Ha nem fúj a szél és nem süt a nap: mi mindenből nyerhetünk még megújuló energiát?
Zhvg Dobos Emese 2020. június. 30. 17:45

Ha nem fúj a szél és nem süt a nap: mi mindenből nyerhetünk még megújuló energiát?

A legtöbben a megújuló energiaforrásokról a napra és a szélre gondolnak, ám van olyan energiaforrás is, amiből – ha nem tervezzük meg kellően – környezeti szempontból nem túl fenntarthatóan nyerhetünk energiát. Lássuk, mi minden szolgálhat még megújuló energiaforrásként?

Zhvg

A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.

Kimeríthetetlen nap- és szélenergia van a megújuló energiák fókuszában, de nem szabad megfeledkezni más megújulókról sem Magyar László, az Energiaklub szakértője szerint. „A nap- és szélenergián kívül Magyarországon elsősorban a geotermikus energiáról, valamint a biomasszáról érdemes beszélni, amibe beletartozik a szilárd biomassza, a bioüzemanyagok és legtöbbször a hulladékból nyert energia is” – sorolja a szakértő. A fentieken kívül a víz is megújuló energiaforrás: „Vízenergiát folyókból is nyerhetünk, kihasználva a nagyobb szintkülönbségekből adódó helyzeti energiát, valamint beszélhetünk még hullám-, valamint árapály-energiáról is. Az utóbbi kettő viszont tengerpartokhoz kötött, így Magyarországon nincs igazából jelentősége” – magyarázza Magyar László.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója szerint alapvetően két nagy csoportba oszthatjuk a megújulókat: időjárásfüggő és nem időjárásfüggő energiaforrásokra. „A nap, a szél és a víz világszinten uralják és letarolták a piacot” – mondja. Hogy miért? „Mert ha egyszer felépítjük az erőművet, akkor azután szinte ingyen termel, nagyon minimális az anyag-, karbantartási és személyi költség” – magyarázza. Az egyetlen hátrányuk az időjárásfüggőség, viszont a technológia is rengeteget fejlődött és egyre kisebb problémát jelent ez, hiszen egyre fejlettebb az előrejelzés, valamint a tárolási és kiegyenlítési technológiák. „Ráadásul a tározós vízerőművek is használhatók kiegyenlítésre, persze korlátosan. Ha árvíz van vagy aszály, akkor egyáltalán nem tudjuk kihasználni ezt a tulajdonságukat” – teszi hozzá. Az is fontos, hogy a vízerőművek csak bizonyos méretkorláttal tekinthetők megújulónak, a környezetbe avatkozás mértéke miatt.

Az időjárásfüggő megújulók elsősorban a villamosenergia-termelésben játszanak szerepet, míg a többi megújuló – így a biomassza és a geotermia – döntően a hőtermelésnél kaphat szerepet.

Hogyan lehet nem fenntartható egy megújuló energiaforrás?

A Magyarországon elérhető biomasszával és a geotermikus energiával kapcsolatban felmerülnek aggályok. Az Energiaklub szakértője szerint a biomassza ökológiai, fenntarthatósági problémákat vet fel, a geotermikus energia pedig a kinyert magas hőmérsékletű, ásványi anyagokban gazdag víz a mélybe történő visszasajtolása miatt problémás kicsit, de nagyon komoly potenciál van ebben itthon. Ifj. Chikán Attila is arra hívja fel a figyelmet, hogy a biomassza esetében nagyon meg kell tervezni, hol létesítünk erőművet: „Ha 50-100 kamionnyi fahulladékot utaztatunk nap mint nap, az már nem olyan fenntartható. Így ott célszerű létesíteni biomassza erőművet, ahol a hulladék keletkezik” – mondja. A szakértő szerint hátrány, hogy jelentősebb költséggel is járnak például a földgázhoz képest, és rugalmatlan a rendszer.

A biomasszának ráadásul túl nagy a súlya a hazai energiamixben, ennek a veszélyére már felhívták a figyelmet a hazai szervezetek is. „A biomassza bár megújuló, ám kimeríthető erőforrás, így csak a megújulása mértékén belül szabadna felhasználni, különben több környezeti és társadalmi kárt okozunk vele” – vallja Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat és energia csoportvezetője, aki arra is rámutat, hogy mind a mezőgazdasági-élelmiszeripari hulladékon alapuló, mind az energetikai célra termesztett biomassza erdő-mezőgazdálkodás problémákat vet fel: „A biomassza-energia célú intenzív erdő- és mezőgazdálkodás veszélyezteti a táj fenntarthatóságát, a biológiai sokféleségét és konfliktusba kerülhet a természetvédelmi, illetve élelmiszer-termelési szempontokkal” – mutat rá.

Kitér arra is, hogy a biomassza energiamérlege (EROEI), vagyis a kinyert energia aránya a befektetetthez képest nem mindig pozitív: például a bioetanolnál sokszor egyáltalán nem, vagy alig több energia nyerhető ki belőle, mint amennyi energiát az előállítása, feldolgozása során be kellett fektetni. „Ezen felül a szén-dioxid kibocsátási mérlegük, szénlábnyomuk sem mindig kedvező. Nem teljesen karbonsemlegesek, főleg, ha figyelembe vesszük a teljes életciklusukat, így az előállítást, a szállítást és a hulladékot. A biomassza csak átmenetileg köti meg a szén-dioxidot, azaz vonja ki a szénciklusból a szenet; a biomassza energetikai hasznosításakor, elégetésekor a szén-dioxidot ma túlnyomórészt csak visszajuttatják a légkörbe” – teszi hozzá Botár Alexa. A hazai klíma- és energiatervben (NEKT) 2030-ig a bioenergia-felhasználás 30 százalékos növekedésével számol a kormányzat, miközben szakmai becslések szerint az ehhez szükséges biomassza-mennyiség körülbelül fele áll rendelkezésre fenntartható módon.

Ifj. Chikán Attila mindenesetre úgy gondolja: „minden hangszeren játszani kell” és példaként említi Ausztriát, ahol aránylag magas a megújulók aránya az energiatermelésben, ráadásul a napot, a szelet és a vízenergiát egyaránt hasznosítják. Felmerül persze a kérdés, hogy mennyire határozza meg a költség és a hatékonyság azt, hogy miből nyerjünk energiát, vagy ha már valami adott, akkor azt hasznosítsuk?

„Sokan azt vallják, hogy a költséghatékonyság és az ellátásbiztonság legyen az első, a legfontosabb, hogy versenyképes legyen az a megoldás. A másik álláspont szerint pedig a környezet védelme a legfontosabb, és belefér az is, hogy ezt megfinanszírozzuk. A két álláspont közös metszete pedig maga a fenntarthatóság. Fontos, hogy a cégek vagy éppen a kormányok mit támogatnak, de életképes megoldások kapjanak esélyt, amik aztán önfenntartóvá válnak. Ez történt a megújuló energiával is, ami ma már versenyképes.”  

S bár világszerte rengeteg izgalmas innovációnak lehetünk szemtanúi, a szakértő szerint elsősorban abban van potenciál, hogy a már meglévő technológiákat és megoldásokat még inkább kiaknázzuk és még hatékonyabbá tegyük.

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében íródott.

Zhvg
A sorozat további cikkei
Hirdetés
Már Magyarországon is vannak eredmények a koronavírus maradandó hatásairól
Itthon Serdült Viktória 2020. augusztus. 07. 06:30

Már Magyarországon is vannak eredmények a koronavírus maradandó hatásairól

Az intenzív ápolásra szorult betegek utánkövetésére és rehabilitációjára márciusban kezdtek el protokollt kidolgozni az ország legnevesebb szakemberei. Egy-egy sokáig lélegeztetett beteget kivéve egyelőre nem tapasztaltak hosszabb távú, súlyosabb következményeket a koronavírusból gyógyultak egészségügyi állapotában.