2008. május. 21. 14:29 MTI Utolsó frissítés: 2008. május. 21. 14:01 Gazdaság

Magas osztalékot fizetnek az idén a csehországi cégek

Rekord nagyságú, mintegy 200 milliárd koronás (nagyjából 1980 milliárd forintos) osztalékot fizetnek ki az idén részvényeseiknek a csehországi cégek – írta szerdán a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap.

Ez az összeg mintegy 50 milliárd koronával magasabb, mint a 2007-ben kifizetett osztalékok. A legnagyobb csehországi cégek adózott nyeresége ugyanis 2007-ben mintegy harmadával volt magasabb, mint 2006-ban. A pénz nagyobbik része – mintegy 130 milliárd korona – a külföldi cégtulajdonosok zsebébe vándorol – olvasható a CSOB bank osztalékokról készített elemzésében.

Az osztalék-rekordot a Cseh Energetikai Művek (CEZ) tartja, amely az idén 23,7 milliárd koronát kíván kifizetni osztalék gyanánt. Ennek leginkább a cseh állam örülhet, amely a részvények kétharmadát tartja a kezében, s így mintegy 15 milliárd koronával lesz gazdagabb az államkassza.

A Telefónica O2 CR kommunikációs társaság mintegy 70 százalékban azonban a spanyol Telefónica konszern kezében van. Ennek alapján a spanyolok mintegy 11 milliárd koronát tesznek zsebre Csehországból. Egy részvényre egyébként a Telefónica jobban fizet, mint a CEZ. A Telefónica 50 korona, míg a CEZ 40 korona osztalékot jelentett be részvényenként.

A korábban jelzettnél várhatóan több pénzt kapnak az Ostravsko-karvinské Doly bányatársaságot kezében tartó NWR részvényesei. Az NWR a közelmúltban lépett a londoni, prágai és a varsói tőzsdére, s részvényeiért nagyon szép pénzeket kapott. „Nem kizárt, hogy ezt az eredményt a részvényesek is megérzik” – nyilatkozta Vladimír Bystrov, az NWR szóvivője.

A tavaly ősszel tőzsdére lépett és a magyar piacon is jelenlévő AAA Auto használt autókkal kereskedő cég ugyanakkor bejelentette, hogy a részvényei árfolyamának és a cég veszteségeinek következtében osztalékot nem fizet.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.