Lakáspiac: az alapterület nő, az árak csökkennek
Továbbra is a lakáspiacot uralja leginkább a pesszimizmus, míg a viszonylag legkedvezőbb képet az üzlethelyiségek piaca mutatja. A raktárak és az irodák esetében mérsékelt borúlátás jellemző - derül ki a GKI és az AL Holding közös felméréséből.
A harmadik negyedévhez hasonlóan 2005 utolsó negyedévében is -21,4 pontot ért el a Gazdaságkutató Rt. és az AL Holding közös, az Ingatlan és Befektetés támogatásával készített, az ingatlanpiaci konjunktúra alakulását tükröző fővárosi ingatlanindexe.
Az utolsó negyedévben a piaci szereplők 90 százaléka szerint a lakáspiacot erős túlkínálat, vagy túlkínálat jellemzi, mindössze 10 százalékuk véli kiegyensúlyozottnak a piaci helyzetet. Ez a túlkínálat nem jelenti azt, hogy minden szegmensben, mindenhol és mindig a kínálati nyomás dominál, sőt előfordul, hogy bizonyos helyeken, bizonyos típusú lakásokból akár kevesebb is lehet a keresettnél - hangsúlyozta Illy Péter, az AL Holding vezérigazgatója.
A választék bővülése együtt jár a vevők igényeinek specifikálódásával, vagyis egyre több szempontot vesznek figyelembe a választásnál, így az erősen tipizált beruházásoknál fel kell készülni a fokozódó eladási nehézségekre. Mindazonáltal a nagyon szűk piaci szegmensekhez való alkalmazkodás komoly kockázattal jár – véli Illy Péter.
A 2005-ös esztendő mindenképpen új kihívást jelentett az ingatlanberuházóknak, a kereslet változása mellett nagy tömegben jelentek meg az azonnal beköltözhető lakások – becslések szerint a kínálat 20-25 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.
A piaci szereplők országszerte lakáspiaci áresésre számítanak, így várható, hogy az idei év még inkább az akciók éve lesz. A lakásberuházások mértéke egyre kisebb, a több ütemben zajló beruházásoknál is óvatosabbá váltak a fejlesztők.
Illy szerint egyre nagyobb szerepet kap a lakáspiaci marketing, az erre fordított költségek az elmúlt évben négy-ötszörösére emelkedtek. A kereslet átalakulása a lakásméretek növekedésében is tetten érhető, az átlagos lakásméretek növekedése ugyanakkor az átlagos lakásár növekedését is jelenti.
Lényegesen nőtt az utolsó negyedévben a lakosság lakásfelújítási, bővítési szándéka, a vásárlással kapcsolatban pedig úgy tűnik, az eddig bizonytalanok egy része elhatározásra jutott, és úgy nyilatkozott, hogy a következő 12 hónapban biztosan lakást vesz, vagy épít – derül ki a felmérésből.
A bérleti díjak várható növekedése némileg magasabb lesz, mint az értékesítési áraké, de az infláció általános ütemét vélhetően az előbbiek sem haladják meg.
Túlkínálat van az irodapiacon is
Mind a fővárosi, mind a vidéki piacok túlkínálatosak. A fővárosi ingatlanos cégek 14 százaléka nagy, 69 százaléka kisebb túlkínálatról, 17 százaléka kiegyensúlyozott piacról számolt be. A felmérésben résztvevő vállalkozások Budapesten az irodapiaci helyzet kisebb javulására számítanak a következő 12 hónapban, de a túlkínálat valószínűleg fennmarad. Az ország többi körzetében nem várható jelentős változás.
Az üzlethelyiségek piacát a központi régióban lényegében kiegyensúlyozottnak tartják. A vidéki területeken a válaszadók szerint továbbra is némi túlkínálat jellemző. A fővárost illető helyzetértékelés az előző felméréshez képest szignifikáns mértékben javult. Az elkövetkező időszakban továbbra is számítani lehet a bevásárlóközpontok és hipermarketek térnyerésére. A vállalati válaszok alapján elsősorban Budapesten várhatóak jelentősebb fejlesztések, azaz a saját tulajdonú eladóterek mennyiségének növelése.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.