Magyarországon egészen 2017-ig nem szabályozták a székhelyszolgáltatást, minden cég saját választása szerint dönthetett arról, hova szeretné bejelenteni a tevékenységét. Nem határozták meg, hogy ki nyújthatja, a hatóságok nem ellenőrizték, hogy végez-e valaki az adott helyen tényleges tevékenységet, és nem szabályozták azt sem, hogy milyen feltételekkel nyújtható a szolgáltatás. Ebben a rendszerben tehát bárki bárkinek nyújthatott székhelyszolgáltatást.

Az Igazságügyi Minisztérium viszont elfogadott egy rendeletet, amely megváltoztatta a székhelyszolgáltatás-piacot. Az új feltételeket úgy szabták meg, hogy a szolgáltatás csak olyan ingatlanon legyen nyújtható, amellyel kapcsolatban az érintett cégnek tulajdon- vagy használati joga van. Onnantól már nem lehetett azt megtenni, hogy valaki bérelt egy ingatlant, és abban számos-számtalan cégnek biztosított székhelyet. Ez jelentős mértékben átírta a szolgáltatópiacot, kevesebb lett a cégtáblák hosszú sorát az épületen elhelyező székhelyek száma.

Ez zavarta a hatóságokat

A szabályozó szervek részéről azért gondolták, hogy változásra van szükség, mert nagyon sok fekete- vagy szürke zónában mozgó fantomcég használta a székhelyszolgáltatást adócsalásra és egyéb bűncselekmények elrejtéséhez. Emiatt a szabályozást 2017-től tovább árnyalták az adózásban is, ugyanis bevezették azt, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételét is be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ekkor lépett életbe az a szabály is, ami alapján kockázatosnak is minősíthetik az adózót, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe. Pontosan meghatározták és feltételekhez kötötték a szolgáltatást, ami bejelentési kötelezettséggel is kiegészült.

Közbeszólt az Európai Unió is

A rendeletben és a feltételekben 2017-től a mai napig nem volt változás Magyarországon, ám európai szinten annál inkább, ami kihatott a hazai szabályozásra is. Egy EU-s direktíva alapján módosították a pénzmosásról szóló törvényt, ami 2020. január 10-én lépett hatályba.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló LIII. törvény módosításából adódó kötelezettségek

• a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói
• tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző szolgáltatókra,
• az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatókra,
• a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási
• szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra,
• a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra, valamint
• a székhelyszolgáltatókra vonatkozik.

Azzal, hogy a székhelyszolgáltatókat is beemelték a pénzmosás elleni törvény hatálya alá, egyrészt ügyfélátvilágítási kötelezettséget kell vállalniuk, valamint pénzmosási szabályzattal kell rendelkezniük. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységük során olyan szigorral kell eljárniuk az ügyfélkapcsolatok terén, mint az ügyvédeknek, vagy a könyvelőknek – mondta Dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.

További fontos feltétel, hogy a szolgáltatóknak a tevékenységre irányuló szándékot be kellett jelenteniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodának.

Ettől fogva pedig a székhelyszolgáltatás felügyelet alá került a pénzmosással kapcsolatos cselekmények szempontjából, és az adóhatóság határozottan rendelkezett arról, hogy ki lehet ilyen szolgáltató. A szabályozások ellenére ez továbbra is egy olyan piac maradt, amelynél élni és visszaélni is lehet a lehetőséggel. Ugyanakkor nagyon sok esetben fordul elő, hogy egy vállalkozásnak nincs szüksége irodahelyiség bérlésére a tevékenység elvégzéséhez. És ezt a lehetőséget egyre több cég használja ki – közölte a szakember.

Székhelyszolgáltatás, irodabérlet, koronavírus

A koronavírus-járvány miatti korlátozások eredményeként elterjedő otthoni munkavégzés rendszerében új értelmezést nyert az irodabérlés kérdése is. A vírus hatásai jelentősen befolyásolták az irodapiacot. Sok helyről hazaküldték a munkatársakat, hogy otthonról dolgozzanak, a cégeknek pedig nem esett jól úgy fizetni az irodák bérleti díját, hogy nem ült ott senki.

A kezdeti zavarosabb, nehezebb időszakot követően a legtöbb helyen néhány héten belül beállt egy új rend a munkavégzésben, és a cégvezetők feleszméltek, hogy irodabérlés nélkül is lehet jól működni úgy, hogy az emberek otthon dolgoznak. Kisebb összegek szerepeltek a vállalatok közüzemi számláin, a munkatársak pedig örültek, hogy nem létszámleépítéssel, hanem így tudtak költségeket csökkenteni. Ezzel végeredményben kölcsönös munkaadói és munkavállalói érdek alakult ki. Ez a megoldás két további ötletet hozott magával a spórolásra. Mivel már legalizálták a székhelyszolgáltatást, és a cégek egy részének nincs feltétlenül szüksége irodahelyiségre, hanem otthonról is elvégezhető munkafolyamatokkal végzi a tevékenységét, miért ne vegyenek igénybe székhelyszolgáltatást? A másik lehetőség, hogy ha már a több településről történő munkavégzés miatt mindegy, hol van a vállalat székhelye, sokkal jobban megérheti helyi iparűzési adó mentes településre mozgatni a telephelyet. Így az irodabérleten kívül az iparűzési adót sem szükséges fizetni.

A keresletre reagáltak a hazai székhelyszolgáltatók is. Igyekeznek, hogy magukhoz vonzzák az ügyfeleket, hiszen a járványhelyzetben mindenki azt figyeli, hogyan lehet költséget csökkenteni. Több vállalatnál döntöttek úgy, hogy a csapat egy részét kiszervezik, és utána kisebb irodát bérelnek, ami miatt szintén várható mozgás a piacon – mondta Dr. Magyar Csaba.

A témáról további részleteket A pénzügyi nyugalom szigete elnevezésű Youtube-csatornán is megtudhatnak az alábbi linkre kattintva: