hvg.hu: A távhő árát és meghatározó költségeit a hatóság szabályozza. A jelenlegi, kétségkívül igen magas árszint csak 2022 negyedik negyedévére érvényes. Mi várható jövőre?

Orbán Tibor: A távhőárakat és az abban elismert energiahordozó-költségeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján a Technológiai és Ipari Miniszter állapítja meg, legutóbb október 1-jén változtak a távhőárak. A mostani áralkalmazási ciklus annyiban jelent változást a korábbiakhoz képest, hogy a most meghirdetett árak csupán 2022. negyedik negyedévére érvényesek, ami logikus, hiszen a kialakult energetikai válsághelyzetben igen gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változik a helyzet. Sőt, a MEKH napokban megjelent hirdetménye alapján a 2023. I. negyedévére rövidesen kihirdetendő új árak is majd csak egy negyedévig lesznek érvényben. 2023 első negyedévére már jelentős árcsökkenést várunk az intézményi ügyfélkörnél, azonban ebben a végső szót majd a szakminiszter fogja kimondani – várhatóan legkésőbb december elején.

Már látszik a trend, hogy a kormány által meghirdetett energetikai veszélyhelyzet, illetve az államigazgatási szereplők 25%-os energiatakarékosságra kötelezésének hatására csökken az igénybe vett hőmennyiség, emellett piaci ügyfelek is csökkentik a hőfogyasztásukat a takarékosság érdekében.

hvg.hu: A távfűtés-távhűtés olyan energiahordozók – hulladékok, hulladékhők, különféle zöld energiák – hasznosítását is lehetővé teszi, amelyek felhasználása az egyedi hőellátásokban nem, vagy csak nehezen elképzelhető. Milyen egyéb előnyökkel jár?

O. T.: Csökkenti a hideg-meleg energiaellátáshoz kapcsolódó zavaró hatásokat, a zajt, a füstöt, a jelentős üvegházhatást okozó hűtőközegek alkalmazását vagy éppen a gépészeti berendezések telepítése által okozott építészeti kényszerűségeket, így mérsékli az egészségügyi kockázatokat.

Ezek az előnyök az elmúlt években folyamatosan bővülő budapesti távhőszolgáltatás révén fokozottan realizálhatók, így az üvegházhatású gázok kibocsátása évente 225 ezer tonnával kevesebb, mintha a hőigények kielégítése távhő nélkül történne. Ráadásul, ha megvalósulnak a tervezett fejlesztések – főként a geotermikus energia bevonása a távhőtermelésbe, illetve a hulladékalapú energiatermelés arányának és hatékonyságának növelése – akár további 170 ezer tonna üvegházhatású gázkibocsátás maradhat el évente.

hvg.hu: Mi lesz a távhő jövője?

O. T.: Ma a legfejlettebb távhőkultúrával rendelkező országokban, Dániában, Finnországban a negyedik generációs (4G) távhőrendszerek megvalósítása van napirenden. Ezeknél az elsődleges társadalmi motiváció már nem csak a kényelem és a biztonság, ahogyan az az 1800-as évek végi New Yorkban az épületenkénti kazánokat felváltó, ma is üzemelő gőzrendszerű távhőnél volt, de nem is a puszta tüzelőanyag-megtakarítás, költségcsökkentés vagy éppen az ellátásbiztonság a mozgatórugó, ahogyan az az első olajválságtól a 2000-es évek elejéig tartó időszakban volt jellemző.

A hajtóerő sokkal inkább a veszteségek radikális csökkentése, a fenntarthatósági és a klímavédelmi szempontok előtérbe helyezése. Jellemző a szerves integrálódás a különféle okos energiarendszerekkel, és a szolgáltatás ügyfélközpontú, okos mérésre, okos költségmegosztásra alapozott szemlélete. A távfűtést-távhűtést ugyanis ezekben az országokban, ellentétben a magyarországi közvélekedésben még ma is erősen jelen lévő lakótelepfűtés vagy panelfűtés fogalmával, országos és települési energiapolitikai eszköznek tekintik, és a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatába állítják.

hvg.hu: Ha visszanyúlunk a távhő keletkezéséhez, az alapelvét már az ókor hévizes fűtési megoldásainál, vagy akár az 1300-as évek Franciaországában is alkalmazták, ahol Chaude-Aigues városában geotermikus energiával fűtötték az épületeket. Az első kereskedelmi távhőszolgáltatás Birdsill Holly gépészmérnök nevéhez fűződik, aki 1877-ban valósította meg a New York államban található Lockport városában. Hogyan terjedt el Magyarországon a távhő?

O. T.: Európában az első távhőrendszerek az 1920-as évek elején Németországban épültek ki, majd a távhő a ’30-as években a Szovjetunió, az ’50-es években pedig Kína területén folytatta térhódítását, amelynek eredményeként napjainkban világszerte 80 ezerre, Európában pedig hatezerre becsülik az üzemelő távfűtőrendszerek számát.

Magyarországon 1899-ben helyezték üzembe az első távhőrendszert, amely a Parlament távfűtését biztosította. Az ’50-es évek elején már számos ipari üzemből történt távhőszolgáltatás, főként a környező lakótelepek számára, majd 1958-ban Budapesten, ahol már ekkor az elégetett hulladékból előállított hővel fűtöttek, elindult a tömeges magyarországi távhőellátás. Ez azonban, sajnálatos módon, nem hosszú távú energiastratégiai és településfejlesztési megfontolásoknak, hanem alapvetően az erre a hőellátási módra épülő házgyári technológia népszerűségének köszönhető. A távhő infrastruktúrája Magyarországon a csaknem 8000 MW kapacitású hőforrást a 14 000 hőközponttal összekötő 2000 kilométeres távvezetékrendszer segítségével jut el a felhasználókhoz.

hvg.hu: Miként változott a távhő részaránya Magyarországon az elmúlt években?

O. T.: Az elmúlt években a távhőhálózatokra adott teljes magyarországi távhő mennyisége folyamatosan évi 30 petajoule körül alakult, és a lakások 15–16 százalékára terjedt ki. Ez az érték lényegében nem változott az elmúlt években, sőt, inkább szerény mértékben növekedett, köszönhetően a több településen, a budapestihez hasonlóan végrehajtott aktív piacbővítésnek.

hvg.hu: A fejlesztések eredményeként Budapesten mennyi gázfűtésű háztartás állt át távhőre, milyen kerületekben történt meg az átállás?

O. T.: Az elmúlt években átlagosan 30–35 MW-tal bővült a hagyományos fűtési és használati melegvíz-szolgáltatást igénybe vevő ügyfélkörünk, illetve évente mintegy 3 MW hűtési teljesítményre is szerződéseket kötöttünk. Az évi 30–35 MW új melegenergia-fogyasztó megfelel Sopron, Veszprém vagy Oroszlány teljes távfűtési igényének. Másképpen szemléltetve a 30–35 MW új hőteljesítmény 6–8 ezer lakás igényével egyenértékű, de természetesen a csatlakozók nagyobb része nem lakásokat, hanem intézményeket, irodaházakat, sportlétesítményeket jelent, gondoljunk csak akár a Duna Arénára vagy a Puskás Stadionra. Emellett természetesen évente a lakossági ügyfélkörünk is több száz lakással bővül.

hvg.hu: Mi valósult meg a kéménymentes belváros projekt céljai közül?

O. T.: Az Erzsébet hídon át a Kossuth Lajos utca Városháza utca találkozásáig kiépített DN600-DN400 méretű gerincvezetékünkre csatlakozott többek között a Városháza, a vele szemben lévő volt Posta épület, amelyben szálloda létesül, a Klotild Palota, amely ma szintén szálloda. A gerincvezetékről leágazva pedig jelenleg is építés alatt áll az Apáczai Csere János utcában egy DN300 méretű gerincvezeték, amelyre rövidesen újabb fogyasztók, a Sofitel hotel és a MAHART-ház helyén épülő szálloda is csatlakoznak. Ugyancsak megkezdődött a Belváros északi részének távhőellátását szolgáló új gerincvezeték első ütemének kiépítése a Pannónia utca Honvéd utca vonalában, amelyre első körben várhatóan a térség állami intézményei fognak majd csatlakozni, de itt még nem zárult le a szerződéskötés folyamata.

hvg.hu: Milyen fejlesztéseket hajtottak végre és milyen korszerűsítésre volt szüksége a panelházaknak és egyéb társasházaknak?

O. T.: A legfontosabb fejlesztéseket talán egy nagyléptékű geotermikus távhőtermelő projekt előkészítése jelenti, amely reményeink szerint két éven belül több százezer gigajoule távhőt fog bejuttatni évente a dél-kelet pesti távhőrendszerekbe. Ugyancsak előkészítési fázisban van a hulladékhasznosító műből történő távhőtermelés növelése, amelynek jelentőségét a mai, közismerten feszített energiahelyzet fokozottan alátámasztja. Ez az erőmű energetikai hatékonyságának növelését igényli, amelyre a turbógépcsoport cseréje és a kazánok füstgázhőhasznosítása adja meg a lehetőséget.

Ami az épületeket illeti, folyamatosan segítjük az épületek energiatakarékosságot célzó szabályozható fűtési rendszereinek és okos költségmegosztásának kialakítására irányuló, állami támogatással segített beruházási projektek megvalósítását, azon újonnan csatlakozó ügyfeleinknek pedig, akik igénylik, ajánljuk és beépítjük a Főtáv saját fejlesztésű, moduláris rendszerű, távfelügyeletbe kötött hőközpontjait. A jelenlegi helyzetben pedig hangsúlyosan felhívjuk ügyfeleink figyelmét az energiatakarékos fogyasztói magatartásban rejlő lehetőségek fokozott szem előtt tartására, az „energiajózanságra”, amelyben mi magunk is igyekszünk jó példával elől járni saját létesítményeink energiatakarékos üzemeltetésével.