Két szoba + nappali. Rajz az alap

Amikor lakást vásárolunk, ne szégyelljük alaposan megmérni a kiszemelt ingatlant. Mérőszalaggal kiderül, mekkora valójában a lakás, akár a bruttó, akár a nettó négyzetméter-értéket nézzük. Ezzel ugyanis gyakran játszanak az újlakás-beruházók: a hirdetésben, a honlapon megadják a bruttó értéket, ám arról nem számolnak be, milyen vastagok a falak, és így mekkora hely maradnak nekünk.

Szoba vagy félszoba?

A rossz térkialakítással bizony hasznos tereket veszítünk: ha például sarkot alakítanak ki egy tetőtéri benyúlás alatt, az a néhány négyzetméter kutyaól elhelyezésén kívül bármire alkalmatlan. Arról nem is beszélve, hogy ezek a területek (minden, ami 190 centiméter belmagasság alatti) nem számítanak hasznosnak.

A mérés mást is a felszínre hoz: mégpedig azt, mekkorák a szobák. Még pontosabban azt, hogy egyáltalán szobának lehet-e nevezni a helyiségeket. Ha ugyanis alapterületük nem éri el a 12 négyzetmétert, csak félszobának tekinthetők. Ebben az esetben vessünk egy pillantást a hirdetésre, és ha a „nappali plusz két szoba” megjelölést találjuk, azonnal kérjünk árengedményt, hiszen erre a struktúrára egészen más állami támogatási lehetőségek épülnek, mint két félszobára.

Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy kevesebb számú egész szoba jobb elrendezésnek számít-e, mint több félszoba. A család jellege, a funkciók döntik el, melyik a kedvezőbb. Ha valaki 80 négyzetméteren két gyermeket, hálószobát és dolgozót is szeretne, nyilván boldogabb, ha több helyiség található a lakásban. Ráadásul egy tíz négyzetméteres félszoba már nem is mondható „lyuknak”.

Tilos az átjárás!

A modern elrendezésű lakásokra jellemző, hogy egyetlen központi hallból vagy folyosóról lehet megközelíteni az összes szobát. Ez remek ötlet a tervezőktől, hiszen nincsen olyan szoba, amelyiken keresztül lehet csak megközelíteni egy másikat. Főként régi házakra, öreg lakásokra jellemző olyan elrendezés, hogy egyszerűen muszáj valamelyik hálószobán átvágni, ha a másikba vagy a fürdőszobába igyekszünk. Ez gyakorlatilag lakhatásra alkalmatlanná teszi az adott helyiséget, legalábbis hálószobaként vagy gyerekszobaként nem jöhet szóba. Mindenképpen olyan lakást vegyünk, ahol például az amúgy is közösségi jellegű étkezőből nyílik az összes lakószoba.

Megannyi fürdőszoba

Korszerűnek mondható az a gondolat, hogy egy fürdőszoba egy wc-vel csak egyedülállók számára megfelelő. Ha már két ember lakik együtt, célszerű külön wc-vel bíró lakást választani. Ha két gyermek van a családban, már nehézkessé válik az élet két külön fürdőszoba nélkül. Az sem árt, ha van két fürdő és egy külön mellékhelyiség.

Amint az példánkban szereplő alaprajzunkon is látható, a fürdőszobáknak célszerű a hálókhoz csatlakozniuk. Az egyikben lehet zuhanyzó, a másikban a fürdőkád, ám a mosdó elengedhetetlen mindkettőben.

Sok új lakóparkban szó szerint sarokba szorítják a konyhát, és néhány négyzetméterrel meg egy olcsó beépített bútorral letudják a helyiséget. Pedig a konyha fontos még azoknak is, akik nem tudnak/szeretnek főzőcskézni. A legjobb hangulatú beszélgetések itt zajlanak, és sok családi otthonban ez a fő találkozóhely, hogyha étkezővel is kombinálják. Ezért bőséges munkafelületet célszerű kialakítani, nagyobb alapterülettel. Ne felejtkezzünk meg a háztartási gépekről! El kell férnie egy hűtőnek, egy fagyasztó szekrénynek, és manapság mind gyakrabban a mosogatógépnek is. Bár nagy divat az egyterű, amerikai konyha, a szagok miatt nem árt gondoskodni némi zárhatóságról: például egy tolóajtóval.

Gyerek-felnőtt blokkok

Nem rossz, ha kitaláljuk, a lakás melyik blokkja lehet a felnőtteké és melyik a megszületendő vagy már éppen a lakásban szaladgáló gyerek(ek)é. Ha elég nagy a lakás, kialakítható egy felnőtt hálószoba-fürdőszoba-nappali blokk, valamint két gyerekszoba egy közös fürdővel. E kettőt a konyha választja el.

Arra persze érdemes ügyelni, hogy ne specializáljuk túlzottan a helyiségeket. Gondolnunk kell arra is, hogy változások lehetnek családi állapotunkban, helyzetünkben, vagy esetleg eladjuk az ingatlant. Ha több olyan helyiség is van a lakásban, házban, amely elképzelhető hálószobaként, dolgozószobaként, gyerekszobaként vagy más funkcióban is, az rugalmasságot jelent mindegyik említett helyzetben. Könnyen átrendezhetjük a lakást, a vevőjelöltek pedig könnyebben belevetíthetik saját elképzeléseiket az ingatlanba.

Zajok kintről-bentről

Nincs zavaróbb, mint hangos hálószoba. Mindenkinek joga van a pihenéshez, ezért győződjünk meg arról, hogy a lakás egyetlen szóba jöhető hálóhelyisége nem néz forgalmas főútra vagy vasúti sínre. A belső zajok sem kellemesek: ha a gyerek alszik a szobájában, és csak lábujjhegyen járva tudunk közlekedni a nappaliban, akkor lehet, hogy nem jól helyezték el azt a szobát.