Péter 54 éves vállalkozó, aki néhány évvel ezelőtt nősült újra. Éva 25 évvel fiatalabb nála, s nemrég született meg a közös leánygyermekük, aki Péternek már a harmadik, mivel az előző házasságából már van egy fia és egy lánya. Két cégben is érdekelt, az egyik a saját nevén van, a másik pedig Éva testvéréén. Jellemző élethelyzet ez Magyarországon – bizonyára sokan mintha magukra ismernének. Péter most azon gondolkodik, mi lesz a vagyonával, ha vele történik valami, vagy ha cégeit valamilyen támadás éri.

Mindkét esetre kézenfekvő lehetőség a bizalmi vagyonkezelés, amely intézményt a Polgári törvénykönyv ugyan már 2014. március 15-étől elérhetővé tette, ám azzal éveken át viszonylag kevesen éltek. Az utóbbi időben azonban ez megváltozott, egyre nagyobb az érdeklődés, ezért hát érdemes belemerülni a részletekbe.

Magyarországon a bizalmi vagyonkezelést két fő okból hozták létre – kezdi az alapoknál dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.

• Az egyik a generációs vagyontranszfer, amelynek célja, hogy a családi vállalkozásokat át lehessen örökíteni, hiszen nem biztos, hogy jól sül el, ha egy halál esetén a klasszikus öröklési szabályokat alkalmazzuk. Nem kizárt ugyanis, hogy például az örökösök marakodnak a koncon, amiben egy cég végső esetben tönkre is tud menni.
• A másik szempont a bizalmi vagyonkezelés meghonosításakor az volt, hogy családi – de akár a vállalkozói – vagyon védve legyen külső behatásoktól. Ami praktikusan azt jelenti, hogy ha például valakinek vagy az illető gyermekének a házassága félresiklik, akkor ezt a vagyont el lehessen különíteni a sajátjától, és ha ez utóbbival történik valami, akkor ne legyen semmi gond, hiszen a saját vagyon már a bizalmi vagyonkezelő tulajdonát képezi. Magyarul, az a cél, hogy a saját tulajdonunkban lévő vagyont át tudjuk adni másnak, egy szerződés alapján, azért, hogy azzal már baj ne történhessen.

De mi is az a bizalmi vagyonkezelés?

Valójában egy szerződés, amelynek három főszereplője van: a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. A vagyonrendelő adja át a vagyonát a bizalmi vagyonkezelőnek, akinek az a feladata, hogy a szerződés alapján ellássa a tulajdonosi feladatokat a kedvezményezett javára.

A vagyonrendelő személyével szemben mindössze az a feltétel, hogy jog- és cselekvőképes legyen. Ez általában a 18. életévét betöltött legtöbb emberre igaz. Lehetnek többen is vagyonrendelők, például családtagok, akik egyike mondjuk az ingatlanát, a másik a cégét, az unokatestvér pedig az autóját adja bizalmi vagyonkezelésbe – ezeket a vagyonelemeket egy szerződésbe lehet tenni és azok attól kezdve már együtt mozognak. Ennek vagyontervezési szempontból lehet jelentősége, hiszen több vagyonelemet össze lehet fogni, egy tulajdonosnál, „egy csomagban” – érzékelteti dr. Magyar Csaba. Bizalmi vagyonkezelő is az lehet, aki jog- és cselekvőképes, ám emellett még szigorú feltételeknek is meg kell felelnie. Ha természetes személy, akkor büntetlen előéletűnek kell lennie, ha pedig cég, akkor pedig fontos, hogy átlátható szervezet legyen (ennek mibenlétét külön jogszabály határozza meg).

Bizalmi vagyonkezelőből is lehet egyszerre több. Sőt az is érdekes, hogy akár maga a vagyonrendelő is lehet bizalmi vagyonkezelő, vagyis bárki saját magának is bizalmi vagyonkezelésbe adhatja a vagyontárgyait, például egy kft. üzletrészét. Ennek akkor lehet jelentősége, ha mondjuk a magánszemély végrehajtás alá kerül, ez esetben ugyanis mondhatja az illető, hogy a kft. üzletrésze már nem az ő tulajdonának, hanem a bizalmi vagyonkezelő tulajdonának minősül. Hiába név szerit ugyanaz marad az üzletrész tulajdonosa, a bizalmi vagyonkezelés miatt az külön vagyonnak számít, s nem lehet végrehajtás tárgya.

Az már a jogállást tekintve fontos megkülönböztetés, hogy az egynél több szerződést kötő személy vagy cég már üzletszerű bizalmi vagyonkezelőnek minősül: ez esetben a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) kell engedélyt kérnie e tevékenységéhez, amelyhez számos kritériumot kell teljesítenie. A teljesség igénye nélkül: legalább 70 millió forintos alaptőke, minimum ugyanekkora összegű pénzügyi biztosíték megléte, főállású jogász, közgazdász alkalmazása, állandó könyvvizsgáló biztosítása.

De jelen írásunkban inkább a nem üzletszerűen, azaz csak egy szerződés alapján működő bizalmi vagyonkezelésre fókuszálunk. Ennek harmadik szereplője a kedvezményezett, aki az előző kettővel szemben már bárki lehet, még jog- és cselekvőképességre sincs szükség. Sőt, olyan is lehet, aki még meg sem született, például, ha a vagyonrendelő már 18 éves korában úgy dönt, a majdani unokája lesz majd a kedvezményezett. Ami jelentős különbség a végrendelettel szemben, abban ugyanis ilyenre nincs lehetőség, csak élő személyt lehet kijelölni.

E tekintetben az első ránézésre furcsa esetek is lehetnek jogszerűek. Például megtörtént, hogy egy háborús övezetben tudósító angol újságíró még azelőtt, hogy elhagyta a szállását, írt egy cetlit arról, ha vele bármi történne, akkor a mindenkori barátnője intézheti a vagyonával kapcsolatos ügyeket. Az ilyen esetekben jártas brit bíróság e konkrét ügyben úgy foglalt állást, hogy ezzel az újságíró tulajdonképpen a barátnőjét halála esetére szóló bizalmi vagyonkezelőnek jelölte ki, így attól kezdve a barátnő rendelkezhetett a vagyonnal.

A kedvezményezettek is lehetnek többen, sőt lehet egy kört is kijelölni, például valakinek az összes egyenesági rokonát, lemenő ágon – ilyenkor értelemszerűen nem kell nevesíteni a személyeket. Érdekes, hogy maga a vagyonrendelő is lehet kedvezményezett, sőt a bizalmi vagyonkezelő is – de nem száz százalékban. Vagyis csak úgy lehet a bizalmi vagyonkezelés mindhárom szereplője egy és ugyanazon személy, ha mellette még van valaki, akár egy százalék erejéig. Ugyanakkor bekúszhat a képbe egy negyedik szereplő is, aki nem más, mint a vagyonellenőr, akinek az a feladata, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett javára felügyelje a bizalmi vagyonkezelőt. Ezt a pozíciót nem nevesíti külön a jogszabály, de a gyakorlatban előfordul ilyen kijelölés is.

A következő részben a kezelt vagyonnal és a bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó korlátokkal folytatjuk.