Hogyan jutott el a globális minimumadó koncepciója néhány év és elbukott próbálkozások után a megvalósításig? Hogyan formálta saját érdekei szerint az Egyesült Államok, és hogyan érinti Magyarországot? Erről ír vendégcikkében Kocsis Richárd, az EY szakértője.
A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz.
A kormány az uniós pénzekért cserébe vállalta az szja-rendszer felülvizsgálatát (ráadásul duplán) és az adók számának csökkentését. Előbbin tavasz óta munkacsoport dolgozik, utóbbin (még) nem. Ettől függetlenül is az szja-rendszer rendkívül bonyolult és nagyon megterhelő a költségvetésnek, minimum néhány adókedvezmény kivezetése benne van a pakliban.
A háborús helyzet, a COVID-világjárvány és az adóváltozások hatására egyre többen gondolkodnak el rajta, hogy Magyarország helyett külföldön alapítanak céget. Viszont nagyon sok olyan szempont van, amit nem vesznek figyelembe, pedig a jó döntéshez mérlegelniük kellene. A leggyakoribb hibákat és figyelmetlenségeket foglaltuk össze 5+1 pontban.
A szabály a veszélyhelyzet végéig érvényes, és némileg eltér attól, ami a társasági adóra vonatkozik.
Számtalan kérdés, téma merült fel a katásokban most, hogy a kormány megszünteti eddig ismert formájában az egyik legegyszerűbb adózási formát. Ezeket gyűjtöttük össze, és szakértők segítségével próbálunk eligazodni az útvesztőben.
Az érvényben lévő jogszabályok szerint a cégeknek az adóévet megelőző hónapban már be kell jelenteniük a NAV-nak, ha nem forintban szeretnének fizetni.
A forint árfolyamának megtámogatására, intervenciós eszközként jöhet jól a kormánynak, hogy ezentúl a társaságok euróban és dollárban is befizethetik a társasági adót.
A pénzügyminiszter szerint adókönnyítésről van szó – az ok a forint árfolyamának extrém ingadozása lehet.
Európa versenyképességét és a magyarországi munkahelyeket félti a kormány a globális minimumadótól, ezzel magyarázza Szijjártó Péter a javaslat vétózását az EU-ban, ami miatt az USA felmondta az 1979-es adóegyezményt. A miniszter szerint adóügyben majd republikánus barátaikkal konzultálnak.
A szokásos propagandapaneleken túl a kormánynak vannak érvei, miért vétózták meg a globális minimumadó bevezetésének megágyazó uniós direktívát. Az érvek nem is légből kapottak, ezzel együtt biztos, hogy a kormánynak hátsó szándékai vannak a vétózással: Orbánék az uniós helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférést akarhatják kizsarolni.
Az Egyesült Arab Emírségek vezetői azt tervezik, hogy 2023. június 1-től bevezetik a társasági adót. Megszűnhetnek az adóparadicsomi állapotok, nehezebb lesz-e ettől a dubaji cégalapítás? Ezeknek jártunk utána.