Eredetileg semmi köze nem volt a paradicsomhoz, ma ez a világ legismertebb paradicsomos szósza. Lehet utálni vagy szeretni, de a világ legismertebb gyorsételei szegényebbek lennének nélküle. De mi történik az égési sérüléseken túl akkor, ha otthon próbáljuk előállítani?
A közösségi médiában terjedő felvételeken a rózsaszínűen és vörösen ragyogó fény koránt sem az volt, aminek látszott.
Akár az egyszerű paradicsomlé is elpusztíthatja az emberre halálos baktériumot, a hastífuszt okozó Salmonella typhit – derítették ki amerikai kutatók.
Frank Rubio amerikai űrhajós még márciusban szüretelte le a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a Veg-05 kísérlet eredményét: egy paradicsomot. Az ő része azonban nyomtalanul eltűnt.
Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, aki rémes körülmények között dolgozik, hogy hasznot hajtson a bűnözőcsoportoknak.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
A zöldség ára olyan drasztikusan emelkedett, hogy egyelőre nem használja a szendvicsekben a gyorsétteremlánc.
A támadásoknak két súlyos sérültje is van.
A Nemzetközi Űrállomáson kísérletezett a NASA azzal, hogy milyen, ha az űrben termelnek paradicsomot. A választ hamarosan megkaphatjuk.
Csak januárban 20 százalékkal drágult a hazai paradicsom. A termesztők költségei is jócskán megugrottak: az energiáért, a műtrágyáért, és a munkaerőért is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Péter Mihály üllési gazdaságában folyamatos fejlesztésekkel védekeznek az emelkedő költségek ellen: napelemek fedezik a gazdaság áramigényének felét, megújuló termálvízzel biztosítják a fűtést, klímakompjúter ellenőrzi a hőmérsékletet és a páratartalmat. Üllés környéken is valaha virágzott a háztáji fóliázás, az uniós belépés után a legtöbb kistermelő azonban ezeket a fejlesztéseket nem tudta meglépni. A Deutsche Welle riportja.
A kedvezőtlen időjárás veszélyezteti az észak-afrikai és dél-európai importot.
A lengyel Adam Mickiewicz Egyetem kutatói több burgonyafélét is megvizsgáltak, a bennük lévő mérgező anyagokról pedig kiderült, hogy bizonyos dózisban valószínűleg gyógyszerként is lehetne őket alkalmazni.