A szakértők szerint a mostani időszak vízválasztó lehet a szennyező országok energiamixének jövőbeli kialakítására nézve is.
Bár Kína továbbra is főként a fosszilis tüzelőanyagokat és szénerőműveket használ, Indiában, úgy tűnik, megállt a terjedésük – írta a The Guardian. Ez azért fontos, mert ez a két ország adja ki a világ szénenergiatermelésének a felét. A lap a Global Energy Monitor legújabb jelentését szemlézte: az amerikai kutató- és tanácsadócsoport a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energia piacát követi nyomon.
Ebből kiderült, hogy az idén január és június közötti volt az első olyan időszak, amelynek során több szénerőművet zártak be, mint ahányat beüzemeltek.
Földrajzilag nagy a különbség, a szénerőművekről főként Európában és az Amerikai Egyesült Államokban válnak le; Ausztriában például idén áprilisban, Svédországban pedig májusban zárták be az utolsó szénerőművet. Ázsia-szerte azonban még mindig dominálnak.
Kína támaszkodik a leginkább a szénenergiára: az újonnan nyitott szénerőművek kétharmada, és a most épülők 90 százaléka is ott van. A koronavírus-járvány miatt azonban abban az országban is 40 százalékkal kevesebbet indítottak be idén a tavalyi év azonos időszakához képest.
Christine Shearer, a Global Energy Monitor szénprogram-igazgatója szerint a csökkenés egyrészt a világjárvány okozta gazdasági sokknak, másrészt annak köszönhető, hogy az Európai Unióban is egyre inkább visszaszorul a szénenergia, és szigorodnak a szennyezésre irányuló szabályok. Továbbá a tiszta energia már a világ nagy részén olcsóbb is, mint a fosszilisekből nyert, ami befolyásolhatja a szennyező országok hosszú távú energiaterveit is.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Ha nem fúj a szél és nem süt a nap: mi mindenből nyerhetünk még megújuló energiát?
Még mindig fényévekre vagyunk attól, hogy elég megújuló energiát használjunk
"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.