előző prognózisához képest meredeken rontotta a brit gazdaság következő egy évére szóló jóslatait. A szervezet szerint 2008 egészében az eddig várt 1,1 százalék helyett csak 0,8 százalékkal növekszik a brit hazai össztermék (GDP) értéke, jövőre pedig a szeptemberi előrejelzésben szereplő 0,3 százalékos GDP-növekedés helyett 1,7 százalékos egész évi visszaesés várható.

A CBI előző, szeptemberben megjelent – 2009 egészére recessziót még nem jósló – növekedési előrejelzésében is már alaposan rontott számok szerepeltek: a gyáriparos szövetség akkor 1,7 százalékról vette vissza a hétfői, új becslésig érvényben volt 1,1 százalékra az idei növekedési prognózist, a jövő évi előrejelzés pedig 1,3 százalékról romlott 0,3 százalékra; ezt módosította most a CBI 1,7 százalékos egész éves visszaesésre. A jövő év lesz az első 1992 óta, amelyet recesszióban tölt az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság.

A hétfőn kiadott novemberi CBI-előrejelzés szerint az idei utolsó negyedévben a brit GDP-érték – negyedéves összevetésben – 0,8 százalékkal zsugorodik, és a következő három negyedévben is folyamatos visszaesés várható. Ezután lassú fellendülés kezdődik, amely 2010-ben folytatódik.t

A CBI szerint a recesszió velejárója a munkanélküliség meredek emelkedése lesz. Az állástalanok száma 2008 végére valószínűleg eléri a 2 milliót – ez 6,5 százalékos munkanélküliségnek felelne meg –, és 2010-ben, 2,9 millió körüli szinten, 9 százalékon tetőzik, áll az előrejelzésben.

A szervezet azzal számol, hogy az éves fogyasztói infláció a gazdasági teljesítmény meredek csökkenése és a zuhanó nyersanyagárak révén a mostani negyedévre várt 4,2 százalékról 2009 végéig 1,7 százalékra – vagyis a Bank of England, a brit jegybank 2 százalékos célja alá – csökken, és 2010-ben is tovább lassul. Arra az évre az iparszövetség 1,2 százalékos éves átlagos inflációt vár, 1,1 százalékos évközi mélyponttal.

A CBI szerint ezzel lehetővé válik, hogy a Bank of England "kamatcsökkentések sorát" hajtsa végre a következő hat hónapban, és az irányadó kamat akár 1,5 százalékig is csökkenhet. Más londoni házak ennél még meredekebb brit pénzügypolitikai enyhítést jósolnak. A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport új előrejelzése az, hogy a jelenleg 3,00 százalékos brit alapkamat jövő év közepéig 1,00 százalékra csökken. Az 1694-ben létrehozott Bank of England eddigi történetében még nem volt példa 2,00 százaléknál alacsonyabb kamatra.

A brit jegybank monetáris tanácsa a gyorsan romló kilátások miatt már november első hetében drasztikus, 1,50 százalékpontos kamatcsökkentést jelentett be; ezzel süllyedt az irányadó brit központi bankkamat a jelenlegi 3,00 százalékra.

A Bank of England még nem hajtott végre egy menetben fél százalékpontnál nagyobb csökkentést azóta, hogy a jelenleg is hatalmon lévő munkáspárti kormány 1997-ben – a Labour átütő választási győzelme utáni egyik első intézkedésként – a pénzügyminisztériumról a bankra ruházta át az alapkamat megállapításának jogát. A 3,00 százalékos jegybanki alapkamat 54 éves mélypont; legutóbb 1954. májusban volt ezen szinten az irányadó brit kamatláb.