Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A karácsony felér egy valóságos ökológiai katasztrófával: újrahasznosíthatatlan csomagolópapírok tömkelege, felesleges ajándékok és az ünnepi menüt is elszabja a legtöbb család. Cikkünk azonban számos ötlettel szolgál arra, hogyan tehetnénk fenntarthatóbbá az idei ünneplést.
Ha karácsony, akkor fenyőfa. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogyan is oldhatjuk meg ezt a legfenntarthatóbban. „Az élő fenyő a legjobb megoldás, ez a legkevésbé környezetterhelő. Ezután jön a vágott fenyő: ezeket a fákat direkt azért nevelik, hogy karácsonyfa legyen belőlük és rengeteg szén-dioxidot megkötnek azalatt az évek alatt, amíg nőnek. Majd a legkevésbé fenntartható lehetőség a műfenyő, mert ezek leginkább Kínából érkeznek és kőolajszármazékokból készülnek” – rangsorolja a lehetőségeinket a fenntarthatóság szempontjából Boross Gábor, az Oázis Kertészet marketingmenedzsere.
Magyarországon számításaik szerint körülbelül 3 millió fát adnak el karácsonyfának, ezekből 2,5 millió vágott. A vágott fenyők 70 százaléka nordmann fenyő: ezeket ráadásul Magyarországon is nevelik, így nem tesznek meg hosszú utat sem. A szakember szerint a vágott fenyővel sem lenne gond a fenntarthatóság szempontjából, ha azok a leggyakrabban nem hulladékként, szemétégetőkben végeznék – márpedig ez többnyire így van. „Ha lehetne komposztálni a már leszedett, vágott fenyőket karácsony után, az jó megoldás lenne, mert akkor értékes humusz lenne ezekből” – mutat rá.
A műfenyőket alapvetően két csoportra lehet szerinte osztani: míg a prémium minőségű, drágább fák 20-50 ezer forintba kerülnek, ezeket 5-10 évig valóban újra elő lehet venni, mert tartósak. „A gond az, hogy a legtöbben olcsót vesznek műfenyőből, ezek viszont nagyon hamar tönkre mennek. A műfenyő ráadásul olyan, mint a puzzle: ha egy darab hiányzik, már használhatatlan az egész” – teszi hozzá.
Bár az Oázis Kertészetnél már 25 éve kínálnak lehetőséget arra, hogy csak kölcsönözzék a fenyőfát és vigyék vissza az ünnepek elteltével, még nem számít jelentősnek, bár évről évre egyre többen döntenek úgy, hogy visszaviszik hozzájuk a fenyőket. Körülbelül 10 százalékkal nő évente azok aránya, akik csak kölcsönzik a fát. Ebben az esetben pedig a fenyő árának a felét visszakapják, a visszatért fákat pedig a 10 Millió Fa Alapítvány segítségével elültetik.
A visszavitt fák 20-30 százaléka szokott általában elpusztulni. Ezt sokan azok közül is megtapasztalják, akik azért vesznek gyökeres fenyőt, hogy elültessék, de az végül nagyon hamar elpusztul. Ennek több oka is van: „A fenyőnek kell a föld. Egy 1–1,5 méteres fának körülbelül egy 20 literes földlabdára lenne szüksége, hogy életben maradjon. Sajnos sok helyen úgy árulják cserepesként a fenyőket, hogy igazából kivágják, levágják a gyökereiket és utána egy viszonylag kis cserépbe szúrják bele a növényeket” – hívja fel a figyelmet Boross Gábor arra, mire ügyeljünk nagyon, ha nem szeretnénk, ha szemétként végezné az a fenyőfa, amit élőként el szeretnénk később ültetni.
„A másik, ami miatt hamar tönkremennek a fenyők, ha túl sokat vannak bent a melegben. Sajnos ez szembemegy azzal, hogy nyilván szeretnénk minél tovább gyönyörködni egy feldíszített fában, de ezzel sajnos tönkretesszük azt. A lehető legkevesebb időt szabad a lakásban tartani, ha meg is vesszük korábban, inkább hagyjuk a garázsban, vagy tegyük ki az erkélyre és vigyük be csak 24-én, de semmiképp ne hagyjuk, hogy egy hétnél tovább, még újévkor is bent legyen a fa a meleg lakásban” – javasolja a szakember. „Egyre több családnál egy kedves és egyben fenntartható hagyomány, hogy végül közösen elültetik a fenyőt karácsony után.”
Eggyel több lett, maradhat?
Karácsony után körülbelül 1 milliárd képeslap kerül a kukákba. Az Egyesült Államokban átlagosan 25 százalékkal, az Egyesült Királyságban pedig 30 százalékkal több szemét termelődik ebben az időszakban. A karácsony tehát felér egy ökológiai katasztrófával, a körülményeken azonban az is ront, hogy idén a világjárvány miatt szinte minden az online térben zajlik: ez pedig rengeteg csomagolással jár. A becslések szerint műanyagcsomagolásból Magyarországon is mintegy 315 500 tonna keletkezik. Szerencsére egyre több cég részesíti előnyben a hullámkartont a csomagolásoknál, ami környezetbarát és újrahasznosítható, így nagy mennyiségben sem terheli a környezetet – derül ki a Rondo Hullámkartongyártó Kft. közleményéből. A neten rendelt holmik kartoncsomagolása (a pizzásdobozok mellett) az Amerikai Egyesült Államokban fel is pörgette a papír-újrahasznosítást.
A karácsonynak igazából az ajándékok miatt óriási a környezeti lábnyoma. A Stockholm Environment Institute egy korábbi kutatása szerint ilyenkor 3 nap alatt 3 hétnek megfelelő kibocsátást és szemetet termelünk. „Az emberek ilyenkor a szokottnál is többet fogyasztanak, vagy mondhatnám úgy is, hogy pazarolnak. Olyan dolgokat vásárolunk magunknak vagy másoknak, amire valójában nincs szükség, csak épp akciós volt, csomagban adták vagy egyszerűen csak meg kell lepni valamivel a másikat.
Mivel Andrea vegetáriánus, náluk a karácsonyi menü néhány éve húsmentes, vagy csak nagyon kevés húst tartalmaz a többiek számára. „Ez idén is így lesz. Mindig megtervezzük előre a menüt és pontosan annyi ételt készítünk, amit aznap, legfeljebb másnap el tudunk fogyasztani. Nem cél rosszullétig enni, inkább a terítéssel és az újszerű ízekkel adjuk meg az ünnepi hangulatot, semmint a mennyiséggel” – mondja.
Munkácsi Brigitta, a Nempazar alapítója is egyetért ezzel. „Az ajándékok nagy része egy kacatfiókban, a szekrény mélyén, vagy a kukában végzi, mert felesleges annak, aki kapta. A csomagolópapírok és szalagok szintén mennek a kukába” – mondja Munkácsi Brigitta, aki épp ezért törekszik arra, hogy tárgyak helyett élményt ajándékozzon. „Ha tárgyi ajándékot választok, akkor is mindenképpen igyekszem, hogy olyat vegyek amire az illetőnek valóban szüksége van és hasznos és ami sokáig használható” – mondja.
A karácsonyt pedig szerinte arra is felhasználhatjuk, hogy elindítsunk valakit a hulladékmentesség felé: „Ajándékozhatunk vászontasakot, kulacsot, újrahasználható kávéspoharat, mosható arctisztító korongot, samponszappant, de újraszalvétát is” – sorolja az ötleteket Munkácsi Brigitta.
Zöld díszek
A Kacatmentes otthon podcast alapítója már novembertől tudatosan készül arra, hogy az akciók ne csábítsák felesleges vásárlásra ebben az időszakban. Amit vett is, az is természetes alapanyagú. Kiemeli: a több éves fényfüzérek is még kiválóan működnek, és friss fenyőággal, narancsból készített díszekkel, saját készítésű illatosítóval mi is megteremthetjük az ünnepi hangulatot.
A Nempazar alapítója szintén azt tartja, a díszek terén is célszerű odafigyelni. „Nálunk nincs új trend, vagy tematika évente, hanem azokat a díszeket használjuk, amiket a gyerekekkel közösen készítettünk: ezek mézeskalácsok, szárított narancskarikák, némelyik közepére csillagánizst ragasztottunk. Vannak közöttük fahéjrudak és karácsonyfát formázó szalagok, masnik is” – mondja.
Fenntartható csomagolás
A fenntartható ajándékcsomagolásra Bitay Andrea több ötletet is ad: „Kerülöm a csillogó mintájú, fényes műanyagréteggel bevont csomagolópapírokat, helyettük inkább újrahasznosítható, egyszerű barna papírt használok. Ha kapok egy-egy papírzacskót, akkor ebben az időszakban mindig elteszem, hogy újra fel tudjam használni decemberben. A személyes kedvenc megoldásom a textilkendőbe csomagolás, ami nagyon jól mutat és így a csomagolás már maga is egy ajándék. Idén először pedig megpróbálok kartonpapírból kisebb dobozt hajtogatni apróbb ajándékoknak” – mondja.
Munkácsi Brigitta szerint a barna papírra rajzolni, nyomdázni is lehet és a gyerekek rajzaiba is lehet ajándékot csomagolni – a nagyszülők örömére. „De sokan csomagolnak újságpapírba, régi térképbe, kottába, vagy a tavalyi karácsony óta gondosan őrzött, megmaradt csomagolópapírokat is fel lehet használni” – javasolja. „És egy szép doboz is lehet maga a csomagolás, amiben az ünnepek után tárolni is lehet” – teszi hozzá.
Az idei karácsony akár valóban zöldebb lehet. „A Christmasworld Trends kiállítás hangsúlya a természetes dekoráción, a natúr színvilágon van. Természetes és rusztikus felületek, homok és krémszínek, és az erdő adta minták, motívumok jelennek meg a dekorációtrendekben” – mondja Munkácsi Brigitta.
A Nempazar alapítója reméli, hogy az emberek egyre inkább el tudják engedni azt a kényszert, hogy a karácsony a minél több tárgyi ajándékról szóljon, meg arról, hogy pont olyan legyen, mint az amerikai filmekben. „A koronavírus korlátozza a nagy társaságok összejövetelét, vagyis eleve nem lehet ugyanolyan az ünnep, mint amilyen szokott lenni. Ráadásul anyagilag is igen labilis ez a mostani helyzet. Bízom benne, hogy sokaknak sikerül átértékelni a dolgokat, és meglátják, hogy egy egyszerű ünneplés, amikor tényleg örülünk annak, hogy együtt lehetünk. Akármennyire is közhelyesen hangzik, de tényleg igaz. Különösen most” – mondja.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot
Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.
