Világ MTI 2011. június. 27. 14:02

Balázs Péter: megkönnyebbülés a magyar uniós elnökség vége

Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere szerint Magyarország elvesztegette az EU-elnökség által nyújtott lehetőséget, az ország nemzetközi megítélése ma rosszabb, mint az EU-elnökség előtt volt.

Magyarország kételyeket ébresztett bizonyos uniós értékek, például a szólásszabadság vagy egyes alkotmányos értékek tiszteletben tartását illetően; "ez sajnos egy elvesztegetett lehetőség volt, a legközelebbi ilyen alkalom nagyjából 15 év múlva adódik" - mondta a Közép-Európai Egyetem (CEU) EU-bővítési tanulmányok központját (CENS) vezető volt miniszter egy hétfői szemináriumán.  A volt külügyminiszter javarészt diplomaták, köztük több nyugati nagykövetség vezetője előtt tartott előadást a CEU-n az első magyar EU-elnökség eredményeiről.

Balázs Péter szerint Budapesten és Brüsszelben is fellélegeztek, hogy véget ért a magyar EU-elnökség: a magyar kormány azért, hogy "túléltük", az EU-ban pedig azért, hogy egy "nem problémák nélküli ország" végigvitte elnökségét.

Azt mondta, személyes tapasztalata szerint a magyar EU-elnökség a szakértői szintet illetően jó értékelést kapott Brüsszelben, ezt azonban nem lehet elmondani a kormányzati szintről. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a magyar kormány az egyik legkisebb Európában, "kis kormány nagy minisztériumokkal"; több tárca esetében "folyamatos kompetenciagondok voltak, és ezek nem is rendeződtek az elnökség során". A kormány 2010 május végi kialakításakor szerinte "nyilván nem vették tekintetbe a közelgő EU-elnökséget".

Balázs Péter úgy értékelt: a magyar EU-elnökségre rányomta bélyegét a miniszterelnök személyes viselkedése. Azt mondta, Orbán Viktor eleinte nem tudta eldönteni, hogy az EU barát vagy ellenség, és ebbéli hezitálásában meg sem említette az EU-t, illetve a magyar elnökség szerepét a 2010 augusztus végi budapesti nagyköveti értekezleten.

Felrótta a miniszterelnöknek: az Európai Parlamentben idén januárban úgy reagált bizonyos, főleg a médiatörvényre vonatkozó bírálatokra, hogy kinyilatkoztatta, ez egy harc, amelyben kész megvédeni Magyarországot. "Ez érdekes politikai megközelítés az EU soros elnökségét betöltő ország vezetőjétől" - mondta Balázs Péter.

A volt külügyminiszter szerint Orbán Viktor "nem igazán érezte a EU-elnökség szerepét, "sajnos nacionalizmusra alapozta stratégiáját, ennek a fajta nacionalizmusnak az az üzenete, hogy egymagunkban erősebbek vagyunk, mint együtt". Ez szerinte "hibás megközelítés" a mai világban.

Balázs Péter úgy ítéli meg, nem volt szerencsés Gödöllőt választani az EU-elnökségi rendezvények fő helyszínéül, mivel Gödöllőn nincsenek szállodák. A szervezést és a rendőrség munkáját magas színvonalúnak nevezte. Azt is megjegyezte, Magyarországon némelyek nem túlzottan kedvelik Gödöllő szellemét, mivel a hely két családhoz kapcsolódik, az egyik Ferenc József osztrák császár és felesége Sisi, a másik Horthy Miklós kormányzó családja. "A történelmi háttér nem Magyarország legdicsőbb korszakaihoz kötődik" - mondta.

A volt külügyminiszter arról is beszélt, az elnökség nem lehetett nagy hatással Magyarországra, mivel nem volt igazán látható; bár egy-két kulturális esemény emlékezetes marad, az elnökség nem szerepelt a napi hírekben, és az elnökségi szóvivő, Bakos Piroska szinte láthatatlan volt.

Balázs Péter kitért arra, hogy az elnökség során a hosszú távú dossziék közül a legfontosabb a gazdasági kormányzás volt. Értékelése szerint ebben kétségkívül előrelépés történt, a magyar szakértők remek munkát végeztek a hatos jogszabálycsomag kidolgozásában.

Ezen a téren Magyarországnak szerinte hármas hátránya volt: az ország nem tartozik az euróövezethez, nincs pénzügyminisztere, továbbá hátrányt jelentett az a politikai döntés, hogy Magyarország nem csatlakozott az úgynevezett európlusz paktumhoz. Balázs Péter szerint "ez politikai kudarc volt". Azt mondta, e hátrányok miatt a magyar kormány nem játszott lényeges szerepet a gazdasági kormányzás témakörében, "a szakértők hozzájárultak, de a kormány nem".

Az EU-bővítés kérdésköre kapcsán örömét fejezte ki a horvát csatlakozási tárgyalások érdemi előrehaladása okán. Azt mondta, Magyarországnak volt egy titkos fegyvere, Györkös Péter, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet vezetője személyében, aki előzőleg horvát nagykövet volt. Hozzáfűzte, hogy kiváló szakértői csapat dolgozott a bővítési munkacsoportban.

Az EU-integrációra törekvő Szerbia kapcsán nagyon pozitív fordulatnak nevezte a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic volt tábornok elfogását és kiadatását. "A magyar kormány nem reagált erre a fontos eseményre" - mondta, és hozzátette: volt külügyminiszterként úgy ítéli meg, hogy ez elszalasztott alkalom volt, Magyarország többet is tehetett volna Szerbia érdekében, amely nagyon fontos szomszédja.

Az elmaradt keleti partnerségi csúcstalálkozó kapcsán azt mondta, ez lett volna az egyetlen ilyen találkozó, így nem volt kormányfői tanácskozás Magyarországon, "akárhogyan is, ez politikai veszteség".

Balázs Péter üdvözölte a magyar elnökség saját célkitűzései közé tartozó Duna-stratégiát, és fényes sikernek minősítette az uniós romastratégia kidolgozását.

Az arab tavasz kapcsán azt mondta, a tripoli magyar nagykövetség az EU utolsó működő képviseleteként hősiesen látta el munkáját a nehéz körülmények között. Megjegyezte ugyanakkor, bár a Külügyminisztérium vezetői több tényfeltáró látogatást tettek a Líbiával szomszédos régiókban, a magyar elnökségtől nem indult ki kezdeményezés.

 

 

 

Hirdetés