Az időjárás egyelőre kedvezőbb a tavalyinál, de a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása, valamint az emelkedő kamatok idén is negatív hatással lesznek a friss piaci termékekre – mondta el Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke a vállalat sajtóeseményén. Hozzátette,

az idei szezon jól indult, hiszen már húsvét előtt megjelent a polcokon a hazai paprika, ennek ellenére számos kihívással néznek szembe a termelők.

Tavaly nyár vége óta az üzemanyagárak, a gáz, a villany ára jócskán megemelkedett, és a legtöbb termeléshez szükséges inputanyag ára elszállt, például a műtrágyák ára három-ötszörösére nőtt. A karton ára a duplájára emelkedett, és a műanyagcsomagolás is drágult.

A termelők a költségnövekedést nem élnék túl, ha a termelői árban 30-40%-os áremelkedés nem következne be

– tette hozzá Nagypéter Sándor.

Ráadásul miután a zöldséghajtatáshoz jelentős humán munkaerőre van szükség, a minimálbér emelkedése is jelentősen érezteti a hatását. Azonban már annak is örülnek, ha akad elég dolgozó: „a termelésben az élőmunkahiány általános, ezért a termelők távol-keleti országokból toboroznak  munkaerőt: Indiából, a Fülöp-szigetekről, Vietnámból hoznak be munkásokat.” A szektorban kvalifikált munkaerőre, műszaki és informatikai szakemberekre is szükség van, akik az automata gépsorokart, digitális rendszereket tudják kezelni.

Fazekas István

A termelői költségnövekedés már megjelent a fogyasztói árban

Nagypéter Sándor elmondta,

a frisspiaci termékek esetében minden héten meg kell állapodni az áruházlánccal az árról, nem úgy, mint más élelmiszeripari termékek esetében, ahol havi, féléves vagy éves árat állapítanak meg.

A DélKerTÉSZ elnöke sikernek könyveli el, hogy a termelők részére eddig sikerült érvényesíteni a megemelkedett költségeket, amiben főként az játszott közre, hogy a költségemelkedés egy világpiaci tendencia.

Termálvízzel és fejlesztésekkel veszik fel a harcot a klímaváltozással és a költségemelkedéssel

A klímaváltozás hatására egyre gyakoribb szélsőséges időjárás is megnehezíti a termelők munkáját: Nagypéter Sándor elmondta, ennek hatásait technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani, például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel vagy éppen hűtéssel az extrém melegben. A szakértő szerint a hajtatott zöldségtermesztés egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen a szabályozott környezetben történő termelés a szélsőséges időjárástól megóvja a növényeket.

Nagypéter Sándor hozzátette, ezért a DélKerTÉSZ-nél 2,7 milliárd forintból épülő több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnokkal gyorsítank  fel a logisztikai folyamatokat. A 2022 végére elkészülő új központban robotizáció segítségével oldják meg a raktározást. Néhány éven belül 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez pedig jelentős növekedés a jelenlegi 24-25 ezer tonnához képest.

A 2002 óta működő és közel 500 szövetkezeti tagot számláló szervezet elnőke elmondta, „a friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál idén közel 28 ezer tonnára szerződtek a DélKerTÉSZ termelői, ami 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi 25 ezer tonnához képest. A paprikaféléket jelenleg 108 hektáron, a paradicsomféléket pedig 34 hektáron termesztjük, a termőterület egy év alatt 2 és 8 hektárral nőtt” – mondta a DélKerTÉSZ elnöke, hozzátette, a zöldség- és gyümölcsértékesítés árbevétele idén elérheti a 17 milliárd forintot.

Az importtermékek árában is megjelenik a globális áremelkedés, így az eddig olcsó, Észak-Afrikából szállított árú már nem tud olyan kedvező lenni.

Például az Egyiptomból, Jordániából, Marokkóból érkező paprika sokkal magasabb áron érkezik hazánkba, miután a vízi szállítás ára hétszeresére növekedett, a szárazföldi fuvaré 3-4-szeresére nőtt.

Ez Nagypéter Sándor szerint még kedvező is lehet a hazai termelők számára, hiszen a régióba rengeteg magyar árut exportáljanak. „A DélKerTÉSZ-nél folyamatosan bővítjük a külföldi értékesítési csatornákat, tavaly pedig megdupláztuk a külföldi irányú értékesítést. Idén időarányosan már megháromszorozódott a külpiaci forgalmunk. Az export elsődleges célpontja a kelet-közép európai, azaz a cseh, a szlovák, a lengyel, a román, a bolgár és a német piac."