Az Ifo német üzleti bizalmi mutatója tovább csökkent
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti bizalmi mutatója szeptemberre 92,9 pontra csökkent az augusztusi 94,8 pontról, közölték az Ifo-nál szerdán. A mutató, száz pont alatti értékekkel, július óta jelzi a pesszimisták többségét.
Az Ifo közgazdásza, Klaus Abberger a mutató megjelenése után nyilatkozva úgy vélte, igazán ideje, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megfontolja a kamatcsökkentést. A német gazdaság leszálló ágban van, habár recesszió nem fenyegeti. A kiskereskedelem számára nincs javulás kilátásban, a gazdaságot a gyenge kilátású export "viszi", magyarázta.
Az elemzők 94,0 pontot vártak szeptemberről. Az üzleti várakozások részmutatója 86,5 pontra fogyatkozott 87,0 pontról. A kilátásokat illető pesszimizmusra eddig hónapról hónapra rácáfolt az aktuális üzleti körülmények megítélésének részmutatója, azonban szeptemberre már ez is száz pont alá esett: 99,8 pontra az augusztusi 103,2 pontról.
Előzőleg a mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója, amely a múlt hét elején jelent meg, a vártnál jobban javult: szeptemberre mínusz 41,1 pontra emelkedett az augusztusi mínusz 55,5 pontról. Az elemzők mínusz 54 pontra számítottak. A júliusi 63,9 pont több mint 15 éves mélypont volt. A bizalom javulását továbbra is a kőolaj és az euró olcsóbbodása támogatta, igaz, a felmérés még a nemzetközi pénzügyi piaci válság legújabb fejleményei előtt készült.
Negatív érték a pesszimisták többségét, pozitív érték a bizakodók többségét jelzi. A mintegy háromszáz intézményi befektető és közgazdász véleménye alapján készülő mutató történelmi középértéke szeptemberről együtt plusz 28,0 pont. Utoljára tavaly júliusban volt pozitív területen.
A GfK piackutató németországi fogyasztói hangulatmutatója szeptemberre 1,5 pontra, új ötévi mélypontra csökkent az augusztusi 1,9 pontról, közölték augusztus végén. A következő felmérés csütörtökön jelenik meg. A jövedelmi várakozások kissé javultak szeptemberre nézve, a részmutató mínusz 16,8 pontra emelkedett az augusztusi mínusz 20 pontról, de a vásárlási hajlandóság tovább romlott, a részmutató mínusz 27,9 pontra csökkent mínusz 26,2 pontról.
A fő mutató, ha pozitív szám, a fogyasztás várható növekedését jelzi éves összehasonlításban, ha negatív szám, akkor a visszaesését. A GfK szerint minden egy pontnyi változás a lakossági fogyasztás 0,1 százalékpontnyi változását valószínűsíti éves összehasonlításban. A részmutatóknál pozitív szám a bizakodók többségét, negatív szám a pesszimisták többségét jelzi.
A német GDP, szezonális és naptári kiigazítással, a második negyedévben 0,5 százalékkal kisebb volt az első negyedévinél. Az első negyedévben kiugró, 1,3 százalékos volt a növekedés az előző negyedhez képest. Az egy évvel korábbihoz képest a GDP-növekedés, naptári kiigazítással, 1,7 százalékosra lassult az első negyedévi, 2,6 százalékos ütemről, miután a tavalyi utolsó negyedben is éppen 1,7 százalékos volt az éves ütem. A tényleges értéket tekintve – tehát változatlan áron, de naptári kiigazítás nélkül – viszont tovább gyorsult az ütem éves összehasonlításban: a második negyedévben 3,1 százalékra az első negyedévi 1,8 százalékról és a tavalyi utolsó negyedévi 1,6 százalékról. A német gazdaság növekedése tavaly évi átlagban 2,5 százalékosra, munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékosra lassult a 2006-os 3,0 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalékról.
Keresleti oldalról a krónikusan gyenge lakossági fogyasztás a második negyedévben sem adott támogatást, csakhogy most már a beruházások is lanyhultak az előző negyedévhez képest, főleg az építésben. A külkereskedelem pozitív hozzájáruló maradt a GDP-növekedéshez, igaz, főleg az import csökkenése miatt, összefüggésben a gyengülő lakossági kereslettel. Németországban a korábbi GDP-sikerek sem látszottak meg a lakossági fogyasztáson. A lakossági fogyasztás tavaly átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, idén az első negyedévben 0,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, majd a második negyedévben stagnált éves összehasonlításban. Németországban utolsó adat szerint júliusban, változatlan áron, 1,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom júniushoz képest, és változatlan volt az egy évvel azelőttihez viszonyítva. Júniusban 1,4 százalékos volt a havi és 3,9 százalékos a tizenkét havi visszaesés. Tavaly júliusban 0,9 százalékkal csökkent a forgalom éves összehasonlításban.
Az éves összehasonlítású GDP-növekedést viszont továbbra is támogatja a többi keresleti oldali forrás. A beruházások tavaly átlagosan 6,9 százalékkal gyarapodtak, az első negyedévben 6,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, de a második negyedben 10,1 százalékra gyorsult a növekedés, szintén éves összehasonlításban, habár az előző negyedhez viszonyítva lanyhult a tevékenység.
A GDP-számításhoz figyelembe vett export tavaly átlagosan 7,5 százalékkal bővült, idén az első negyedévben 5,5 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél, a második negyedévben 7,0 százalékra gyorsult a kivitel növekedése. Az import továbbra is ennél lassabban bővül: a tavalyi egész évi, 5,0 százalékos többlet után idén az első negyedévben az éves többlete 4,2 százalékos, a második negyedben 5,7 százalékos volt. Az importot jól fékezi a renyhe lakossági fogyasztás, azt pedig az, hogy Németországban 2005 óta csökken a reálbér.
Az Európai Bizottság az őszi közbenső előrejelzésében 1,8 százalékos GDP-növekedést jósolt Németországnak idénre, ugyanannyit, mint amennyit tavasszal valószínűsített.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.