Ezen a héten a lengyel téma uralta az európai közbeszédet, az Európai Parlamentben maratoni vitát tartottak erről a kérdésről, amit kiegészített egy disputa a lengyel abortusztilalom egy éves évfordulója alkalmából.

A csúcsot előkészítő miniszteri szintű egyeztetésen kedden a tagállamok többsége amellett érvelt, hogy vegyék napirendre a kérdést. Diplomáciai források szerint összesen húsz kormány volt ezen az állásponton. Értelemszerűen a lengyel és az őket mindenben támogató magyar kormány ellenezte a javaslatot, de hasonlóan vélekedett a német és a francia vezetés is – ők szeretnék békésebb eszközökkel rendezni a konfliktust. A kezdeményező a holland kormány volt, akikhez azonnal csatlakoztak a svédek, de nagyon határozott állásponton voltak a többi Benelux-államok is. Ugyanezen a miniszteri értekezleten erősítette meg Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos, hogy az Európai Bizottság el fogja indítani az uniós pénzek védelmére szolgáló jogállamisági mechanizmust. Ennek ellenére, ennek eddigi elmaradása miatt, az Európai Parlament megkezdte annak a pernek az előkészítését, amely a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának elmaradása miatt indítanak a Bizottság ellen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (aki hétvégén megnősült) nem lelkesedett az ötletért, de kénytelen volt engedni. A hivatalos meghívólevélben meglehetősen szűkszavúan fogalmazott, amikor ezt írta:

kitérünk a jogállamisággal kapcsolatos legújabb fejleményekre is.

Michel azt szerette volna, ha ezt a csúcsot inkább az energiaáraknak szentelnék elsősorban. Az Európai Bizottság múlt héten már bemutatott egy dokumentumot, amely a meglévő és alkalmazható árcsökkentő intézkedések mellett megfogalmaz néhány javaslatot is. Például azt, hogy szükség van egy európai gáztározó-stratégiára, illetve meg kell fontolni a nyersanyagok közös beszerzését, amelyben a tagállamok önkéntes alapon vennének részt. Ennél a pontnál egészen biztosan hallhatjuk majd a magyar miniszterelnök különvéleményét, Orbán Viktor ugyanis többször is elmondta, hogy “Brüsszel a hibás” a magas energiaárakért (amely Magyarországot nem sújtja), mert az Európai Bizottság által előterjesztett, a zöld átalakulást célzó “green deal” nevű program költségeket terhel a kisvállalkozókra és a lakosságra, mindez pedig felhajtotta az árakat. Ennek ellenére a csúcstalálkozó konklúziójának tervezetében az olvasható, hogy továbbra is mérlegelni kell azokat az intézkedéseket, amelyek támogatják az éghajlatsemlegességre vonatkozó áttérést. Ursula von der Leyen szerdán az Európai Parlament előtt is azt mondta, hogy a zöld átállást folytatni kell és arra is hivatkozott, hogy a megújuló források közül a napenergia ára tizede, a szélenergiáé fele a tíz évvel ezelőtti áraknak. Ráadásul ezek az energiaforrások az EU területén érhetők el, vagyis használatuk csökkenti az unió energiakitettségét.

A magyar álláspontról ízelítőt kaphattunk az Európai Parlament tegnapi ülésén, amikor a csúcstalálkozót előkészítő vita során Gál Kinga azt mondta, hogy az energiaár-válság nagyban hasonlít a hat évvel ezelőtt menekültkrízisre.

A párhuzam az illegális migráció elleni küzdelemmel egyértelmű. Magyarország évek óta hatékonyan védi a külső határokat, amiért szintén csak fegyelmezést kap. (...) Láthatóan az ilyen válsághelyzeteket a Bizottság nem tudja kezelni, ezért inkább segítenie kellene a tagállamoknak, hogy megtegyék a szükséges lépéseket

– mondta Gál Kinga. A csúcson szó lesz egyébként a migrációról, de a magyar kormánynak is szimpatikus részeiről: a határvédelem megerősítésével, az illegális bevándorlók visszaküldésével és a származási országokkal fenntartott kapcsolatokkal összefüggésben. Ennek ellenére Orbán Viktor ismét azzal az üzenettel utazott Brüsszelbe, hogy "Nemet mondunk a kötelező kvótára!", habár ilyen javaslat továbbra sincs.

A vezetők áttekintik a Covid-helyzetet is, és felszólítanak majd az Egészségügyi Unió jogalkotási csomagjáról szóló tárgyalások lezárására. Emellett a vakcinázás folytatását sürgetik majd, amelynek része az álhírek elleni küzdelem is.

Fontos téma lesz a digitalizáció. Az állam- és kormányfők várhatóan ösztönzik majd a jogalkotókat, hogy az év végéig állapodjanak meg a roamingdíjak eltörlésének tíz évvel történő meghosszabbításáról. Ugyancsak elvárják az előrelépést a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló törvényjavaslatok kapcsán, és nagy várakozással tekintenek a jövő évre várható európai chiptörvény tervezetére.

Végül a csúcstalálkozó társasági rovatának híre: az Európai Néppártból ugyan kilépett a Fidesz, mégis képviseli magát a magyar kormány azon a hagyományos találkozón, ahol a csúcs előtt a Néppárthoz tartozó állami vezetők egyeztetik álláspontjukat. A hivatalos program szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként ma együtt ebédelhet többek között Angela Merkellel.