Az Arab-félszigeten található gazdag államszövetségben az adó mértéke sokáig nulla százalék volt, ami vonzotta a külföldi cégeket és befektetéseket. Viszont az Emírségek döntéshozói arra is gondolnak, hogy ne csak kőolajszármazékokból legyen bevételük, ezért igyekeznek megteremteni annak a feltételét, hogy az állami költségvetésbe klasszikus adóbevételek formájában is érkezzenek jövedelmek. Ennek első lépcsőfoka az 5 százalékos általános forgalmi adó 2018. január 1-i bevezetése volt, a második pedig a 9 százalékos társasági adó 2023-as bevezetése lesz.

A cégformák és az adózási tudnivalók

Az Egyesült Arab Emírségek vállalkozásai három, jól elkülöníthető részre oszthatóak a cégdimenziók szempontjából. A klasszikus helyi vállalkozások tartoznak a „Mainland company” kategóriába, a másodikban a „Free zone” területhez tartozó cégek, a harmadik, „Offshore zone” kategóriában pedig az offshore cégek, vagyis a helyi tevékenységet nem végző társaságok találhatóak. A cégalapítás és az adózás szempontjából fontos a földrajzi meghatározottság, a monarchiát fel lehet osztani ezekre a zónákra, amelyek helyszínein különféle cégformákat lehet létrehozni.

A „Mainland company” formában bárhol az országon belül lehet céget alapítani. Aki például szállodát, éttermet vagy boltot nyitna a Sheik Zayed road szélén, akkor ezt a vállalkozási formát kell választania, mert ezzel bárhol végezhet tevékenységet az Emírségek területén. Ezeknél a cégeknél általában előírás szokott lenni, hogy legalább 51 százalékban helyi tulajdonosnak vagy helyi szponzornak kell lenni a társaságban. Ezen a szabályon is lazítottak az elmúlt időszakban, bizonyos kereskedelmi és ipari tevékenységek esetén megengedik, hogy 100 százalékban külföldi tulajdonosa legyen az adott cégnek.

A „Freezone” társaságok esetében kitétel, hogy csak helyben, az adott zónán belül végezhet tevékenységet, nem terjeszkedhet át a cég a „Mainland” területekre. Például ilyen cégformában végzi a tevékenységét Dubajban a Facebook és a Google is. A két óriásvállalat jelen van az Emírségekben, ahol „Free zone” területen működnek. A szabadkereskedelmi zónák olyan kiváltságos területek, amelyek létrehozásáról maga az érintett Emírség vezetője rendelkezett külön rendeletben. Például Dubajban több ilyen zóna is van, de mindegyik Emírség megalkotott legalább egy ilyen szabadkereskedelmi területet. Ezeken a „Mainland” szabályokkal ellentétben bármilyen tevékenység esetén lehet 100 százalékban külföldi a cég tulajdonosa, valamint a vállalkozás szabadon működhet, de csak az adott „Free zone”-on belül, ahol egyébként határon átnyúló, nemzetközi műveleteket is végrehajthat. Ezeket a zónákat nem kerítések és katonák veszik körül, általában egy-egy központilag kijelölt irodaházban találhatók az érintett cégek, ahová szabadon be lehet lépni.

Az offshore területen érdekelt cégeket általában a „Free Zone”-ban működő hatóság regisztrálja. Ilyen zónából összesen 2 található az Egyesült Arab Emírségekben, és erre vonatkoznak egyszerre a legszabadabb és a legszigorúbb feltételek. Egy dubaji offshore cég ugyanis például sem „Free zone”, sem „Mainland” területen nem végezhet tevékenységet és kizárólag az Emírségeken kívül lehet gazdaságilag aktív. Ennek ellenére a vállalkozás tulajdonolhat helyben ingatlant, és lehet a két másik zónához tartozó cégekben is tulajdonos, valamint lehet 100 százalékban külföldi tulajdonosa.

Így néz ki az adózás az Egyesült Arab Emírségekben

Dr. Magyar Csaba, a Dubajban 2015. óta tevékenységet végző Crystal WorldWide magyarországi irodájának vezérigazgatója elmondta, hogy minden Emírségnek saját adórendelete van, aminek részeként az olajtársaságok és a külföldi bankok jelenleg is társasági adót fizetnek. Minden más eset jelenleg adómentes. A szabadkereskedelmi zónák „állam az államban” jelleggel működnek, a zónákon belül saját, egyedi adózási rendelettel. Ezekben általában nincsen társasági adó, így csábítják a külföldi befektetőket az adott emírségbe. Személyi jövedelemadó egyáltalán nincs az országban, nem ismerik a fogalmat – mondta a szakértő. A helyiek alkalmazása esetén nyugdíjjárulékot kell fizetni, továbbá Dubaj és Abu-Dzabi emírsége bevezette, hogy a munkáltatóknak kötelező egészségbiztosítást fizetniük a külföldi munkavállalók és a családtagjaik után. Fontos, hogy ha valaki normál körülmények között kint él és dolgozik, nem lesz nyugdíjra jogosult.

Egy új intézmény létrejöttét is segítette az a körülmény, hogy részben európai mintára, 5 százalékos mértékkel 2018. január elsején bevezették az áfát. Addig az országban csak pénzügyminisztériumra volt szükség, aztán az áfa bevezetése miatt kénytelenek voltak adóhatóságot is létrehozni. Részben nemzetközi nyomásra, részben pedig az állami bevételek diverzifikációja miatt 2022 elején bejelentették a 2023. június 1-től alkalmazandó 9 százalékos társasági adó bevezetését, ami szövetségi szinten, tehát minden emírségre egységesen érvényes lesz.

Több gazdasági szakértő is úgy látja, hogy ez nem árt az ország versenyképességnek, mert nemzetközi összehasonlításban még így is alacsony az adó mértéke, amely egyébként Magyarországon is 9 százalék.

A döntés előzménye az volt, hogy az elmúlt időszakban erős nemzetközi nyomás érkezett az Emírségek felé, hogy változtassanak az adóparadicsom státuszukon. A döntéshozók pedig igyekeznek (részben) megfelelni a közvélemény elvárásainak, ám fontos, hogy a társasági adó bevezetésével továbbra is maradnak adómentességet biztosító lehetőségek az országban – fogalmazott a szakértő.

Az is nyitott kérdés még, hogy mi lesz az újítások következtében a „Freezone”-okkal és azokkal a cégekkel, akik nem csak az Emírségek területén végeznek gazdasági tevékenységeket. Ehhez még várják a végrehajtási jogszabályokat a társasági adóval kapcsolatban, de egyelőre úgy tűnik, hogy a szabadkereskedelmi zónák cégeinek adómentességét továbbra is biztosítják majd. A „Mainland” vállalatok esetében a társasági adó érvényes lesz, bár az európai adószabályozáshoz hasonlóan bizonyos tőkejövedelmet, osztalékot és árfolyamnyereséget mentesítenek az adózás alól az Emírségekben is – mondta dr. Magyar Csaba.