Klaus Iohannis román államfő bejelentette, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. Az elnök azt mondta: a két évtizede NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját tízéves államfői tevékenységének tapasztalataira alapozva pályázza meg a védelmi szövetség főtitkári tisztségét.

Bejelentésében egyebek mellett arra hivatkozott: a „gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának” jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.

Klaus Iohannis az elnöki hivatal honlapján közvetített videónyilatkozatát évfordulós visszatekintővel kezdte. Kiemelte: húsz éve vonták fel Románia zászlaját a NATO brüsszeli székháza előtt. Hozzátette: azóta a 75 éve alakult védelmi szövetség alapértékei – a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása – jelentették az iránytűt, amely a valódi demokrácia megerősítése felé vezette Romániát.

Bár szerinte a románok számára a NATO-tagság biztonságérzetet jelent, úgy vélekedett, a szövetség keleti szárnyának megerősítése életbevágó fontosságúvá vált, amióta bebizonyosodott, hogy Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára.

Felidézte: első román államfői mandátumát azzal kezdte, hogy kötelezettségvállalást fogadtatott el a parlamenti pártokkal a védelmi kiadások emeléséről a GDP 2 százalékára, az ukrajnai háború kezdete óta pedig Románia már a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeget fordít védelmi képességeinek erősítésére. Úgy értékelte: ebben a bonyolult helyzetben Románia a stabilitás és a biztonság pillérének bizonyult a keleti szárnyon.

A román elnök szerint a NATO-nak is szüksége van a megújulásra, küldetésének átértékelésére, és ebben hasznos lehet annak a térségnek a – történelmi ismeretekre támaszkodó – jobb megértése, amelynek a biztonságát most felborította az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború.

Iohannis második elnöki megbízatása december végén jár le. A román médiában már régóta folynak a találgatások arról, hogy milyen fontos európai uniós vagy NATO-tisztséget tud Bukarest kialkudni a számára. Bár a kormánykoalíció pártjai eldöntötték, hogy előrehozzák szeptemberre az év végén esedékes elnökválasztást, Iohannis – az EU vagy a NATO vezetésében történő szerepvállalás felől érdeklődő újságírói kérdésre válaszolva – még kedden is azt állította: nem áll szándékában lerövidíteni elnöki mandátumát.

A román elnök Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel száll versenybe a NATO-főtitkári tisztségért. Február végén John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora már bejelentette: az Egyesült Államok támogatja, hogy Mark Rutte váltsa Jens Stoltenberget, aki 2024 októberéig tölti be a tisztséget.

Szijjártó Péter ugyanakkor azt mondta, Magyarország nem támogatja Ruttét, mivel „nem tudjuk támogatni olyan ember NATO-főtitkárrá való megválasztását, aki korábban Magyarországot akarta térdre kényszeríteni”.