Az egyik eljárás megindításának keretében Spanyolország mellett Magyarországot is arra szólítja fel a brüsszeli testület, hogy tartsák be az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályokat. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy

Magyarország 35 évre szóló koncessziója nem volt átlátható a becsült érték tekintetében, nem hárította át a megfelelő működési kockázatot, és uniós jogot sértve indokolatlanul hosszú időre meghosszabbította.

Magyarországnak most két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felhozott érvekre. Ellenkező esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy indoklással ellátott véleményt küld, ami az eljárás folytatását jelenti. 

A másik ügyben arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bíróság korábbi ítéletének „a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosításának kötelezettségéről”.

A Bíróság 2023. június 22-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit. Arra a következtetésre jutottak, hogy 
Magyarország megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet, amikor nem biztosította, hogy harmadik országok állampolgárai vagy hontalan személyek ténylegesen hozzáférhessenek a nemzetközi védelmi eljáráshoz. 

Ez arról a magyar rendszerről szól, hogy a menekültügyi eljárást csak egy nagykövetségen lehet kezdeményezni, először egy szándéknyilatkozat formájában, majd pedig pozitív értékelés esetén kaphat az érintett beutazási engedélyt az eljárás lefolytatására. Mindez azonban ellentétes azzal a nemzetközi jogi alapvetéssel, hogy a menedékkérelem iránti igényt a határon lehessen jelezni. 

Magyarország erre az ítéletre semmilyen módon nem reagált. Most még két hónap haladékot kap a kormány, és a kapott – vagy nem kapott – választól függően a Bizottság dönthet úgy, hogy az ügyet visszautalja a Bírósághoz, és pénzügyi szankciók kiszabását javasolja.

Végül a harmadik ügy szintén egy korábbi, három és fél évvel ezelőtt hozott bírósági döntés nem teljes körű betartásáról szól, amelynek ügyében a kötelezettségszegési eljárás most indul meg. Ez pedig a Lex CEU ügyében hozott korábbi határozat – bár a dokumentum nem nevesítette, de minden kétséget kizáróan beazonosítható az ügy. 

Az ítélet akkor megállapította, hogy a magyar jogszabályok megkövetelték, hogy Magyarország kormánya és az érintett intézmény székhelye szerinti állam kormánya nemzetközi szerződésben kötelezze magát az intézmény működtetésére. Másodsorban megkövetelte, hogy a magyarországi tevékenység végzéséhez az oktatási intézménynek a székhelye szerinti államban – ideértve az EGT tagállamait is – felsőoktatási tevékenységet kell gyakorolnia. Ezek azonban sértettek számos uniós és nemzetközi szabályozást. A 2021. május 18-án elfogadott új magyar törvény már nem tartalmazza a második követelményt, azonban továbbra is előírja a nemzetközi szerződés megkötését,

folyamatosan sértve a GATS (Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény) és az EU Alapjogi Chartája elveit.  

A Bizottság ezért felszólító levelet küldött Magyarországnak, a válaszra két hónapot biztosítottak. Megfelelő válasz hiányban ebben az ügyben is per indulhat Magyarország ellen, amely végén pénzügyi szankciókkal lehet számolni. Ez a gyakorlatban napi kötbért jelent 2020. október 20-ától az ítéletnek való megfelelés napjáig.

Fontos megjegyezni, hogy a Lex CEU és a menekültügyi törvény miatt Magyarország nem csak az esetleges bírói döntés miatt kerülhet pénzügyi szankciók hatálya alá. A hétéves uniós költségvetésből éppen azért tart vissza az Európai Bizottság több mint másfél milliárd eurót, mert a kormány nem igazítja saját jogrendjét az európai unióshoz.