Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A károsanyag-kibocsátás csökken, ha kerékpározunk vagy sétálunk, az energiaigény miatt viszont nagyobb szén-dioxid-lábnyoma van ilyenkor az étkezésünknek.
Az Ontario Egyetem kutatói állapították meg, hogy a fejlett országokban, ahol előnyben részesítik az aktív közlekedési módokat, a plusz kalóriaigény magasabb szén-dioxid-lábnyomú étrenddel jár. Azoknak az embereknek ugyanis, akik a passzív közlekedésről az aktív módra váltanak, megnő a magas szénlábnyomú ételek iránti igényük is – írta a Phys.org a Scientific Reportsban megjelent tanulmány alapján.
Ez az első olyan, nemzetközi kutatás, amelyik azt vizsgálta, milyen összefüggések vannak az aktív közlekedésből eredő, megnövekedett energiaigény miatti étkezés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás között.
A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a környezeti előnyök eléréséhez az étrendre is oda kell figyelni: azoknak, akik kerékpárra ülnek vagy sétálnak, alacsony szén-dioxid-lábnyomú étrendet érdemes választaniuk, hogy a megnövekedett energiaigény miatti élelmiszer-termelés lábnyoma végső soron ne menjen a környezet rovására.
A kutatás szerint egy kilométer megtételéhez 48-76 plusz kilokalóriára van szükségünk, ha sétálunk, és 25-40-re, ha biciklizünk. Ha emiatt többet eszünk, akkor séta közben 0,26 kilogrammnyi szén-dioxiddal nő meg a fogyasztásunk lábnyoma, és 0,14-gyel, ha biciklizünk.
A tudósok azt javasolják, hogy az aktív közlekedésre váltók hús és feldolgozott élelmiszerek helyett inkább zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasszanak.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Változtatnának a tehenek étrendjén, hogy kevesebb metánt bocsássanak ki
Alganagyhatalommá válna Európa
Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?
Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.
