Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A védők kijönni, az oroszok bemenni nem akarnak a mariupoli Azovsztal vas- és acélgyárba, ahol a délkelet ukrajnai város utolsó védői tartanak ki. Az orosz csapatok azonban sokszoros túlerőben vannak és folyamatosan bombázzák a gyárat.
Csupán egy vas- és acélgyár maradt ukrán kézen Mariupolban – írta április 17-i jelentésében az Institute for the Study of War (ISW). A jelentés szerint a háború előtt 450 ezer fős lakosságú délkelet ukrajnai város kikötőjét elfoglalták az oroszok, az ukrán védők pedig az Azovsztal vas- és acélgyár területére szorultak vissza.
A mariupoli kikötőt az orosz csapatok április 14-e és 16-a között foglalhatták el, az azt védő ukrán csapatok közül pedig többen kitörtek és csatlakoztak az Azovsztal területét védő Azov-ezredhez. Az ISW jelentése szerint ugyan maradhattak még szórványosan ukrán csapatok Mariupolban az acélgyáron kívül is, ám őket az orosz csapatok várhatóan napokon belül fel fogják számolni.
A várost az orosz katonák utcáról utcára vették be, ez pedig rengeteg áldozatot követelt: a donyecki katonai kormányzó április 12-én a CNN-nek azt mondta, akár 20-22 ezer halálos áldozatot is követelhetett az oroszok előrenyomulása, azonban független becslés az áldozatok számáról nem áll rendelkezésre.
Mariupol teljes elfoglalása – az Azovsztal gyárral együtt – több szempontból is jól jönne Vlagyimir Putyinnak. Putyin a város bekebelezésével elmondhatná háborújáról, hogy komoly lépést tett egy kezdeti célkitűzése, Ukrajna "nácítlanítása" felé a várost védő, szélsőséges tagokat is soraiban tudó Azov-ezred felszámolásával. Ezt pedig akár győzelemnek is el lehetne adni: mint arról korábban beszámoltunk, az amerikai hírszerzés szerint Putyin május kilencedikén, Oroszország második világháborús győzelmének évfordulóján szeretné bejelenteni győzelmét. Mariupol polgármestere szerint az oroszok ugyanezen a napon tartanának győzelmi felvonulást a városban.
❗ WARNING
— Verkhovna Rada of Ukraine - Ukrainian Parliament (@ua_parliament) April 18, 2022
������������ occupiers struck Metallurgical Combine #Azovstal with the heaviest aerial bombs.#Mariupol City Council:
"At least 1,000 civilians are in the underground shelters of the metallurgical plant. Mostly women with children and the elderly."
STOP THE GENOCIDE OF ������������! pic.twitter.com/TBj0vEpORz
Ha Mariupol nem is jelenti a teljes ukrajnai győzelmet Oroszország számára, komoly sikerként könyvelhetnék el bevételét, hiszen a város az orosz csapatoknak közvetlen, szárazföldi útvonalat garantálna a 2014-ben annektált Krím felé. Mark Hertling katonai elemző a CNN-nek azt mondta, Mariupol „kritikus logisztikai csomópont”. Szerinte a város elfoglalása nem csupán a Krím felé nyitna utakat az oroszoknak: „minden irányban vannak utak, a keleti út a Don melletti Rosztovba vezet Oroszországba, az északi és északkelti utak Luhanszkba és Donyeckbe, az északnyugati utak Zaporizzsjáig, délen pedig Bergyanszk kikötővárosába”.
Mariupol elfoglalása azonban egy másik szempontból is jól jöhetne az oroszoknak: a jelenleg még ott harcoló orosz katonák egy részét más hadszínterekre tudnák átcsoportosítani.
Kulcsfontosságú maga az Azovsztal vas- és acélgyár, amely Európa legnagyobb kohászati gyáraként évente több mint négymillió tonna nyersacélt termelt és több tízezer embernek biztosított megélhetést. Putyin számolhatna azzal, hogy Mariupol elfoglalása után a gyár termelése újraindul, az orosz ipart kiszolgálva termékeivel.
A gyárat azonban az oroszok ennek ellenére folyamatosan bombázzák: ezen épületegyüttes ellen vetették be először a nagy hatótávú Tu-22M3 elnevezésű stratégiai bombázórepülőgépeket is. Az ukrán titkosszolgálat lehallgatott egy olyan orosz katonák közötti beszélgetést is, amelyben egy orosz tiszt állítólag arról számol be, hogy háromtonnás bombákat fognak a gyárra zúdítani.
Az Azovsztal bevételét azonban az oroszok vegyi fegyver bevetésével is megkísérelhetik Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző szerint. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a március 24-i NATO-csúcson levetített videóüzenetében beszélt arról, hogy az orosz erők foszforbombákat dobtak le Mariupolban, azonban ezt az oroszok tagadják. Vegyi és biológiai fegyverek európai tárolásával először Vlagyimir Putyin vádolta meg az Egyesült Államokat, mire Joe Biden kijelentette, hogy Putyin pontosan ezen két fegyver bevetésére készül. Az amerikai elnök szerint egy ilyen lépés „súlyos nyugati választ vonna maga után”. Biden azonban nem pontosította, hogy mit jelent valójában a „súlyos nyugati válasz”.
The moment of the strongest explosion at Azovstal, which was heard within a radius of 100 km.#UkraineRussiaWar #Mariupol #Azov #azovstal pic.twitter.com/qbnyrXvTtu
— Ukraine NOW (@UkraineNOW7) April 19, 2022
Az acélgyár jelenleg város a városban: kiterjedt alagútrendszer fut alatta, amiről a Washington Post beszámolója szerint Jan Gagin Moszkva-barát szeparatista azt mondta, úgy tervezték, hogy ellenálljon a bombázásoknak. Gagin szerint az alagutaknak külön kommunikációs rendszere van, labirintusjellege miatt pedig a védők még sokszoros túlerővel szemben is előnyben vannak.
Az alagútrendszerben az ukrán hatóságok becslése szerint nagyjából ezer civil húzhatja meg magát jelenleg is a gyárat védő katonák mellett. Azzal kapcsolatban eltérő információk szivárogtak ki, hogy a gyár területén hány ukrán katona van, a becslések ezer és kétezer ember közé teszik a védők számát, akik jelenleg a több ezres orosz támadásokkal dacolnak. Orosz jelentések szerint a gyár területén az Azov-ezred tagjai mellett négyszáz külföldi zsoldos is van, azonban ezt az értesülést az ukránok nem erősítették meg.
Ugyancsak tisztázatlan, hány orosz katona van Mariupolban, azonban a lengyel Ośrodek Studiów Wschodnich (OSW) kutatóintézet szerint az oroszok kényszertoborzással Mariupol férfi lakosait veszik arra rá, hogy saját városuk ukrán védői ellen harcoljanak. Az OSW jelentése szerint azok, akik alkalmatlannak bizonyulnak a harcra, vagy megtagadják beléptetést, szűrőtáborokba kerülhetnek, később pedig deportálják őket.
Az Azovsztal alagútrendszerében embertelen körülmények uralkodnak jelenleg: az Azov-ezred egyik parancsnokának beszámolója szerint az emberek odalent éheznek és fáznak, mivel sem élelem, sem fűtés nincs az alagutakban. A sebesültek pedig meghalnak, mert nincs orvosi ellátás, amivel segíteni lehetne rajtuk.
Mariupol now.
— News from Ukraine (@uasupport999) April 19, 2022
Advisor to the Mayor of Mariupol, Petr Andryushchenko, posted a video showing that the occupiers are not only hitting Azovstal with very powerful bombs, but are continuing chaotic strikes on the residential sector from artillery and tanks.#Mariupol #UkraineWar pic.twitter.com/zyj8IsOfVU
Az Azov-ezred tagjai pedig – szorult helyzetük ellenére – még megnehezíthetik az oroszok dolgát. Justin Crump, a Sibylline biztonsági tanácsadó cég szakértője a BBC-nek hétfőn azt mondta, szerinte az Azovnak a háború kezdete óta volt ideje megerősíteni az alagútrendszert, gerillataktikájukkal, nukleáris támadásoktól is védő bunkereikkel pedig még sokáig ki is tarthatnak. „Ha nem irtják ki őket, sokáig ott lesznek, éjszaka pedig csúnya dolgokat művelhetnek, ha visszamennek (a városba – a szerk.)” – jelentette ki Crump. Az alagútrendszer ugyanis kivezet a gyár területe alól, a menekülés a civileknek mégis lehetetlen, hiszen az orosz csapatok körbezárták Mariupolt.
A szakértő szerint ahogy a védők nem akarnak kijönni a gyár területéről, úgy az oroszok nem akarnak behatolni oda félve a veszteségektől, hiszen ott gyakorlatilag magukra lennének hagyatva, sem tüzérségük, sem légierejük nem tudná őket támogatni, a védők helyismeretével pedig nehezen vennék fel a versenyt.
A várost védők kétségbeesése tapintható: a Mariupolban harcoló 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szerhij Volina felszólította a kijevi hatóságokat, hogy tegyenek azonnali lépéseket a város felszabadítására – számolt be április 17-én az OSW. Volina a védők helyzetét a jelentés szerint „kritikusnak” írta le, azonban ennek ellenére sem tervezik feladni a várost.
Volina ugyan nem konkrétan fegyvereket, hanem beavatkozást kért, az ukrán elnök viszont fegyverekért fordult a nyugathoz. Volodimir Zelenszkij április 13-án listát tett közzé, leírva, hogy pontosan mikre van szükségük. A listában Zelenszkij a tüzérségi fegyverek mellett T-72-es harckocsikat és Sz-300-as, Buk típusú légvédelmi rendszereket és katonai légi járműveket is kért. Zelenszkij korábban arra is figyelmeztetett, hogy ha Oroszország elfoglalja a donbaszi régiót, amely ellen éppen most indított komoly offenzívát, akkor ismét Kijev ellen fordulhatnak.
Az Egyesült Államok részben teljesítette az ukrán elnök kérését, amikor újabb, 800 millió dolláros katonai segélyt jelentettek be Ukrajna számára. A segély részeként Amerika 11 helikoptert, harckocsikat, 18 darab 155 mm-es haubitzerágyút és negyvenezer tüzérségi lövedéket küld Ukrajnába, Zelenszkij erre azonban azt mondta, „természetesen többre van szükségünk”.
