Az átlag magyar legjelentősebb egyszeri jövedelme, ha ingatlant örököl. Ez egyenes ági öröklés esetében adó- és illetékmentes, azonban ha túl akarunk adni rajta, már nem ez a helyzet. Ekkor jöhet jól, ha már a hagyatéki eljáráson résen voltunk.
Az egyenes ági öröklés pillanatában Magyarországon nem kell adót vagy illetéket fizetni. Miután azonban a család sikeresen eladja az örökölt lakást, akkor már természetesen adóköteles – írja az Alapblog. A személyi jövedelemadó alapja az eladási ár és a hagyatéki leltárban rögzített öröklési érték különbözete lesz, és ezért kell észnél lenni már a hagyatéki tárgyaláson is. Az öröklési érték ugyanis befolyásolható a hagyatéki eljárás során. A hivatalos, állami becslés során a jegyző egy úgynevezett adó- és értékbizonyítványt állít ki, amit ha alacsonynak találunk, fellebbezni lehet és érdemes is. Az állami kalkuláció ugyanis nem feltétlenül veszi figyelembe az elmúlt egy-két év áremelkedését vagy azt, ha az ingatlan valamiért a környező lakások átlagánál nagyobb értéket képvisel. A fellebbezéshez érdemes csatolni egy független ingatlanos értékbecslését. A poszt szerzője szerint a közjegyzők a reálisnak tűnő „kéréseket” jellemzően elfogadják, így pedig csökkenthető a későbbi értékesítés szja adóalapja.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.