Bár a kriptovaluták nagyjából már egy évtizede léteznek, sőt az első ilyen eszköz, a Bitcoin már 2009-ben megjelent, az eddigi szereplésüket leginkább egy vadvízi evezéshez lehetne hasonlítani – érzékelteti Bányai Bálint, a Crystal Worldwide szakértője. Mondván, nem igazán szabályozták a kriptovaluták piacát , aminek a vége sokszor földbeállás volt – elég csak az Mt. Gox vagy az FTX kriptotőzsdék csődjére gondolni. Ezen keserű tapasztalatok miatt is az utóbbi évek törvényhozásai megpróbálják csendesebb mederbe terelni a kriptopiacot.

Érdemes felidézni, hogy a kriptovaluták arra a célra jöttek létre, hogy a felhasználók, vagyis az átlagemberek közötti ügyletekből kihagyják a bankokat, mint közvetítőket, amely révén a tranzakciók jellemzően olcsóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá váltak. Ezeket a blokkláncnak nevezett platformokat úgynevezett validátorok működtetik, és azért cserébe, hogy ők hitelesítik ezeket az ügyleteket, részesedést (vagy tranzakciós díjat) kapnak azokból a kriptovalutából, amelyekre a blokkláncot fenntartják. Ezekről a hitelesítésekről még annyit érdemes tudni, hogy azokkal visszakereshetően lehet rögzíteni a tranzakciók időpontját, teljesülését, valamint a feleket is, még ha utóbbi anonim módon is történik, minekutána név helyett csak egy kódot lehet látni.

Az Európai Unió 2023-ban alkotta meg a kriptoeszközök szabályozására szóló MiCA-rendeletet. Ez három fő kriptoeszközkategóriát különböztet meg. Ezek:

• eszközalapú tokenek, amelyek értékét egy más értékhez vagy joghoz kötik,
• elektronikuspénz-tokenek, amelyek értékét jellemzően valamely hivatalos pénznem értékéhez kötik,
• felhasználói tokenek, amelyek hozzáférést biztosítanak a kibocsátójuk szolgáltatásához (ilyen például egy tokenizált bérlet).

A MiCA-rendelet a kriptoeszköz-szolgáltatókra, illetve a kibocsátókra terjed ki. A szabályozott szolgáltatások közé tartozik a kriptoeszközök portfóliókezelése, a kriptoeszköz kereskedési platformjának működtetése, de a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás is. A MiCA-rendelet értelmében kizárólag azok nyújthatnak kriptoeszköz-szolgáltatást az Európai Unión belül, akik erre az illetékes nemzeti hatóságuktól engedélyt kaptak, illetve a hitelintézetként, befektetési vállalkozásként, piacműködtetőként, alternatív befektetési alapkezelőként (ABAK) átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás, mint alapkezelőként (ÁÉKBV) tevékenykedők is.

Ám ahhoz, hogy a fent felsoroltak nyújthassanak kriptoeszköz-szolgáltatást az EU-ban, még az is szükséges, hogy a tényleges ügyvezetésnek is az Unión belül kell lennie, illetve az igazgatók egyikének uniós lakóhellyel kell rendelkeznie – hívja fel a figyelmet Bányai Bálint. Bár a szolgáltatók székhelyének is az EU 27 tagállamának egyikében kell lennie, természetesen más államban is létesíthetnek fióktelepet.

A kriptoeszköz-kategóriák között már említett eszközalapú tokenek és az elektronikuspénz-tokenek jelentősnek minősülnek, amennyiben a MiCA-rendeletben felsorolt követelmények közül legalább három teljesül. A jelentősnek minősítést főként a tranzakciók és az ügyfelek számától, valamint a tranzakciók értékétől függően lehet elnyerni. Ezek kibocsátóival szemben további prudenciális feltételeket, illetve beszámolási kötelezettségeket ír elő a MiCA-rendelet.

Ugyanakkor az egyes uniós tagállamoknak arra is lehetőségük van, hogy kiegészítő szabályokat vezessenek be, amivel élnek is. Magyarországon ilyen a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (Kripto törvény), amely megjelöli, hogy e piacot is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeli, ahogy szinte valamennyi más hazai pénz- és tőkepiacot. Az MNB köteles jelentést küldeni a kriptoeszközök európai felügyeleti rendszerének, amelyet uniós szinten az Európai Bankhatóság (EBH), illetve az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, az ESMA lát el. Az EBH elszámolással tartozik az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának, valamint az Európai Bizottságnak is, míg az ESMA független hatóságként működik, elősegítve egyebek mellett a befektetők védelmét.

További hazai szabályozás a 294/2024. Korm. rendelet, amely szigorú szabályokat állapít meg a kriptoeszközzel kapcsolatos tanácsadást illetően. A tanácsadónak meghatározott végzettséggel kell rendelkeznie (ilyen többek közt az informatikai, gazdasági vagy jogi végzettség), illetve legalább 1 éves tapasztalat szükséges a kriptoeszközök piacán vagy egyéb pénz-, tőke és biztosítási piacon. Ezek a szabályok azon tanácsadókra vonatkoznak, akik a kriptoeszköz-szolgáltató nevében nyújtják a tanácsaikat.

A cikkünk elején említett földbeállásokból egyébként az EU tanult – véli a Crystal Worldwide Group szakértője. Szerinte ez tetten érhető abban, hogy a MiCA-rendeletben pontosan megszabták, hogy a kriptoeszközkibocsátóknak és szolgáltatóknak milyen terveket, politikát kell kialakítaniuk ahhoz, hogy elkerüljék a további kriptotőzsde-csődöket. Ez alapján az eszközalapú tokenek kibocsátóinak, amelyek tokenjük kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetését szeretnék, helyreállítási és visszaváltási tervet kell kidolgozniuk. Az elektronikuspénz-tokenek kibocsátóinak pedig biztosítaniuk kell azt, hogy azok az ügyfél kérésére bármikor visszaválthatóak legyenek.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy például valaki vásárol száz USDT-t (teljes nevén: Tethert) száz amerikai dollárért a kibocsátójától, mely pénzt utóbbi köteles letétbe helyezni vagy akár egy részét alacsony kockázatú befektetésekbe is teheti. A lényeg, hogy gondoskodnia kell arról, hogy kérelem esetén ezt az összeget bármikor visszaadja a birtokosának és ne fordulhasson elő, hogy ha egyszerre sokan állnak elő visszaváltási igénnyel, azokat ne tudja maradéktalanul teljesíteni.

Emellett a szolgáltatóknak a kriptoeszközök kibocsátásakor egy úgynevezett White Paper-t kell közzétenniük, amely röviden és érthetően összefoglalja az ügyfelek számára, hogy mi is ennek a kriptoprojektnek a célja, milyen kibocsátási ütemek várhatók. Ezen túl egy úgynevezett road map-et is magában kell foglalnia, valamint azt, hogyan lehet ezt a kibocsátott kriptoeszközt később felhasználni. A MiCA-rendelet külön szabályokat állapít meg a marketingközleményekre vonatkozóan a tudatos befektetői döntések elősegítése érdekében. Ilyen szabály például, hogy a hirdetőnek fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kriptoeszközt megvásárló akár a teljes befektetését elveszítheti.

Az eszközalapú és az elektronikuspénz-tokenekre vonatkozó szabályokat már 2024. június 30-ától kell alkalmazni, míg a MiCA-rendelet teljes egészében ez év végén, vagyis 2024. december 30-án lép hatályba. Azonban hazánkban a Kripto törvény  hatálybalépésekor már működő eszközalapú vagy elektronikuspénz-tokentől eltérő kriptoeszközt kibocsátóknak és kriptoeszköz-szolgáltatóknak 6 hónap haladékot biztosít a MiCA-rendelet követelményeinek való megfelelésre a Kripto törvény módosítása. Ennek értelmében a 2025. július 1.-től kell az említett szolgáltatókra  a szabályokat alkalmazni. Amennyiben ezt követően valamelyik kriptoeszköz-szolgáltató nem felel meg az előírásoknak, a nemzeti hatóságok – Magyarországon tehát a Magyar Nemzeti Bank – köteles letiltani a szolgáltatást. Nem terjed ki azonban többek közt a MiCA-rendelet hatálya azon személyekre, akik kizárólag anya- és leányvállalataik részére nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatást.

A kriptoeszköz-szolgáltatóknak egyébként felügyeleti díjat is kell fizetniük, mely mértéke a működési formájuktól függ, vagyis attól, hogy például hitelintézetként, befektetési vállalkozásként, vagy alapkezelőként nyújtják-e a szolgáltatást.