Ez a jogszabály az EU legnagyobb adóssága, közel nyolc éve nem sikerül egy átfogó menekültügyi reformot végrehajtani, ennek köszönhetően még mindig azok a szabályok érvényesek, amelyet napról napra kezelhetetlen helyzetet teremtenek a frontországokban, elsősorban Görögországban és Olaszországban. 

Az előző Európai Bizottság javaslatát a tagállamok tulajdonképpen „elszabotálták”, az Ursula von der Leyen által 2020-ban benyújtott anyag azonban – sok módosítás után – elnyerte a tagállamok támogatását, egyedül Magyarország nem kért belőle, azonban ez a jogszabály minősített többséget igényel. A javaslat lényege, hogy egy lényegesen erősebb határvédelem mellett az EU előszűri az illegálisan érkezett bevándorlókat, és akikről azt állapítják meg, hogy nem lehet esélyük a menekülti státuszra, azt tovább sem engedik a kontinens belseje felé, hanem az őrzött táborokból visszatoloncolják őket. 

A parlamentben a szélsőjobb és a szélsőbal elutasította a javaslatot, az egyik szerint ez még mindig nagyon enyhe szabályozás, a másik szerint pedig túlságosan szigorú, és csorbítja a menedékkérők jogait. Ettől függetlenül a három nagy párt – amelyek „központilag” egyetértettek a javaslat elfogadásában – képviselői elegen vannak ahhoz, hogy simán átmenjen az előterjesztés. Ugyanakkor belső repedések is kialakultak, amelyek sok esetben belpolitikai háttérre vezethetők vissza. Például a szociáldemokraták 16 olasz képviselője ellene volt a javaslatnak, mert a kisebbségi jogok megsértését látták benne, mások szerint azonban azért, mert az olasz kormányzó párt, a Fratelli d’Italia támogatta.  

A témáról tartott vitában Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa azt mondta, hogy 

a migráció emberekről szól, ha ez kudarcot vall, annak az árát az emberek fizetik meg. 

Hozzátette, hogy védelmet kell adni a menekülőknek, de azt is elvárják az állampolgárok, hogy az illegális érkezőket gyorsan visszatérítsük, márpedig „erről szól ez a paktum”. 

Johansson is előrevetítette, hogy az eredmény szoros lesz, de szerinte

ez egy soha vissza nem térő alkalom, a történelem ránk szegezi a tekintetét, de a választók is. 

Az Európai Néppárt nevében Jeroen Lenaers azt mondta, hogy aki ezen javaslat ellen szavaz, az nem egy jobb politikára szavaz, hanem „a káoszra, az illegális migráció és az embercsempészet támogatására”. Nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a szélsőbal és a szélsőjobb egymásra talált ebben a kérdésben. 

A Zöldek részéről Saskia Brickmont azonban úgy vélte, hogy ez a törvény nem ad választ, ezért szerinte jobb, ha nincs megállapodás, mint ha egy rosszat fogadna el a parlament, „mert az a civilizáció bukását jelenti”. 

Jordan Bardella, az Identitás és Demokrácia képviselője szerint Európában a migráció mindenhol fenyegeti a társadalmakat, és „Európa a gyengeség útját választja”. 

Elárasztanak bennünket ezek az emberek, de mi ezt nem fogadjuk el 

– tette hozzá. Hasonló állásponton volt a vitához hozzászóló két fideszes politikus is. Hidvéghi Balázs azt kifogásolta, hogy az egész migrációs vita sosem arról szólt, hogyan segítsük a bajban lévőket, hanem arról, hogy meg tudjuk-e védeni az európai életmódot. 

Egy társadalmi átalakítási projektről van szó, amit ráerőltetnek az európaiakra, ez a társadalom széteséséhez vezet 

– mondta Hidvéghi. Gál Kinga pedig arról beszélt, hogy a migrációs politika megbukott, mert a brüsszeli bürokrácia és a baloldal semmit sem tanul a hibáiból. 

Magyarország nem lesz bevándorlóország 

– jelentette ki. Végül az Európai Parlament valamennyi jogszabályt elfogadta, bár a vártnál kisebb többséggel.

A jogszabálycsomag elemei a következők: 

• Az átvilágítási rendelet értelmében még a beutazás előtt olyan eljárást kell lefolytatni, amely keretében a menedékkérő profilját vizsgálják meg, alapvető információkat gyűjtenek róla, egészségügyi és biztonsági ellenőrzést végeznek el. 
• Az Eurodac adatbázis módosításával a biometrikus adatokat tárolják, és ezentúl nem a kérelmeket, hanem a kérelmezőket számolják majd, vagyis ugyanaz a személy nem nyújthat be több kérelmet. Immár 6 éves kortól lehet ujjlenyomatot levenni. 
• A módosított menekültügyi eljárási rendelet alapján a hagyományos, hosszadalmas menekültügyi eljárás mellett lehetővé válik egy gyorsított határeljárás, amely legfeljebb 12 hetet vesz igénybe. Ez azokra a személyekre vonatkozik majd, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, vagy megpróbálták félrevezetni a hatóságokat. 
• A menekültügyi és migrációkezelési rendelet hozza létre a „kötelező szolidaritást”, amely értelmében a tagállamok az alábbi lehetőségek közül választhatnak: meghatározott menedékkérőt átvehetnek, vagy át nem vett személyenként 20 ezer eurót kell fizetniük, vagy hozzá kell járulniuk a frontországok határvédelméhez. Egyetlen tagállamot sem lehet kötelezni migránsok átvételére. 
• A Válságrendelet meghatároz bizonyos kivételes szabályokat, ha az EU hirtelen, nagy létszámú beáramlással szembesül, ilyenkor el lehet tekinteni az általános szabályok alkalmazásától, például a rövid határidők betartásáról, de meg lehet hosszabbítani a fogvatartási időket is. 

A jogszabályokat formálisan még jóvá kell hagyniuk a tagállamoknak is, a különböző szabályozások átlagosan két év múlva lépnek életbe.