A német szélsőjobb programját akár a Karmelitában is írhatták volna, mégsem közeledik a Fidesz az AfD-hez
Szívhang, migráció, készpénz, szélturbinák, adók, EU és Oroszország. Sok közös témája van a német szélsőjobboldalnak és a Fidesznek, mégsincs semmilyen nyilvános közeledés a két párt között. Miért?
A német szélsőjobboldal tulajdonképpen megengedőbben értelmezi a család fogalmát, mint a Fidesz. Az Alternatíva Németországnak (AfD) hétvégi kongresszusán véglegesített választási program szerint:
A család, amely apából, anyából és gyermekből áll, a társadalom alappillére. (…) Sajnos a valósághoz hozzátartozik, hogy nem minden család él harmonikusan együtt, a kapcsolatok megszakadnak. Az AfD kifejezetten támogatja mindazokat is, akik nem elég szerencsések ahhoz, hogy élethosszig tartó, tartós párkapcsolatban éljenek, és mindazokat, akiknek a családjukban szenvedést kellett átélniük. Ez különösen vonatkozik az egyedülálló anyákra és apákra, valamint gyermekeikre, a mostohacsaládokra (patchwork családok), valamint a nevelő- és örökbefogadó családokra. Az AfD családpolitikai programja ezeknek a csoportoknak is átfogó támogatást nyújt.”
Ezzel szemben a magyar Alaptörvény kilencedik módosítása így szól:
Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”
Szó sincs egyedülálló anyáknak vagy örökbefogadó családoknak nyújtott „átfogó támogatásról”. Mégis, egy sor olyan téma van, amiben a Fidesz és az AfD látszólag ugyanazt gondolják.
Szívhang, migráció, készpénz
2022. szeptember 15-e óta Magyarországon csak abban az esetben végezhető abortusz, ha a beavatkozást választó nővel meghallgattatták a magzat szívhangját. Ezt a gyakorlatot az AfD Németországban is bevezetné. Magyarországon egyébként a rendelet bevezetése után nőtt a terhességmegszakítások száma.
Ami a migrációt illeti, az átfedések még szembetűnőbbek. Fizikai határzárról, kitoloncolásokról, iszlámellenességről lehet az AfD választási programjában olvasni. Orbán Viktor „kevert fajú népekről” szóló tusványosi beszédét bármelyik AfD-s politikus aláírná.
A német szélsőjobboldalon az új kulcsszó a „remigráció”, egy nemrég még az AfD-ben is radikálisnak számító elképzelés (egy éve ilyenkor milliók tüntettek Németországban, miután a párt néhány politikusa részt vett egy titkos találkozón, ahol ez volt a téma). A „remigráció” hirdetői szerint az Európában élő nem európai származású állampolgárokat ki kellene utasítani a kontinensről, akár akkor is, ha már itt születtek.
A hétvégi pártkongresszuson az AfD kancellárjelöltje, Alice Weidel (aki egyébként egy Srí Lanka-i származású nővel él élettársi kapcsolatban, akivel két fiút nevelnek) már nyíltan „remigrációról” beszélt, bár azt szűken értelmezte. Azt mondta, az AfD nagyszabású kitoloncolásokat szeretne végrehajtani, „és ha ezt remigrációnak hívják, akkor hívjuk így”. Magyarországon a kitoloncolásokat nem tette témává a Fidesz, aminek vélhetően az az oka, hogy nem nagyon lenne kit.
Ennek ellenére a „remigrációval” szorosan összefüggő lakosságcsere-elmélet, amely szerint ismeretlen erők távoli országokból idetelepített emberekre akarják lecserélni az „őshonos” magyarokat, miniszterelnöki szinten is megjelent már a kormánypártok kommunikációjában.
Az összeesküvés-elméletet szélsőjobboldali körökben egy francia író, Renaud Camus 2011-es esszéje után kapták fel, itt írtunk róla bővebben:
Mi az a nagy európai lakosságcsere-elmélet, amit Orbán emlegetett, és miért olyan veszélyes?
Szélsőjobboldali összeesküvés-elmélet is helyet kapott Orbán Viktor hétfői beiktatási beszédében. A nagy európai lakosságcserét nem először emlegette a kormányfő, de hosszú távú politikai vízióban eddig még nem kapott helyet. A Franciaországban született teória az Egyesült Államokban antiszemita felhangokat is kapott, az elmúlt években pedig több halálos lövöldözés elkövetője is a zászlójára tűzte.
Az AfD programjában kiáll a szabad készpénzhasználat mellett. A magyarok készpénzhasználatát ellehetetlenítő nemzetközi összeesküvésből itthon a Mi Hazánk csinált kampányt, de a témát hamar lenyúlta a Fidesz. Szijjártó Péter külügy- és Lázár János építési és közlekedési miniszter is beszélt a készpénzhasználat szabadságáról, egy ideig még arról is szó volt, hogy a Mi Hazánk javaslatára alkotmányba foglalják a készpénzhasználat jogát. Ausztriában egyébként hasonlóan alakult ez a semmilyen valódi problémára nem reagáló művita: a szélsőjobb dobta be, a jobboldali kormánypárt pedig átvette. Itt írtunk erről.
Szélturbinák, adók, EU és Oroszország
Izgalmas hasonlóság a szélturbinák teljes elutasítása is, mert ez az egyetlen, ami nem ideológiai vagy érdekalapú álláspont. Magyarországon azért nincsenek szélturbinák, mert Orbán Viktor szerint csúnyák. Az AfD-ben azért „bontanák le az összes szélturbinát”, mert állításuk szerint erdőket vágnak ki, hogy megépíthessék őket, és mert csúnyák. Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint a szélturbinák „ipari tájjá változtatják a környezetet”, ezt az álláspontot az AfD is osztja. Ugyanakkor a német szélsőjobboldalon azt is elutasítják, hogy az embernek bármi köze lenne a klímaváltozáshoz, a párizsi klímaegyezményből is kiléptetnék Németországot, ami már ellentétes a Fidesz álláspontjával.
Az AfD megadóztatná a multinacionális cégeket, csökkentené a szociális kiadásokat és a vállalkozások adóját, valamint támogatná a családokat: ez is passzol a Fideszhez. A konkrét javaslatok ugyanakkor annyira homályosak, mint a magyar költségvetési politika, bár a Fidesznek még programja sincs.