Paulson és Bernanke is arra figyelmeztetett a szenátus bankügyi bizottságában tartott meghallgatásán, hogy a gyors cselekvés elmaradásának beláthatatlan következményei lennének. Mint hangsúlyozták, a pénzügyi piacokon "komoly feszültség" uralkodik, és a stabilizáció alapja csakis a rossz és elértéktelenedett követelések eltávolítása lehet. A kormány a befagyott és a hitelpiacot megbénító hiteltermékek felvásárlására 700 milliárd dollár elköltésére kér engedélyt a törvényhozástól.

Most már a gazdaság egésze van veszélyben, ezért túl kell lépni azon az eseti megközelítésen, amelyet a Fannie Mae és a Freddie Mac jelzáloghitel-intézetek állami gondnokság alá vételekor, vagy az AIG biztosítónak nyújtott, 85 milliárd dolláros, kétéves Fed-kölcsön esetében alkalmaztak, cserébe az AIG 89,9 százalékáért, amelyet biztosítékul a Fed "nevére írtak" – hangsúlyozta Paulson.

A piaci zavarok új szintet értek el a múlt héten, a hullámok a gazdaság többi részét is elérték – mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy határozott lépés kell, amely alapjaiban és átfogó módon kezeli a felfordulás kiváltó okát. Paulson sürgette, hogy a kongresszus haladék nélkül fogadja el a 700 milliárd dolláros szövetségi segélytervről szóló törvénykezdeményezést, oda nem illő betoldások nélkül, amelyek csak késleltetnék a válaszadást.

A The New York Times kedden szerkesztőségi cikkben mutatott rá: a Bush-adminisztráció úgy kér jóváhagyást a 700 milliárd dollár elköltéséhez, hogy nincs ehhez megfelelő szabályozás vagy ellenőrzés. A pénzügyi piaci válságot nagymértékben a szabályozás lazasága és a hanyag ellenőrzés okozta, az amerikaiak korábban azt hallhatták, hogy higgyenek a kormánynak és a Wall Streetnek.

A lap szerint nyilvánvaló, hogy újabb, óriási tőkeinjekcióra lesz szükség, szövetségi beavatkozás nélkül a pénzügyi rendszer nem képes saját magát stabilizálni. A rendszert eltömítő rossz hitelek felvásárlására fordítandó sokmilliárd dollárt azonban az adófizetők védelmében csak világos elvek szerint és éber felügyelet mellett lehet elkölteni, hangsúlyozta a The New York Times.

A The Washington Post szintén szerkesztőségi cikkben foglalkozott a Wall Street válságával; megállapította, hogy a kongresszus nem állíthat ki kérdés nélkül, azonnal egy 700 milliárd dolláros csekket a kormánynak.

A The Wall Street Journal megjegyezte: miközben mindenki a Wall Street segélycsomagjáról beszél, a Wall Street hagyományos értelemben már nem létezik, miután a Goldman Sachs és a Morgan Stanley kereskedelmi bankká változik, a másik három nagy befektetési bank és értékforgalmazó pedig kereskedelmi bankok birtokába került. "Egyetlen hét leforgása alatt a független befektetési bankok kora véget ért, az a Wall Street, amelyet évtizedek óta ismertünk, megszűnt létezni", állapította meg a lap.