2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, amely a családi vagyontervezés és a vagyonvédelem hatékony eszköze. A mostani alkalommal a kezelt vagyonnal és a bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó korlátokkal folytatjuk.
Előző cikkünkben példákon keresztül mutattuk be, mi az a bizalmi vagyonkezelés, és milyen lehetőségek adottak akkor, ha valaki ezt a formát választja. Gyakran felmerül a kérdés, hogy van-e arra vonatkozó korlátozás, hogy milyen vagyontárgy(ak)at lehet bizalmi vagyonkezelésbe adni? A válasz egyszerű, ugyanis szinte bármit bizalmi vagyonkezelésbe lehet adni, a lényeg, hogy dolognak minősüljön, de átadhatunk jogot és kötelezettséget is. A dolog lehet ingatlan, vagy ingóság (pénz, értékpapír stb. vagy akár egy kempingbicikli is). Nincs akadálya annak sem, hogy a kezelt vagyonba szellemi alkotás (pl. szoftverlicenc) vagy egy céges üzletrész kerüljön. Fontos még, hogy nincs minimum értékhatár sem arra vonatkozóan, hogy mi adható bizalmi vagyonkezelésbe. Végül, de nem utolsósorban, ahogyan azt korábban már említettük, egyszerre akár több vagyontárgyat is lehet bizalmi vagyonkezelésbe adni, sőt annak sincs akadálya, hogy többen legyenek vagyonrendelők.
A kezelt vagyon nevében és helyett a bizalmi vagyonkezelő jár el, aki szerződés alapján gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Vagyis voltaképpen a tulajdonjog megkettőződik: lesz egy gazdasági és egy jogi tulajdonos – hangsúlyozza dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide vezérigazgatója. A gazdasági tulajdonos lesz a kedvezményezett, míg a jogi tulajdonos a bizalmi vagyonkezelő.
Fontos különbség, hogy utóbbinak vannak kötelezettségei is. Az egyik és legfontosabb feladata a titoktartás, melyet csak a vagyonrendelő és a kedvezményezett oldhat fel. Ez persze a szakember közlése szerint nem azt jelenti, hogy államtitkokat el lehet rejteni bizalmi vagyonkezelésben, a jogszabály ugyanis pontosan meghatározza, kinek – jelesül a rendőrségnek, a terrorelhárítási központnak stb. –, milyen feltételekkel lehet hozzáférést biztosítani a bizalmi vagyonkezeléses titokhoz.
Emellett a bizalmi vagyonkezelőnek tájékoztatási és számadási kötelezettsége is van, azaz, nyilván kell tartania a vagyont, el kell tudnia számolnia a kezelt vagyonnal, ezen felül pedig el kell különíteni azt a saját vagyonától. Ha pedig a szerződésben meghatározott idő eljön vagy az abban lefektetett feltétel teljesül, akkor ki kell adnia a vagyont a kedvezményezett részére.
Munkája során a bizalmi vagyonkezelőnek a kereskedelmi észszerűség elvét követve kell eljárnia, ami egy átlagemberhez képest több felelősséget feltételez, miután ez már megkíván némi üzleti jártasságot. Kevéssé ismert tény, hogy a bizalmi vagyonkezelőt kártérítési felelősség terheli abban az esetben, ha elherdálja a kezelt vagyont. Tehát perelhető, amennyiben felmerül a gyanú, hogy nem a szerződés alapján menedzseli a rá bízott vagyont.
Mi tehet meg a bizalmi vagyonkezelő?
Igazából bármit, hiszen csak a szerződésben lehet őt korlátozni – mondja dr. Magyar Csaba. Például a kezelt vagyont birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, el is idegenítheti, igaz, a bizalmi vagyonkezelési szerződésbe ez utóbbit meg is lehet tiltani. Ám elképzelhető olyan helyzet is, hogy pont azzal követ el hibát a bizalmi vagyonkezelő, ha nem adja el a kezelt vagyont, például, ha az egy tőzsdei részvény van vagyonban, amelynek az árfolyama zuhanni kezd. Ez esetben éppen azzal óvja meg a nagyobb kártól a bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyont, ha azt eladja.
De mi által védett ez a kezelt vagyon?
Mivel a vagyonkezelő már, a kedvezményezett pedig még nem tulajdonos, a kezelt vagyon mindkettőjük vagyonától elkülönül. Ebből következően, ha bármelyikükkel történik valami, akkor a kezelt vagyonra nem tehetnek szert mások, nem lehet indítani a vagyon ellen végrehajtást.
|
Nem csak a gazdagok sajátja, sőt!
Egy tékozló unoka nagymamája is dönthet úgy, hogy végrendelet helyett bizalmi vagyonkezelésbe adja a panellakását, ad abszurdum a szomszédját megjelölve bizalmi vagyonkezelőnek, kedvezményezettként pedig az unokáját megnevezve, így ha a halálát követően az unoka ellen végrehajtás indul, akkor az nem terjedhet ki a panellakásra, mivel az unoka „csak” kedvezményezett. Ha a hagyományos úton megörökölné az unoka, akkor tulajdonossá válna és hitelezői joggal tarthatnának igényt a vagyonára. Ha már végrehajtás. Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a vagyonkezelő válik fizetésképtelenné, akkor nem támaszthatnak igényt a kezelt vagyonra, mint ahogy arra a házas- vagy élettársa sem. Ha pedig a vagyonkezelő meghal, akkor a kezelt vagyon a bizalmi vagyonkezelő hagyatékába sem kerül bele. Így védik a szabályok a kezelt vagyont bizalmi vagyonkezelő kockázataival szemben. |
Vagyonrendelőként még egy nagyon fontos szempontra kell figyelni, ez pedig a fedezetelvonó ügylet kérdésköre. Vagyis, ha valaki úgy adta bizalmi vagyonkezelésbe a vagyonát, hogy már tudta, a vagyonával helyt kell állnia – például, ha a NAV-tól kapott egy értesítést, miszerint be kell fizetnie 10 millió forintot –, és már annak tudatában adja bizalmi vagyonkezelésbe a vagyonát, akkor a hatóság hivatkozhat arra később, hogy ez egy fedezetelvonó ügylet volt, s emiatt támadható a bizalmi vagyonkezelési szerződés, melynek eredményeként visszakövetelhető a vagyon a vagyonkezelőtől.
Hogy ne vesszen el a családi vagyon – minden, amit a bizalmi vagyonkezelésről tudni kell (I. rész)
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
