„Tavasszal mindenki kertészkedik. Nálunk ilyenkor áll akkora sor, mint nyáron a fagyis előtt” – mondja az Oázis Kertészeti Kft. ügyvezető igazgatója. Boross Dávid szerint az elmúlt 5-10 évben érezhetően elindult egyfajta öngondoskodás az emberek részéről, amire csak ráerősített a koronavírus-járvány: az elmúlt években néhány százalékos növekedést éreztek, ez jelentősen megnőtt az elmúlt egy év során. Erre az is magyarázat, hogy korábban kevesebb időt töltöttünk otthon, a távmunka és a kijárási korlátozások révén ez változott.

Érezhető új trendként az jelent meg, hogy a dísznövények helyett ehető terméssel rendelkezőket ültetnek inkább az emberek, így muskátli helyett inkább paradicsom kerül a ládákba. „Néhány palántányi paradicsomból és paprikából legfeljebb egy jó lecsót készít az ember, teljesen önálló attól még nem lesz. De a kertészkedés, az ültetés nem is csak magáról a terményről szól, hanem szórakozás, kedvtelés, időtöltés” – véli.

A szakember szerint a kertészkedésnek csak a helyszűke és a pénztárcánk szab határt. „Felismerte a kertészeti háttéripar is ezt az igényt, és most már egyre több olyan növény van, amelyiket kifejezetten balkonkörülményekre nemesítettek: van balkonparadicsom, de balkonmálna is. A nemesítők arra reflektálnak, hogy az emberek kis területeken is egyre szívesebben ültetnének olyan növényeket, amelyeknek megehetik a termését” – mondja.

Boross Dávid szerint az előrelátóak néhány hete, március elején már elvetették a palántamagokat, hogy a növénykéket már élvezhessék áprilisban és májusban. De azt az új irányzatot is kiemeli, hogy most már elkésni sem tudunk az ültetéssel: „Korábban, ha valamit ültetni akart az ember, magot tudott vásárolni, és időben el kellett vetnie. Most már ez leegyszerűsödött: mindenféle fázisban, előnevelt növények is elérhetőek, így, ha valaki májusban kap éppen észbe, hogy padlizsánt akar ültetni, akkor is tud padlizsánnövényt venni, ami hamarosan terem is” – magyarázza. Ugyanez igaz a fűszernövényekre is, amiket akár hatalmas bokrokká is nevelhetünk, ezekre is egyre nagyobb az igény. Az ehető termésű növények mellett a dísznövényekre is ugyanakkora az érdeklődés, mint eddig, és Boross Dávid szerint sokan mindkét típust ültetik.

A kertészeteknek, faiskoláknak a koronavírusjárvány sem szabott gátat, a korlátozások idején is nyitva tarthattak, a növények miatt pedig jellemzően nagy területen működnek, így a létszámkorlát sem érinti őket. Nehézséggel azonban ők is szembesülnek, és a munkatársak, a beszállítók, a háttéripar dolgozói körében történő megbetegedések miatt leginkább az jelent kihívást, hogy ők maguk is tartani tudják a frontot, de egyre inkább nehézségekbe ütközik az, hogy az áruk eljussanak az üzletekbe, kertészetekbe.

Nem is az unaloműzés, az egészséges étkezés a cél

Bakonyi Orsolya, a Salátázó.hu alapítója is úgy látja, sokkal többen vágnak bele az kertészkedésbe, mint korábban. "Egyrészt nincsenek utazások, ráérnek gondoskodni a növényekről, másrészt több idő is felszabadult, akár a home office miatt. A vásárlóim körében végzett felmérésem alapján a válaszolók 70 százaléka a tavalyi karantén óta kezdett el az otthoni kertészkedéssel foglalkozni” – érvel a szakember.

A népszerűség tekintetében tapasztalatai szerint a zöldfűszerek és a salátafélék vezetnek: „Sokan vágynak arra, hogy saját friss, roppanós salátákat szedhessenek közvetlenül a kertjükből.” Az őszi-téli időszakban a mikrozöldek voltak kelendőek. Az április-május a kertészkedés csúcshónapjai, a jó idő beköszöntével a legtöbb zöldségféle vethető. „Áprilisban vethetőek a levélzöldségek közül a fodros kel, salátafélék, cékla, mángold, új-zélandi spenót, a fűszernövények magjai, májustól a cukkini, uborka, paradicsom, paprika, tökfélék, babfélék is kikerülhetnek a kertbe” – javasolja.

Ő is megerősíti: már egy, a járvány előtt is felívelő trend volt a tiszta, bio, vegyszermentes táplálkozás és a kertészkedés. Bakonyi Orsolya érdekesnek tartja az emögött meghúzódó motivációt: „Személy szerint azt hittem, hogy amolyan unaloműző hobbi lett a kertészkedés, viszont feltettem ezt a kérdést a vásárlóimnak is, és a kétharmaduk azt válaszolta, hogy fontos lett az életükben az egészséges, vegyszermentes zöldségek fogyasztása, leginkább ezért fogtak bele. Jóval kevesebben válaszolták csak azt, hogy szeretnek kertészkedni, illetve mert nem volt jobb dolguk az elmúlt időszakban” – teszi hozzá.

Miért is kertészkedünk?

A kertészkedés divatja nem magyar sajátosság: a koronavírus-világjárvány alatt világszerte rengetegen fordultak felé, 2020 tavaszán a legkülönfélébb magvak beszállítói eddig még nem tapasztalt kereslettel néztek szembe. Annak pedig, hogy valamit nagyon ültetnénk nehéz időkben, mély gyökerei vannak – írta Jennifer Atkinson, a Washingtoni Egyetem környezeti tudományokkal foglalkozó oktatója. Míg világháborúk utáni kertészkedési lázban benne volt az is, hogy etesse az ember a családját, most az egészséges táplálkozás az elsődleges motiváció az ültetés mögött.

A kutató a kertészkedés felívelése mögötti magyarázatként a feszültség, idegesség levezetését nevezi meg, ezenkívül a mostani helyzetből amolyan kiút, alternatíva keresését, a természettel való közelséget és a kreativitásunk kiteljesedését sorolja. Mindezek mellett értelemszerűen az is közrejátszik a tudósok szerint az egyre népszerűbb kertészkedésnél, hogy vágynak az emberek kiszakadni a virtuális térből, hiszen a kertészkedés gyümölcse kézzel fogható. Az ültetés pedig nyújt egyfajta kontrollérzetet az embereknek.

 

Jó tanácsok balkonkertészeknek

Kerti föld helyett használjunk bolti, zsákos virágföldet, ezek ugyanis mentesek a kártevőktől. Használjunk alul szellőző balkonedényeket vagy kaspókat, amelyek el tudják vezetni a felesleges vizet. A talajt érdemes valamiféle anyaggal – mulccsal – takarni, ez nem hagyja gyorsan elpárologni az öntözővizet. Ha nem tudjuk mindennap öntözni a növényeket, érdemes öntözővel ellátott virágládát választani. Napos helyen ne használjunk fémedényt, mert az gyorsan átforrósodhat. A tervezésnél vegyük figyelembe, hogy a növények nőnek – érdemes így megválasztani a cserepet és telepakolni a balkont. Az élelmiszerboltokban kapható, előnevelt fűszernövények helyett válasszunk inkább a piacon vagy a szaküzletekben palántákat, ezeket szakszerű körülmények között nevelték, így jó eséllyel ellenállóbbak. A vetőmagoknál ügyeljünk a lejárati időre, a régi magok kisebb eséllyel életképesek. A fűszernövényeken kívül jól bírja a balkonkörülményeket a paradicsom, a parika és a csili, de akár az uborka vagy padlizsán is. Ezeknek a növényeknek előnye, hogy felfelé futtathatók, így kis helyen elférnek. Sok napfényt igényelnek viszont, míg a salátafélék, a spenót vagy a sóska és a legtöbb fűszernövény is beéri árnyékosabb hellyel is. Itt sem árt azonban a közvetlen fény legalább néhány órán keresztül. Sok dísznövény mérgező (például a leander), ezeket érdemes olyan helyen tartani, ahol a kisgyerekek vagy a háziállatok nem férnek hozzá. Forrás: Megyeri Szabolcs kertész blogja