Történelmi egyezményt fogadtak el hétfőn az ENSZ tagállamai a nyílt tengerek védelméről. Az óceánt és annak egészségét fenyegető veszélyek elhárítása tekintetében a megállapodás kulcsfontosságú az emberiség szempontjából is.

"Az óceán Földünk éltető ereje. Ma új életet, új reményt leheltek belénk, hogy az óceánnak esélye lesz küzdeni" - kommentálta a szavazást António Guterres ENSZ-főtitkár, aki üdvözölte a "történelmi sikert".

"Az életbe lépéshez minden államnak mielőbb ratifikálnia kell az egyezményt, hogy megvédhessük az óceánunkat, megerősíthessük az éghajlatváltozással szembeni ellenállásunkat és megőrizhessük emberek milliárdjainak az életét és a fennmaradáshoz szükséges eszközeit" - jelentette ki Rebecca Hubbard, a High Seas Alliance (Nyílt Tengeri Szövetség) civil ernyőszervezet elnöke.

A tagállamoknak tizenöt évi vita - ebből négyévi hivatalos tárgyalás - után márciusban sikerült megállapodniuk a szerződésben, amelyet ezt követően jogászok vizsgáltak felül és hétfőn elfogadtak.

Miközben a tengeri ökoszisztémákat az éghajlatváltozás, a szennyeződés és a túlhalászás fenyegeti, a tudomány bebizonyította, hogy fontos a gyakran mikroszkopikus biológiai sokszínűségtől hemzsegő, az ember által belélegzett oxigén felét biztosító és az általános felmelegedést az emberi tevékenységek révén kibocsátott szén-dioxid jelentős részének elnyelésével csökkentő óceánok védelme.

A nyílt tengerek ott kezdődnek, ahol véget érnek az államok kizárólagos gazdasági övezetei, 200 tengeri mérföldnyire (370 kilométerre) a partoktól, tehát nem esnek egyetlen állam joghatósága alá sem.

Annak ellenére, hogy a nyílt tengerek a Föld felületének csaknem felét, az óceánokénak pedig több mint 60 százalékát teszik ki, sokáig figyelmen kívül hagyták azokat a környezet védelméért folytatott harcban, inkább a parti övezetek és egyes emblematikus fajok megmentésére került a hangsúly.

Az új egyezmény egyik fontos eleme védett tengeri térségek létesítése a nemzetközi vizeken. Jelenleg a nyílt tengerek mindössze 1 százalékára vonatkoznak az állagmegóvási intézkedések. Decemberben Montréalban az ENSZ-nek a biológiai sokszínűségről tartott COP15 klímakonferenciáján a Föld országainak mindegyike vállalta, hogy 2030-ig megvédelmezi a szárazföld és a tengerek 30 százalékát.

A joghatóság alá nem eső övezetek "tengeri biodiverzitásának megóvásáról és fenntartható felhasználásáról" szóló egyezmény előírja a nyílt tengereken végezni kívánt tevékenységek környezeti hatásáról készült tanulmányok kötelező elkészítését is. Az egyezmény megfogalmazza a nyílt tengerekről származó tengeri források haszna megosztásának elvét is.

Az egyezmény szeptember 20-tól írható alá, amikor számos állam- és kormányfő vesz részt New Yorkban az ENSZ-közgyűlés éves általános vitájában.