1. A céltévesztés

Országhatáron kívüli vállalkozásalapítás esetén sokan nem aszerint járnak el, hogy a tervezett üzleti tevékenység alapján választanak célországot, hanem inkább egy általuk preferált helyszínre akarják ezt a tevékenységet „bepréselni”. Pedig elsősorban az első változat a helyes. Számtalan példa van rá, hogy rögtön egy konkrét országban szeretne valaki céget alapítani, egyszerűen szimpátia vagy baráti beszámolók, esetleges felületes internetes keresgélés alapján, pedig könnyen lehet, hogy azzal hátrányosabb gazdasági helyzetet okoz magának, mintha körültekintően választana.

Persze vannak olyan tevékenységek is, amelyek helyhez kötöttek. Ilyen esetben nincs kivétel, ott kell céget alapítani, ahol a tényleges munkavégzés történik. Ha például valaki gyárat épít Szlovákiában, ahhoz üzleti jelenlét is szükséges, és ott is kell vállalkozást létrehoznia. Ez ugyanúgy igaz abban az esetben is, ha például valaki Franciaországban szeretne éttermet nyitni.

Léteznek azonban olyan esetek is, amikor az üzleti tevékenység nem feltétlenül helyhez kötött, ekkor lehet válogatni a külföldi cégalapítás helyszínei között. A döntés előtt mindig érdemes tájékozódni arról, hogy lehet-e az adott országban megfelelő cégformát létrehozni, milyen adminisztrációs és könyvelési kötelezettségek vannak ott, esetleg csak engedély alapján lehet-e végezni a választott tevékenységet, nem utolsó sorban pedig az adózás is sokat nyom a latban. Értelemszerűen senki nem szeretne rosszabbul járni, mint a magyar adózási környezetben.

A külföldi cégalapítás igényeit látva az a tapasztalat, hogy sokszor érzelmi tényezők alapján születik döntés annak helyszínéről, és emiatt rosszabb körülmények között kell vállalkozni, mint korábban, vagy mint lehetne – fogalmazott Dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide vezérigazgatója. Jellemző, hogy az emberek amiatt szeretnének Hollandiában vagy Észtországban céget alapítani, mert jókat olvastak róla, azt gondolják, hogy ezek alkalmasak a céljaik elérésére, ezért ragaszkodnak a hibás döntéshez. Majd amikor egy szakmai egyeztetésen végighallgatják, milyen szempontok kerülnek még előtérbe a döntésnél, a tevékenységekre helyben milyen adók és költségek vonatkoznak, átértékelik a helyzetet és inkább más országok kedvezőbb lehetőségeit veszik igénybe – fogalmazott a szakember.

2. Máshol van bejegyezve, és máshol végzi a tevékenységet

A második tipikus hiba, amikor ugyan létrehozzák az adott vállalkozást külföldön, ám a cég egyértelműen Magyarországon végzi a tevékenységét. Elkülönül ugyanis, hogy cégjogi értelemben a társaság hol van bejegyezve, és az, hogy adózási értelemben magyar vállalkozásnak minősül-e a központi ügyintézés helye alapján. A menedzsment- és kontroll elv meghatározásakor a hatóságok azt nézik, honnan végzi a tevékenységét az adott vállalat. Ha túlnyomórészt hazánkban tevékenykedik az ügyvezető, miközben külföldi cégez vezet, akkor joggal várható el az érintett társaságtól, hogy Magyarországon adózzon. Amennyiben a jövedelemszerző tevékenységet itt végezte, másodlagos, hogy a vállalat egyébként külföldön van bejegyezve, mert az ügyvezetést innen végezték.

Gyakori hiba az is, ha valaki nem cég formájában, hanem egyéni vállalkozóként igyekszik a külföldi tevékenység látszatát kelteni, és az adott országban adózni. A legtöbb ilyen esetben teljesen nonszensz, hogy valaki életvitelszerű magyarországi tartózkodás esetén lesz Ausztriában egyéni vállalkozó. Természetesen lehet ott regisztrálva az egyéni vállalkozó, de mivel a jövedelemszerző tevékenységet valójában itthon végzi, a vizsgálódó hatóság joggal mondhatja, hogy itt teljesítse az adózási kötelezettségét is. Persze a határhoz közeli magyar településekről védhető a dolog, ha valaki rendszeresen ténylegesen „átjár” Ausztriába, hogy ott végezze egyéni vállalkozói tevékenységét. De még ilyenkor is furcsa körülmény, ha többnyire magyar vállalkozásoknak nyújt szolgáltatást az osztrák egyéni vállalkozó.

3. A társasági adó mértéke

Az Európai Unió területén vannak speciális adókedvezmények, ilyen például a magyar KIVA-adózás, valamint a román mikroadózó vállalkozások közterheinek mértéke. Ettől függetlenül, ha valaki egy EU-s országban kíván vállalkozást létrehozni, akkor kifejezetten a társasági adózás szempontjából nézve Magyarország a legkedvezőbb. Természetesen vannak versenytársak, akik különböző kedvezményekkel csábítják magukhoz a cégeket, de jelenleg nálunk a legkisebb a társasági adónak a mértéke az EU-ban. Jellemzően inkább az Európai Unión kívüli helyszíneken lehet a magyarnál jobb társasági adó körülményekkel találkozni.

Az olyan vállalatoknak, amelyek kereskedelmi tevékenységet végeznek, terméket adnak el, vagy szolgáltatást nyújtanak, nem biztos, hogy érdemes másik EU-s országban kedvezőbb adózás után nézniük, mert ott jó eséllyel több lesz a társasági adó mértéke – mondta Dr. Magyar Csaba. Ha viszont a befektetéseket nézzük, elképzelhető, hogy a magyarral azonos feltételeket, vagy még kedvezőbb lehetőségeket érhet el egy üzletember, de a klasszikus kereskedelemben nem biztos, hogy jobban jár az EU-n belüli cégalapítással. Sokan felkapták azt az ötletet, hogy Észtországban megéri céget alapítani, mert ott abban az esetben, ha a tulajdonos nem veszi ki a profitot a társaságból, nem kell adóznia az eredmény után. Azonban kivétel esetén 20%-os társasági adót kell fizetni. Az itthoni KIVA adónem, ami szintén ezen az adómentes alapelven nyugszik, az osztalék kivételekor csak 10%-os terhet jelent. Ez pont a fele az észt összegnek, ráadásul a munkáltatói terhek is beletartoznak.

4. Osztalék

Külföldi cégalapításkor sokan abban a tévhitben élnek, hogy ha valakinek van egy külföldi társasága, és megfizeti az adót a nyeresége után, majd abból osztalékot vesz ki, akkor itthon már nem kell adózni utána. Ez téves, mert ha onnan vesz ki osztalékot, először is meg kell nézni, hogy abban az országban kell-e az osztalék után forrásadót fizetni, és utána meg kell vizsgálni, hogy az osztalékot kapó fél hol minősül adózónak. Amennyiben Magyarországon, akkor itt (is) kell fizetni az osztalék után adót. Ez azon múlik, hogy az osztalékot fizető társaság állama és Magyarország milyen adóegyezményt kötött a kettős adóztatás elkerüléséről.

Több esetben teljesen, vagy korlátozott mértékben be lehet számítani a külföldön fizetett adót, de ha a cégbejegyzés alapján bejegyzett országban nem kellett fizetni, akkor itthon teljes mértékben úgy adóköteles, mintha magyar vállalattól kapta volna az osztalékot. Sokan ugyanis nem számolnak azzal, hogy a kinti cég országában fizetett társasági adón túl ahhoz, hogy a pénzükhöz jussanak, a kapott osztalék után is kell adózniuk, a magyar szabályok figyelembevételével.

5. A bankok szűrője

Sokan szintén tévesen azt gondolják, hogy külföldön a bankok a magyar tulajdonban lévő külföldi cégek bankszámlanyitásához vörös szőnyeget terítenek az ügyfél lába elé. Általában a külföldi tulajdonossal rendelkező cégeket kockázatosabb ügyfélként kezelik. Például, ha egy magyar állampolgár anélkül, hogy svédországi lakcíme lenne, ott nyitna bankszámlát, fokozott ügyfélátvilágításra kell felkészülnie. A helyi bankok részletekbe menően meg akarnak győződni a tevékenységről, és nem úgy működik a számlanyitás, hogy az illető besétál, és este már céges internetbankot használ. A valóság, hogy a külföldi helyszínen a tevékenységet és a cégalapítás célját illetően is kérdéseket tesznek fel, így általában hosszabb is ez a banki folyamat.

+1. A járulékos költségek alulbecslése

A székhely és irodabérlet, a könyvelés és a könyvvizsgálat az adott országban komoly tétel lehet, főleg a magyar díjakhoz képest. A fejlettebb országokban sokkal magasabbak az adminisztrációs és könyvelési költségek a cégek esetében. Persze Kína és India ilyen szempontból is olcsóbb. Érdemes figyelemmel eljárni az előzetes ajánlatbekérés során, mert a volumen függvényében ki lehet számolni a várható díjakat. A költségek gondos tervezése lényeges, mert sokszor előfordul, hogy alábecsülik ezeket a kedvezőbb adók elérésének lázában. Aztán amikor ezeket is számba veszik, sok esetben ugyanaz jön ki, mintha az illető Magyarországon vállalkozna – mondta a szakember.