A nyár közepétől legalább 250 ezer euró értékű befektetéssel tíz évre szóló magyarországi tartózkodási engedélyt kaphatnak harmadik országbeli állampolgárok. Nemcsak a fő kérelmezők, hanem a családtagjaik is. Az ő úgynevezett aranyvízumuknak számos előnye van, ezeket vesszük most sorra.
Már ez év júniusának végén hatályba léptek ugyanis azok a szabályok, amelyek a befektetők védelmét szolgálják, s az év végétől teljessé válik az európai uniós előírások átvétele. Mutatjuk a részleteket.<br>
Egyebek mellett ezt is előírják a tavasszal leköszönt Európai Parlament által elfogadott pénzmosás elleni szabályok és irányelvek, amelyek egy részét a tagországoknak 2026 közepéig, másik részüket 2027 közepéig kell átültetniük. Az új jogszabály-csomag felülírja a hazai pénzmosás elleni törvény rendelkezéseit is, még ha utóbbiak bizonyos esetekben – például a készpénzes ügyletek felső összeghatárában – szigorúbbak.
Egyre többen tágítják az ingatlanvásárlási fókuszukat. Az már nem újdonság, ha valaki Magyarország – azon belül is mondjuk a Balaton – helyett külföldön, például Horvátországban vagy Olaszországban vesz lakást, házat vagy nyaralót befektetési céllal. Az utóbbi időben azonban már távolabbi célpontok, Dubaj, Ciprus vagy Spanyolország is alternatívát jelentenek. De vajon ez mennyire jó ötlet? Ezt jártuk körül alaposan szakértő segítségével.
Megint megváltoztak a bizalmi vagyonkezelés adózásának szabályai. Míg a nyári adócsomag szigorított, addig az őszi könnyített, amely következtében egy kivétellel visszaállt a régi rend. Először utánajártunk, hogy mi lehet az oka az ide-oda mozgatásnak, majd részletesen ismertetjük a 2024. január 1-jétől hatályba lépő – és remélhetőleg most már huzamosabb időn át érvényben is maradó – előírásokat.
Az eddig szinte teljes adómentességet kínáló Egyesült Arab Emírségek nemzetközi nyomásra úgy döntött, hogy feladja e pozícióját. A gazdasági társaságokat terhelő adókulcsuknak a 9 százalékot választották, ami történetesen megegyezik a magyarországival.
Módosul az adózási viszony az USA és Magyarország között, hiszen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény már csak a 2023-as év végéig hatályos a két állam között. A változás egyik kiváltó oka, hogy Magyarország nem támogatta a globális minimumadót bevezető EU-s irányelv elfogadását, ezért az Egyesült Államok 2022 nyarán egyoldalúan felmondta a hazánkkal kötött adóegyezményt. Így 2024. január 1-től sokkal magasabb adóteher alá esnek az Egyesült Államokból Magyarországra érkező jövedelmek.
2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, amely a családi vagyontervezés és a vagyonvédelem hatékony eszköze. A mostani alkalommal a kezelt vagyonnal és a bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó korlátokkal folytatjuk.
Bár már 2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, csak az utóbbi időben kezdett igazán felpörögni a családi vagyontervezés, a vagyonvédelem e fontos és hatékony eszköze. Érdemes tehát felidézni a legfontosabb tudnivalókat, jellemző példákon keresztül.
A háborús helyzet, a COVID-világjárvány és az adóváltozások hatására egyre többen gondolkodnak el rajta, hogy Magyarország helyett külföldön alapítanak céget. Viszont nagyon sok olyan szempont van, amit nem vesznek figyelembe, pedig a jó döntéshez mérlegelniük kellene. A leggyakoribb hibákat és figyelmetlenségeket foglaltuk össze 5+1 pontban.
Az Egyesült Arab Emírségek vezetői azt tervezik, hogy 2023. június 1-től bevezetik a társasági adót. Megszűnhetnek az adóparadicsomi állapotok, nehezebb lesz-e ettől a dubaji cégalapítás? Ezeknek jártunk utána.
A kriptoeszközök kapcsán sokszor még ma is némi zavar van a fejekben, különösen igaz ez, ha ezen eszközök különböző, adózással kapcsolatos szabályozását nézzük. Cikkünkben a friss szabályzás tükrében vesszük sorra az esetleges nehézségeket.
Minden évben kiadják a pénzügyi titokvédelmi jelentést arról, hogy mely országok rejtik el a legjobban a pénzügyi titkokat. A listában azok a helyszínek szerepelnek előkelő helyen, ahol a legkisebb az átláthatóság, illetve a legkevésbé működnek együtt a nemzetközi szervezetekkel adatcsere tekintetében.
A Pandora-iratok nyilvánosságra kerülése és a globális minimumadó újra rávilágított az offshore cégek pénzügyi világának működésére. Mi számít offshore cégnek és országnak? Hogy áll az offshore cégalapításhoz a magyarországi szabályozás? Ennek jártunk utána.
A Világbank minden évben elkészíti a Doing Business riportot, amely aszerint rangsorolja a világ országait, hogy mennyire megfelelőek a körülmények az adott helyen történő vállalkozásra. Idén azonban botrány zavarta meg a jelentéskészítőket: kiderült, hogy 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban megbundázták az eredményeket.
A terrorizmus és a pénzmosás ellen vezették be a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását 2021 júniusától. Megkérdeztük, mennyire lehet hatékony ez a kötelezettség a hajléktalanokat ügyvezetőként bejegyző bűnözők és a terroristák ellen.
A hazai szakirodalomban egyedülálló módon állított egymás mellé három vagyonkezelésre alkalmas jogintézményt a „Vagyontervezési labirintus” című könyv. A szerzők szerint a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány és a magántőkealap alkalmazása egyelőre egzotikus ritkaság a magyar üzleti élet szereplőinél. Előző cikkünkben a könyv elkészültének részleteit mutattuk be, ezúttal pedig a szabályozás részleteit ismerhetjük meg.
Közérthető formában, több elképzelt gazdasági szereplő példáján mutatja be a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítványok és a magántőkealapok jogi hátterét a Vagyontervezési labirintus című könyv.
Sokan már tavaly lemondtak a Bitcoin-ról, de úgy tűnik a koronavírus járvány kedvező hatással bírt a keresleti viszonyokra. A Bitcoin főnixmadárként támadt fel a hamvaiból, megnőtt a kereskedés intenzitása és új rekordot döntött az árfolyam. Többféle pénzügyi elgondolás van arról, hogy ez mennyire lehet tartós és mennyiben befolyásolhatták az intézményi befektetők vásárlásai a piac trendjeit, de ez egyelőre nem befolyásolja a népszerűségét.
Számos vad elképzelés terjed arról, hogyan (nem) kell adózni akkor, ha valaki külföldön él vagy dolgozik. Nem biztos, hogy jól járunk, ha egy közepesen jól értesült ismerős mutat utat ebben a témában, ezért annak jártunk utána, hogy mi határozza meg a magánszemélyek külföldi jövedelmének adózását.
Felboríthatja az irodapiacot a koronavírus és a székhelyszolgáltatás terjedése. A kialakult járványhelyzet miatt ugyanis egyre több cégnél gondolják úgy, érdemesebb kiszervezni a munkát a kollégák otthonába, ez pedig több olyan adóügyi lehetőséget teremt, amit megéri megfontolni az arra alkalmas vállalkozásoknak.
Új eszközzel küzdenek 2017 óta az adóparadicsomokból érkező jövedelmek ellen a magyar hatóságok. Erre a célra találták ki az alacsony adókulcsú állam fogalmát, de itt sem minden fekete és fehér. Cikkünkben most összefoglaljuk, milyen kötelezettségek és lehetőségek várnak azokra, akik az offshore cégből szereznek jövedelmet.
Az offshore vajon mi? – tették fel ezt az intim kérdést a sorozatunk első két része után is. Eddig a legfontosabb adó- és társasági jogi jellemzők, valamint történetiségük alapján vettük számba a vállalkozási típusokat, jóllehet az offshore cégre nem létezik egységes, globális definíció. Az államok viszont igyekeztek a maguk módján kategorizálni az adóparadicsomokban bejegyzett társaságokat. A jogi háttér egyszerre teremt lehetőségeket és bizonytalanságokat.
A tagállami adóhatóságok ezentúl személyesen a szakemberektől ismerhetik meg a nemzetközi (határokon átnyúló) adótervezési struktúrákat. A szabályozás lényege, hogy amennyiben agresszív adómegtakarítási módszerrel találkozik egy szolgáltató, akkor azt be kell jelentenie NAV-nak. Ám mint mindig, ezúttal is vannak kivételek. Mutatjuk, mi az, amire az uniós hatóságok vadásznak.
Hazánk az Európai Unión belül a legalacsonyabb társasági adóval ösztönzi a cégeket arra, hogy nálunk vállalkozzanak, de létezik Magyarországon helyi iparűzési adó is, amelynek mértékét nem az állam, hanem az önkormányzatok határozzák meg. Megnéztük, miért és kinek jó ez.
Sokszor hallható üzleti körökben, hogy az EU egyik legkedveltebb helyszínei adózás szempontjából Málta és Ciprus – de vajon miben is különböznek a szigetországok a magyar szabályozástól? Cikkünkben megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.
Az offshore cégek legfontosabb tudnivalóit az első részben összegyűjtöttük, de arról nem esett szó, hogy mit takarnak a midshore és az onshore kifejezések, illetve hogyan kapcsolódnak ehhez a világhoz a szabadkereskedelmi zónák. Ezeket vesszük sorra a nemzetközi adótervezéshez tartozó fogalmakat tisztázó sorozatunk második részében.
Hogyan keletkeztek az adóparadicsomok? Mi is az offshore? Sokan nem ismerik a kialakulásuk történetét és gyakran keverik az idetartozó fogalmakat. Kétrészes cikkünkben ezeket tesszük most helyre. Elsőként lássuk, meddig kell visszamennünk az időben, és hogyan alakult az offshore cégek történetének első két százada!
Sokan nem tanulnak a 2008-as gazdasági világválságból. Pedig nem ártana, hiszen a tehetős vállalkozóknak nem nyújt elég biztonságot csupán az, hogy a vagyont aranyban, vállalati kötvényekben, részvényekben, vagy többféle devizában diverzifikálják, csökkentve ezzel a kockázatot. Fontos pénzügyi alapelv, hogy földrajzi szempontból is meg kell osztani a befektetéseket: lehet ugyan, hogy emiatt megkapjuk az offshore bélyeget, de erre is van megoldás.
Nem könnyű a befektetőknek, mert sorra szigorodnak az adórendszerek Európában: korábban többek között Gibraltár, Írország és az Egyesült Királyság nyújtotta a legjobb feltételeket, de a szabályok egyre szigorodnak.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.