Hogyan adózzon, aki az idei évben szállna ki az üzletből, vagy akinek az események meghozták a kedvét ahhoz, hogy foglalkozzon vele? Hogy kell ezzel számolni magyar adózóként? Hogy áll a magyar adóhatóság a témához és mik a nemzetközi trendek? Mi a jelentősége az adóegyezményeknek a kriptotőzsdék szempontjából? Mely országok célozzák meg a digitális nomád kriptobefektetők csoportját? Ezeket kérdeztük meg dr. Magyar Csabától, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatójától.

Alapkérdések: mit, hogyan, mennyiért?

A kriptovalutákkal kapcsolatos jövedelmek jellemzően két csoportra oszthatók: egyrészt, ha váltunk/eladunk, és ezen nyereséget érünk el, másrészt pedig, ha bányászati tevékenységet végzünk.

Ez utóbbi az elmúlt időszakban jelentősen visszaesett a lakosság körében. Aki mégis ezzel foglalkozik, annak ugyanúgy kell adóznia, mintha bármilyen más tevékenységből érne el eredményt. Ha magánszemélyként teszi ezt, akkor önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, mint amikor valaki lakást ad bérbe vagy magántanulókat oktat. Ennek viszonylag tisztázottak az adózási szabályai.

A kriptovaluta eladása során az adózási szabályok magánszemély befektető esetén a logikustól eltérően működnek. Sokan azt hiszik, hogy ugyanúgy kell eljárni, mint amikor pénzt váltunk vagy értékpapír eladásán érünk el nyereséget, de sajnos a helyzet ennél kedvezőtlenebb. Ha valaki így ér el nyereséget, akkor ez a fenti kategóriák helyett egyéb jövedelemnek minősül. Ugyanis a kriptovaluta – jogszabályi definíció hiányban - nem tekinthető pénznek, devizának és valutának sem. A létező magyar meghatározások szerinti kritériumoknak sajnos nem feleltethető meg. Sőt, a pénzhelyettesítő fizetési eszköz kategóriába sem besorolható be, éppen ezért jobb megoldás híján követelésnek tekintik. – magyarázta dr. Magyar Csaba.

Kriptovaluták és a NAV

A magyar adóhatóság tehát úgy értelmezi, hogy ez egy lejárat nélküli követelés, így ha valakinek például Bitcoinja van, egy fizetési ígérettel rendelkezik. Ennek az érdekessége, hogy ha valaki a követelését értékesíti, akkor az Szja-törvény rendszerében ez egyéb jövedelemnek minősül. Így tehát ez a tranzakció nem minősül árfolyamnyereségnek, sem pedig ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek. Ily módon az említett kategóriákhoz képest ez egy magasabb adóterhelésű jövedelem, ezen felül nincs lehetőség költségelszámolásra, illetve a korábbi évek vesztesége sem vehető figyelembe. Az egyéb jövedelem után 15 százalék Szja-t kell fizetni, viszont a Szocho 15,5 százalék, amelynek nincs felső korlátja. Ez egy beszámítás segítségével összesen 26,535 százalék adóterhelést jelent, ami voltaképpen majdnem olyan, mintha Áfá-t kellene felszámítani az ügylet után.

Amennyiben sikerülne elérni, hogy a pénzzel vagy az értékpapírokkal essenek egy tekintet alá a kriptovaluták, akkor az értékesítésen realizált jövedelem árfolyamnyereségnek minősülne. Ez a megoldás annyival szerencsésebb, hogy az Szja mellett a Szocho-t csak felső korláttal kellene megfizetni. További előnye lenne ennek az útnak, hogy amikor ellenőrzött tőkepiacokon kereskedünk, akkor ugyanúgy 15 százalék lenne az Szja, viszont Szocho-t ilyenkor már egyáltalán nem kellene fizetni, ráadásul két évig szembe állítható a veszteség a nyereséggel szemben.

A kedvező szabályozás és a pontos definíció hiánya tehát magasabb adóterheléshez vezet, ami miatt sok kisbefektető úgy dönt inkább, hogy eltitkolja a jövedelmét.

Nem mindegy, hogy melyik kriptotőzsdét választjuk!

Az a tapasztalat, hogy a legtöbb országban funkcionálisan értelmezik pénzügyi instrumentumokat, ezért a kriptovalutás befektetés egész egyszerűen árfolyamnyereségnek számít. Ausztriában például egy év tartás után már adómentes az értékesítésen elért nyereség. Nemzetközi színtéren sok ország reagált a kriptovaluta-őrületre és igyekeznek magukhoz csábítani a befektetőket és a pénzüket. Ilyen többek között Portugália, Ciprus, Málta, és több ázsiai ország is. Náluk a külföldi letelepedett státuszú befektetők tőkenyeresége egyébként is adómentes, és a kriptovalutából elért nyereség is ide tartozik.

A nemzetközi trendeket tovább vizsgálva az OECD, jelenleg a legnagyobb adóügyi „influenszer” úgy gondolja, hogy mivel 2021-re a digitális gazdaságban a kriptovaluták szerepe eléri azt a szintet, amikor már érdemes a területre odafigyelni. Emiatt a tagállamok részére egységesítést terveznek a szabályozásban is. Egységes definíció és adózási szabályok megalkotása, de legalábbis harmonizálása a cél. Mivel ez szerintük egy rendkívül jó adóelkerülési lehetőségnek számít, ezért kilátásba helyezték azt is, hogy megpróbálják bezárni a nyitva lévő adózási kiskapukat.

Nemzetközi adózási szempontból egyelőre az is bizonytalan helyzetet teremt, ha valaki külföldről származó kriptovalutás nyereséget ér el. Nehéz elhelyezni az adóegyezmények rendszerében, ha például magyar adózóként egy hongkongi, vagy éppen egy amerikai kriptotőzsdén kereskedünk. El kell dönteni, hogy a forrásországnak vagy a célországnak van adózatási joga. Ehhez először meg kell állapítani, hogy milyen típusú jövedelemhez jutottunk, viszont lehet, hogy Amerikában árfolyamnyereségnek, míg Magyarországon egyéb jövedelemnek tekintik ugyanazt a kriptovalutás ügyletet. Emiatt célszerű a megfelelő kriptotőzsde kiválasztása előtt megnézni a két ország közötti adóegyezményt is. Ezáltal rosszul, de akár nagyon jól is lehet járni.

Kriptomosodák: az EU mindenre figyel

Sokszor kerül szóba, hogy a kriptovaluták alkalmasak lehetnek pénzmosásra is, mert nem lehet látni a tranzakciókban résztvevő feleket. Az ügylet nyilvántartása létezik, de a küldő és a fogadó személye nem ismert. Emiatt a kriptovalutás utalásokat gyakran támadják azzal, hogy az illegális üzletek motorja. „Túlzás lenne azt mondani, hogy a kriptovaluta a hibás mindenért, hiszen nagy európai bankok kerülnek egymás után olyan pénzmosási ügyekbe, amelyeket „hagyományos” pénzzel követtek el.” – tette hozzá dr. Magyar Csaba.

Az európai jogalkotók pénzmosási szempontból is reagáltak a kriptovalutákra. A magyar törvény legutóbbi módosítása az EU pénzmosás elleni újabb irányelvének köszönhető, amelyben az adózási szabályokra rácáfolva külön definiálják a kriptovalutákat is. A kriptovalutás ügyleteket elősegítő szolgáltatók is a pénzmosási elleni törvény hatálya alá kerültek, így az ügyfél-átvilágítás mellett bejelentési kötelezettséggel tartoznak pénzmosás gyanús ügyletek esetén. Aki ma regisztrál egy európai kriptotőzsdén, nagyon hasonló folyamaton kell átmennie, mint egy bankszámlanyitás esetén.

A témához szorosan kapcsolódó podcastot itt hallgathatja meg.