2014 márciusától idehaza is van lehetőség a bizalmi vagyonkezelésre, amely a családi vagyontervezés és a vagyonvédelem hatékony eszköze. A mostani alkalommal a kezelt vagyonnal és a bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó korlátokkal folytatjuk.
Bonyolult és részleteiben még nem szabályozott a digitális javak átörökítése, pedig rohamos terjedésük miatt egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok – hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Kevesen tudják, hogya techóriások saját szabályaik alapján engednek hozzáférést az arra jogosultaknak az elhunytak adataihoz. Míg például a Facebookon az elhunyt üzeneteit nem láthatják, addig a Google-nél akár az összes levelet elolvashatják, és az ott tárolt dokumentumokat is letölthetik az erre feljogosított személyek.
Több fővárosi kerületben is belassult a folyamat, és nem csak a járvány miatt.
Örökölhetek adósságot? Mi lesz a sorsa a páncélszekrényben rejtegetett műkincsnek? Számít egyáltalán, hogy az örökhagyó rendelkezett valamiről még az életében? A bankszámla automatikusan az örököst illeti, vagy sem? Ilyen és ehhez hasonló közkeletű tévedéseket, illetve kérdéseket járunk körbe cikkünkben, interaktív formában.
Gyakran előfordul, hogy az örökösök már a hagyatéki eljárás közben szeretnének hozzáférni az elhunyt bankszámlájához, vagy eladnák a kocsiját, hogy ne álljon az feleslegesen hónapokig az utcán. Lehetséges ez? Erről beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyzővel, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi ügyvezetőjével.
Az átlag magyar legjelentősebb egyszeri jövedelme, ha ingatlant örököl. Ez egyenes ági öröklés esetében adó- és illetékmentes, azonban ha túl akarunk adni rajta, már nem ez a helyzet. Ekkor jöhet jól, ha már a hagyatéki eljáráson résen voltunk.
Hozzávetőleg évente százezer elhunyt után kell hagyatéki eljárást lefolytatni, mert maradt valamilyen vagyontárgy, amelynek sorsáról végrendelet hiányában dönteni kell - tudta meg a Népszabadság Tóth Ádámtól, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökétől.
Motort, robogókat, értékes szerszámokat, híradás-technikai felszereléseket hordtak ki Welsz Tamás házából, miközben apja, az ingóságok jogos tulajdonosa agyvérzéssel kórházban fekszik.
Luxusautók, jacht, telkek, lakások – sok vagyontárgy után maradt a gyanús körülmények között, váratlanul elhunyt Welsz Tamás után. Az örökségre a Blikk szerint Welsz családja és élettársa is igényt tart. A vagyont birtokló offshore cég állítólag az élettárs kezében van, azon túl pedig nincs más, amit a hétéves kislány megörökölhetne.
Rendezetlen az elhunytak digitális adatainak sorsa - írta a Magyar Nemzet annak apropóján, hogy a Google bejelentette az "inaktív fiók kezelője" névre keresztelt szolgáltatását, amelynek igénybevevője rendelkezhet arról, mi történjen adataival, jelszavával, ha hosszabb ideig nem lép be fiókjába.
Az özvegy az eddigieknél kevesebbet, az élettárs viszont többet örököl akkor is, ha az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet. Leegyszerűsítve ez olvasható ki az új Polgári törvénykönyv tervezetéből, melyet ősszel kezd el tárgyalni a parlament. A tervezett módosítások szakemberek szerint valószínűleg több esetben csak bonyolítani fogják a hagyatéki ügyeket.
Lényegesen megváltoznak a hitelfelvétel feltételei és az öröklési jog, ha az Országgyűlés ősszel elfogadja az új Polgári törvénykönyvet (Ptk.) – írja hétfői számában a Magyar Nemzet. A zálogjog helyett nem lehet tulajdonjogot bejegyezni, létrejön a sérelemdíj is, a hagyatéki ügyekben pedig az özvegy jogosultságai szűkülnek.