Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hat éve nem látott zuhanást produkált hétfőn az angol font azt követően, hogy Boris Johnson londoni polgármester bejelentette, támogatja Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.
Hétfőn nagyjából két százalékot veszített az értékéből a font a dollárral szemben, ami 2009 októbere óta a legnagyobb napon belüli zuhanásnak számít – jelentette a Financial Times. A lap szerint a britek EU-ból való kilépésének kockázata már az elmúlt hetekben is hatással volt a fontra, a Boris-effektus pedig csak olaj volt a tűzre.
Boris Johnson londoni polgármester vasárnap jelentette be, hogy Nagy-Britannia EU-tagságának feladása mellett fog érvelni a június 23-ra kiírt népszavazás kampányában és a referendumon a kilépésre fog szavazni.
Szerinte az EU ugyanis a brit szuverenitás erózióját okozza, és ebben a pénteki EU-csúcson a David Cameron miniszterelnök által elért reformegyezség sem hoz alapvető változást.
Azt is felhozta a döntése mellett, hogy szerinte az EU politikai program mentén szerveződik, és valós az a veszély, hogy az unió kicsúszik a megfelelő demokratikus ellenőrzés alól.
Boris Johnson döntése óriási horderejű a kilépés mellett kampányoló politikai csoportok szempontjából, a polgármester ugyanis a kormányzó konzervatív párt egyik legbefolyásosabb tagja, és a brit sajtó őt tartja a jelenlegi parlamenti ciklus után leköszönő Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltjének.
A városvezető véleménye szembemegy Cameron és a kormány álláspontjával, amely szerint Nagy-Britanniának nem szabad lehagynia a megreformált Európai Uniót.
A Dow Jones által idézett egyik szakértő szerint a június 23-án tartandó szavazásig a bizonytalanság valószínűleg tovább gyengíti majd a fontot, amelynek az árfolyama az év eleje óta eddig 4,1 százalékkal gyengült a dollárhoz és 5,4 százalékkal az euróhoz viszonyítva.
Ha pedig a britek kilépnek az EU-ból, a font azonnal több irányból is további nyomás alá kerül – tette hozzá az AXA Investment Managers egyik szakértője.
A szakértő szerint a kilépésről szóló döntés lényegesen lassítaná a brit gazdaság növekedését, tőkét vonnának ki az országból, csökkenne a közvetlen külföldi tőkebefektetés, a Bank of England pedig hosszú időre laza monetáris politikára kényszerülne.
