2018 szeptemberében az EP kétharmados többséggel szavazta meg a Sargentini-jelentést, amely alapján a parlament felkérte a tagállamokat, hogy indítsák meg Magyarországgal szemben az alapszerződések 7. cikkelye szerint eljárást. Az ok: Magyarországon súlyosan és rendszerszintűen sérülnek az uniós alapértékek. A tagállamok az elmúlt négy év alatt néhány meghallgatást tartottak, de a folyamat nem jutott el a következő fázisig, amelyben ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett kormánynak. Holott ehhez még csak egyhangúság sem szükséges.

Az Európai Parlamentben a holland zöldpárti Judith Sargentini helyét a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield vette át, ő az EP jelentéstevője Magyarországgal kapcsolatban. A politikus elkészítette a téma frissített változatát, amelyről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság a jövő héten, az Európai Parlament pedig szeptemberben szavaz. A jelentést a Népszava olvasta és foglalta össze. Az anyagban tulajdonképpen végigveszik azt a 12 területet, amelyek kapcsán a Sargentini-jelentés elmarasztalta Magyarországot. Összességében azt lehet mondani, hogy az elmúlt négy év eseményeinek tükrében a magyar demokrácia állapota még rosszabbá vált.

Az anyagban többek között kitérnek a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbításától a Kúria elnökének megválasztásán át a Pegasus kémprogram állítólagos felhasználásáig aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen. Megemlítik a több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését. Előkerül a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítása, a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomás, az alapvető jogok biztosának függetlenségét megkérdőjelező vélemények és az egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetése. Az előbbieken túl a jelentés nemzetközi szervezetek véleményére alapozva kifogásolja, hogy törvényeket, sőt alkotmánymódosításokat előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el, hogy az állam beavatkozik az önkormányzati feladatokba, és hogy az áprilisi parlamenti választásokat nem egyenlő versenyfeltételek mellett rendezték meg.

A kritikák nem túl meglepőek annak fényében, hogy az EP Delbos-Corfield által vezetett vizsgálóbizottsága már tavaly októberi budapesti látogatása során arra jutott, romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon a Sargentini-jelentés elfogadása óta.

A képviselők ezért ismét arra készülnek, hogy felszólítsák a többi közösségi intézményt arra, hogy “vessenek véget az uniós normák elleni támadásoknak, és addig ne hagyják jóvá az országnak járó közösségi támogatásokat, amíg fennáll az azokkal való visszaélés kockázata, és amíg a nemzeti hatóságok nem teljesítik a jogállamiság területén megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat”.

A július 1-jétől hivatalban lévő cseh uniós elnökség Magyarország ügyében ősszel újabb meghallgatást tart. Érdekesség, hogy Lengyelországgal kapcsolatban - amely ellen szintén folyik a 7. cikkely szerinti eljárás, de a bírósági reformok kapcsán megegyeztek az Európai Bizottsággal - nincs tervbe véve hasonló esemény.